
Nyomtatott gyermeklapok és amit közvetítenek. László Noémi főszerkesztő (balról) mutatja be a Napsugárt az olvasóknak
Fotó: Napsugár és Szivárvány szerkesztősége
Idén először nem kelt el annyi példány, hogy a januárban hetvenéves Napsugár és a 45 éves Szivárvány gyermeklap fenntartsa önmagát: a szükséges 17 ezer helyett mindössze 14 200 fogyott. László Noémi főszerkesztővel arról beszélgettünk, miért fordulnak el a nyomtatott irodalmi gyermeklapoktól a szülők és a tanítók, miért nem lehet a folyóiratokat „feladatlapokká változtatni”, mit ad a papír a képernyők korában, és mi veszne el végleg, ha megszűnne a lapok köré szerveződött alkotóműhely.
2026. november 20., 08:002026. november 20., 08:00
– Idén először fordult elő, hogy nincs annyi előfizető, amennyiből a Kolozsváron szerkesztett Napsugár és Szivárvány gyermeklapok fenntarthatnák önmagukat. Mielőtt az okokról beszélnénk, beszéljünk a számokról: hol húzódik ez a határ, mennyivel maradnak el ettől az önfenntartáshoz szükséges számtól a lapok, és meddig hidalható át ez a hiány?
– A két lapból nagyjából 17 000 példányt kell az eddigi áron eladnunk ahhoz, hogy a bevétel fedezze a kiadásainkat: a nyomdaköltséget, a terjesztés költségeit és a csapatban dolgozók fizetését. Ez utóbbiak egyike sem haladja meg a hazai átlagbér szintjét. A két lap mögött állandó munkakörben hét ember dolgozik: két szerkesztő, egy művészeti vezető, aki egyben tördel is, két terjesztő, egy titkár-korrektor és egy előkönyvelő. Idén ősszel a két lapból összesen 14 200 példány kelt el.
Sok helyen ugyanakkor már a jelenlegi árat is sokallják. Pedig, ahogy már oly sokszor elmondtam, még mindig nem több egy kiló minőségi kenyér áránál – és ez a mi kenyerünk egy hónapig tart… Így az a kérdés, hogy áremelés esetén hányan tartanak ki mellettünk, és az is, hogy a különféle támogatási rendszerekben mekkora összeget ítélnek meg nekünk. A támogatás mértéke eddig a költségekhez képest alacsony volt, most azonban először létkérdés számunkra, hogy mennyit tudunk bevonzani.
Esztétikai élmény. A kicsiknek szóló Szivárvány című gyermeklap novemberi címlapja
Fotó: Napsugár és Szivárvány szerkesztősége
– Ha a hiány gyökereit keressük, mi lehetett a fordulópont? Mikor és miért szűnt meg, hogy a szülők szinte automatikusan megrendelték a lapokat és vajon megnevezhető az a pillanat, ok vagy döntés, amely után elkezdődött a negatív tendencia?
– Szerintem a szülők sosem rendelték automatikusan a lapot. Rendszerint úgy történt, hogy a tanító vagy az óvodapedagógus kérésére rendelték meg. A változás már jó ideje érezhető. Megjelentek azok a szülőgenerációk, amelyek úgy gondolják, hogy a sok minden mellett, amire az iskolában pénzt kell kiadni, fölösleges még egy Napsugárt vagy Szivárványt is megrendelni.
Egészen más ugyanis, ha valaki azt mondja: itt egy támogatandó termék, amely 70, illetve 45 éve szolgálja az Erdélyben magyarul tanuló és olvasó gyermekek nemzedékeit, mint ha csak megkérdezi, ki szeretné megrendelni a Napsugárt vagy a Szivárványt. Arról nem is szólva, hogy sok helyen inkább más kiadók termékeit népszerűsítik, mert sok tanítónak ott jelennek meg a munkafüzetei vagy a tankönyvei.
A gyerek önmagában nem tud mit kezdeni ezzel a két lappal: a tartalom méltó kibontásához egy felnőtt közreműködésére is szükség van.
A BBTE pedagógia szakos hallgatói is megismerhették nemrég a két gyermekirodalmi lap szerkesztésének szempontjait
Fotó: Napsugár és Szivárvány szerkesztősége
– Ha a pedagógus szerepe ennyire meghatározó, feltehető, hogy a fiatalabb tanítónemzedékek már nem fedezik fel a nyomtatott lapokban rejlő értéket. Mi változhatott a tanítóképzésben vagy a tanítói szemléletben? És mit kellene elmondani egy huszonöt éves tanítónőnek, aki most kezdi a pályát?
– Talán nem a képzés változott meg, hanem az emberanyag, a tanító személyisége. Leginkább azt látom, hogy a tanító már nem az a fajta szaktekintély, aki régen volt. A szülők valahogy vérmesebbek, hangosabbak, sok helyen már-már a szülő végzi el az iskolát a gyermek helyett. Az irodalomnak, egyáltalán a kultúrának sincs akkora értéke, mint korábban: az érték az anyagiak irányába tolódott el. Előfordult például, hogy
Ilyenkor csak azt lehet mondani, hogy a jól végzett munka jutalma maga a jól végzett munka, különösen gyermekkorban, amikor a gyermeknek még nem kell gyermeket eltartania… szemben például a Napsugár szerkesztőivel, akik fizetés nélkül nem tudnák elvégezni a munkájukat. A fiatal tanítóknak mindig azt hangsúlyozom, hogy ezt a lapot elsősorban azért kell támogatni, hogy a mindenkori erdélyi magyar gyermekirodalomnak és illusztrációs szakmának legyen fóruma, gerjesztő motorja, műhelye, közösségi hálója. Mert ez a mi igazi szolgálatunk, ezért érdemes bennünket fenntartani.

Idén nyáron is megszervezte pedagógusoknak, valamint gyerekeknek szóló nyári táborait a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok szerkesztősége.
– Sokan éppen azt kérik számon a lapokon, miért nem feladatlapok. Nem lehetne kompromisszumot kötni, vagy éppen a feladatlap-szerűség az a határ, amelyet nem szabad átlépni – és ha igen, miért?
– Lehet, és kötünk is. A Napsugárt nemrég megtöltöttük mindenféle ismeretterjesztő rovattal, a Szivárványban pedig egyre több az olvasni nem tudó gyermekeknek szánt feladat, kézimunka. Szerzőinknek folyamatosan hangsúlyozom – szégyenkezve ugyan –, hogy rövid, egyszerű nyelvezetű szövegeket írjanak, mert a mai gyerekek egyre kevésbé hajlandók a szövegértés árkaiban kúszni-mászni – legalábbis a tanítók szerint. Több óvónő is írta, mondta, hogy egy oldalnál hosszabb szöveget (pedig a Szivárvány kifejezetten kisméretű oldalakat használ) lehetetlen felolvasni a mai gyerekeknek…
Komolyan mondom, már jó ideje leginkább csak szégyellem magam. Persze azért megyek, mondom, kérem, magyarázom, de egyre ritkábban érzem azt a felemelő érzést, hogy van értelme. Mert a versenytársak feladatlapja, amely mellé műanyag figurát is kap a gyermek, sokkal kelendőbb, mint a mi varázslatosan illusztrált, verses-mesés, érthetetlen lapunk…
A Napsugár és a Szivárvány olvasói idén is együtt táboroztak
Fotó: Napsugár és Szivárvány szerkesztősége
– Érdemes röviden bepillantani a műhely titkaiba is: hogyan születik meg egy Napsugár- vagy Szivárvány-szám? Kik írnak és rajzolnak ma a lapokba, és mi alapján dől el, hogy egy adott szöveg vagy kép eljut-e a gyerekolvasóhoz?
– Minden hónapra az évszakhoz és az aktuális jeles napokhoz köthető témasort állapítunk meg. Ezen kívül néha szolgálatos témáink is vannak, főleg a Szivárványban: foglalkoztunk már rovarokkal, járművekkel, mesehősökkel, idén pedig hónapról hónapra a színeket és a virágokat járjuk körbe. Havonta írok felkérő levelet a szerzőinknek, akik határidőre küldik a szövegeket mindkét lapba. Ezeket betördeljük, majd Bak Sára művészeti vezető kolléganőmmel kiosztjuk a rajzolóknak, újabb határidővel. Amíg az illusztrációk beérkeznek, mi is elkészítjük a házon belül készülő rovatok anyagait, aztán összerakjuk az illusztrált lapokat. Ezután hosszú olvasószerkesztői és korrektúrázási szakasz következik, végül a két lap nyomdába kerül – közben pedig már ki is ment a következő hónap anyagát szorgalmazó felkérő levél.
és vannak, akiket mi csábítottunk a gyerekirodalom mezejére. Már több olyan szerzőnk is van, aki a Napsugár és a Szivárvány oldalain megjelent szövegeiből köteteket publikált, és gyermekíróvá nőtte ki magát: az erdélyi magyar gyermekirodalom könyvtermésének legjava e két lapban jelent meg. Az illusztrátorok között is egyre többen vannak olyanok, akik nekünk köszönhetően itt-ott kiállításon szerepeltek műveikkel, vagy a lapoknál szerzett tapasztalataik nyomán könyvillusztrációs megbízáshoz jutottak. A rostálásban személyes, irodalmi és képzőművészeti ízlésünkre támaszkodunk, bár újabban az a szempont is megjelent, hogy az anyag rövid, mai, magvas és közérthető legyen. Ez nem mindig tartható, mert a gyermekíró is művész, az illusztrátor is művész, nekik is vannak szárnyaik…
A Kolozsváron szerkesztett, nagy múltú gyermeklapok kerülhetnek veszélybe. A gyermekolvasók és a Napsugár
Fotó: Napsugár és Szivárvány szerkesztősége
– A műhelymunka másik oldalán az olvasó áll, így a visszajelzésekről is fontos szót ejteni. Kap-e a szerkesztőség közvetlen visszajelzést a gyerekektől vagy a tanítóktól? Volt-e olyan eset, amikor kiderült, hogy a lap valóban megváltoztatott valamit egy gyerek életében?
– Élőben és írásban is kapunk visszajelzéseket. Van, aki több klasszikus magyar irodalmi szöveget szeretne, a gyerekek pedig rendszerint több viccet és keresztrejtvényt kérnek. Kaptunk már felháborodott hangú nagypapai levelet, mert az egyik lapszámban olyan sárkány jelent meg, amely – akárcsak a kínai mitológiában – jó is lehet, holott tudvalevő, hogy egy rendes keresztény ember értékrendjében a sárkány az ördögöt jelképezi.
Olyan eset is előfordult, hogy a szülő a szívéhez kapott, mert egy mesében levágták a macska farkát, a gyermek viszont éppen azt értékelte, hogy végre történt valami izgalmas az „uncsi” gyermeklapban. A gyermekek számára rendszerint az a nagy szó, ha megjelenik a rajzuk vagy az írásuk a lapban: sokan mondják, hogy arra nagyon-nagyon büszkék.

Nyolc erdélyi megyéből érkeztek tanítónők és óvónők a Kolozs megyei Válaszútra, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok munkaközössége által szervezett pedagógusfórumra.
– És itt adódik egy újabb fontos téma: a papír a képernyők korában. Mit tud adni egy nyomdafestékszagú gyereklap annak a gyereknek, aki naponta órákat tölt a tablet fölé görnyedve, és mit veszít az a nemzedék, amelyik már ezt sem kapja meg?
– A papíralapú gyermeklap a lelassulás és a motorikus képességek örömünnepe, ez biztos. A kézzelfogható valóság egy darabja ebben a csalóka digitális környezetben, ahol egyre kevesebb papíralapú újságot lehet forgatni. Folyamatosan hangsúlyozni kell, hogy
És lehet, hogy épp ez a cél: olyan tömegeket kinevelni, amelyek nem ösvényt vágnak, hanem kijelölt utat követnek. A képzelőerőre azonban mindenféle problémamegoldási folyamatban szükség van. A lapozható olvasnivaló segít összpontosítani, értelmezni, feldolgozni. Fegyelmez és rendszerez, és teremtőképessé teszi az elmét.
A gyermeklapok olvasói számára szervezett tábor a háromszéki Illyefalván idén nyáron
Fotó: Napsugár és Szivárvány szerkesztősége
– A papíralapú olvasnivaló mellett a sokat emlegetett gyökerek kérdése is fontos szempont, hiszen ezek a gyermekirodalmi lapok erdélyi születésűek és kötődésűek. Mi vész el, ha az erdélyi magyar gyerekek csak magyarországi vagy globális tartalmakat olvasnak? Miért fontos, hogy erdélyi írók írjanak nekik?
– Mert a mi valóságunk nem a magyarországi valóság, és nem is a határtalan nagyvilágé, bár az internetes tájékozódásnak, a könnyen elérhető filmes és zenei tartalmaknak köszönhetően egyre inkább ez a látszat. De ha kimegyünk az utcára, ott a helyi autók parkolnak, a helyi emberek a helyi nyelvet beszélik, és ennek az országnak a gazdasági rendszerében kell valahogyan megállnunk a helyünket – hacsak nem megyünk el messzire, amit sajnos egyre több gyerek tervez. Azért fontos, mert
a Kárpátok ölében ülő tájakon, az itt keringő mondókákban, mesékben és dalokban, az itt megőrzött viseletekben és díszítőformákban, amelyeket igazán az ismer és az képes átörökíteni, aki itt született és itt nőtt fel. Hát ezért. Sok fontos dolgot megkaphatunk bárhonnan, de valódi táptalajt csak a szülőföld kultúrája nyújt, amelyet lapjainkban erdélyi írók és képzőművészek közvetítenek.
Januárban hetvenéves lesz a Napsugár című gyermekirodalmi lap
Fotó: Napsugár és Szivárvány szerkesztősége
– Végül essék szó a mentőövről és a jövőképről is: a Napsugár januárban hetvenéves lesz. Mit kellene most tenniük a szülőknek, az iskoláknak, a politikumnak vagy a támogatóknak ahhoz, hogy legyen nyolcvanadik születésnap is? És ha mégsem sikerül megmenteni a lapokat, mi az, amit soha nem lehet majd pótolni?
– Nagylelkűen beállni e két lap mögé, és megrendelni akkor is, ha ez a huszonhatodik dolog, amit az iskolában kifizettetnek velünk. Hogy a tanító ne félve kérdezze meg, ki kér Napsugárt, hanem a szülői közösség büszkén döntse el, hogy idén is megrendeli a lapot. Aki kézbe veszi és fellapozza, megérti majd, miről beszélek. Úgy gondolom,
Pedig a Napsugár és a Szivárvány olyanok, mint a jó bor: őrzik a szülőföld forrásainak vizét, napfényt tükröznek, és részegítenek is, ha hajlandók vagyunk elmerülni bennük. A legnagyobb veszteség mindenképpen az az alkotói közösség és műhely volna, amely e két lap köré szerveződve hatvankilenc, illetve negyvenhat esztendeje küldetésszerűen szolgálja Erdélyben a magyar kultúra és hagyomány gyermekképviseleti ügyét.
Ovis gyerek édesanyja: hiánypótló a Szivárvány gyermeklap
A gyereklapokkal való ismerkedés jóval azelőtt elkezdődhet, hogy a kicsik figyelmét lekötnék a benne található versek és mesék. Deák Szidónia kolozsvári édesanya a Krónikának elmondta, lánya kétéves kora óta vásárolják a Szivárványt: kezdetben elsősorban a meseszép illusztrációkat nézegették, és olykor elkészítettek egy-egy kézimunkát a lapból. „Annak idején nekem is járt a Szivárvány, ezért szerettem volna, ha a lányom is megismeri ezt a világot. Megtapasztalja, hogy a meséskönyvek mellett vannak gyereklapok is, amelyek hónapról hónapra új olvasnivalót, nézegetni- és elkészítenivalót kínálnak. Kétévesen természetesen a szövegek még nem igazán érdekelték, de a képeket szívesen böngészte. Hagytuk, hogy a maga tempójában fedezze fel, mi mindent találhat benne” – idézte fel az édesanya. Jelenleg az óvodán keresztül rendelik a lapot: az óvónők ajánlják a szülőknek az előfizetést, mert fontosnak tartják, hogy a gyerekek már ebben az életkorban megismerkedjenek az erdélyi gyermekirodalommal. „Most egyszerűen hozzájutunk, korábban azonban volt időszak, amikor a posta nem kézbesítette. A szerkesztőség munkatársai ekkor egy éven át, hónapról hónapra maguk dobták be a postaládánkba. Számomra ez legalább annyit elmond a lapról, mint a tartalma. Arról a személyes figyelemről tanúskodik, amellyel az olvasóik felé fordulnak: fontos nekik, hogy az újság valóban eljusson ahhoz a gyerekhez, akinek szánták” – fogalmazott. Mint mondta, azóta a közös lapozgatás is átalakult: a kézimunkák továbbra is a kislánya kedvencei, de egyre gyakrabban kéri, hogy verseket olvassanak neki, a rövid mesék pedig jól illeszkednek a napközbeni közös olvasásokhoz. Az édesanya szerint a Szivárvány hiánypótló szerepe éppen abban rejlik, hogy már egészen kicsi kortól többféleképpen megszólíthatja a gyerekeket, miközben erdélyi alkotók munkáit hozza közel hozzájuk. Egyúttal a nyomtatott folyóiratok kultúrájával is megismerteti őket: a digitális világban már-már régimódinak ható lapozgatás, az új számok várása és felfedezése megmutathatja, mennyi izgalmas élményt kínál a képernyőkön túli világ is.

A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.
Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.
Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.
Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
szóljon hozzá!