Hirdetés

Zöldség helyett repülőalkatrészek Bágyonban: az aranyosszéki Várfalva község gyors átalakulásának története

Bágyoni zöldségesparcella. Az aranyosszéki falvakban ma már egyre kevesebben gazdálkodnak •  Fotó: Makkay József

Bágyoni zöldségesparcella. Az aranyosszéki falvakban ma már egyre kevesebben gazdálkodnak

Fotó: Makkay József

A zöldségtermesztéséről híres aranyosszéki falvak mezőgazdasága gyökeresen átalakult az elmúlt 30 évben. A gazdálkodást mindenhol felváltotta a több pénzt hozó alkalmazotti státus, a számos gazda által korábban megdolgozott határ néhány agrárvállalkozó kezébe került. Várfalva községbe látogattunk el.

Makkay József

2021. június 10., 07:522021. június 10., 07:52

2021. június 10., 08:232021. június 10., 08:23

A kilencvenes évek derekán Nagyszebenben betértem a város legnagyobb zöldségpiacára. Az egyik asztal előtt hosszú sor kígyózott, pedig az árus akkor hordta be a piac melletti parkolóból kisszekéren a zsákokba pakolt zöldségét. Kiderült, egyik bágyoni ismerősöm érkezett meg a felségével aranyosszéki murkot, petrezselymet, zellert és hagymát árulni. A vásárlók pedig türelmesen kivárták, amíg minden az asztalra került, és tele szatyorral indultak haza. Hiába volt a környező asztalokon is gyökérzöldség, mert az aranyosszéki veteménynek akkora volt a hírneve, hogy aki tehette, azt vásárolta.

Irányjelző táblák. Várfalva község 60 százaléka magyar •  Fotó: Makkay József Galéria

Irányjelző táblák. Várfalva község 60 százaléka magyar

Fotó: Makkay József

Ez a történet jut eszembe, amikor a Torda–Nagyenyed országút felől közelítek a községközpont, Várfalva irányába Bágyon, Kövend és Aranyosrákos érintésével. A zömében magyar falvak határát kémlelem. Kedvenc vidékem ez, hiszen a kolozsvári napilap egykori munkatársaként sokszor megfordultam itt, sok gazdát és agrárvállalkozót megismertem, akik a rendszerváltás utáni években egyre nagyobb területen termeltek zöldséget.

Hirdetés
Idézet
Az aranyosszéki falvak határa akkoriban gyönyörű veteményeskert volt tele hagymával, sárgarépával, petrezselyemmel, zellerrel, sütőtökkel, paradicsommal, paprikával és minden más zöldséggel, ami e vidéken megtermett, és amire a dél-erdélyi piacokon kereslet volt.

Az egykori veteményeskertek manapság szép emléknek számítanak. Bármerre nézek, a földek ma is meg vannak dolgozva, de az egykori zöldséges kisparcellákat felváltotta a nagy kiterjedésű búza-, kukorica-, repce- vagy cukorrépaültetvény. Elvétve látni egy-egy zöldségesparcellát, ahol néhány évtizede még rengeteg emberrel, igavonó állattal és mezőgéppel találkozott a szemlélő. Két évtized alatt gyakorlatilag leáldozott a híres aranyosszéki zöldségnek: piaci helyét átvette a török, lengyel és az egyéb külföldi áru.

A kilencvenes évek aranykorszaka

A 2012 óta polgármesterként dolgozó Marginean Jánossal a várfalvi községházán találkozom, és óhatatlanul a gazdálkodásra terelődik a beszélgetés. Régi ismerősként többször beszélgettünk erről, hiszen az 1972-ben született politikus a zöldségtermesztést bágyoni gazdaként kezdte fiatalon a Ceaușescu-rendszerben szülei mellett.

A rendszerváltás után a faluban maradt, megnősült, házat épített, és bő két évtizedig gazdálkodásból élt a családjával. Neki is fájdalmas felidézni az aranyosszéki zöldségtermesztés bukását,

hiszen a kilencvenes években még ebből szerezte keresetét a község lakosságának 70–80 százaléka.

Marginean János polgármester zöldségtermesztőként kezdte •  Fotó: Makkay József Galéria

Marginean János polgármester zöldségtermesztőként kezdte

Fotó: Makkay József

„Az én nemzedékem és a nálam fiatalabbak a rendszerváltás után mind helyben maradtak. Akkoriban lépcsőzetesen kezdett leépülni a tordai ipar, nem voltak vonzóak a gyári fizetések, így a fiatalok a jó pénzt hozó zöldségtermesztés mellett kötelezték el magukat. Egyre többen vásároltak mezőgépeket, és nagyobb területen is belevágtak a gazdálkodásba. Pár évig úgy tűnt, hogy a temesvári, petrozsényi, nagyszebeni vagy a brassói zöldségpiacokon korlátlan mennyiségben és jó áron lehet értékesíteni az árut. A piacolás már a kommunizmus éveiben felfutott, de a földek tulajdonba helyezésével soha nem látott fellendülés indult el a helyi mezőgazdaságban” – emlékezik vissza a kilencvenes évek „aranykorára” Marginean János.
Ez azonban nem tartott sokáig, mert

a zöldségtermesztés lendületes fejlődésének hasznát a nagyvárosi viszonteladók irigyelték meg, akik jó üzletet láttak abban, ha olcsón felvásárolják az aranyosszéki gazdák áruját, majd magas felárral értékesítik a piacokon.

Ez kezdetben jól jött sok gazdának, hiszen levette vállukról a piacra járás terhét. Ám hamar kiderült: az aprópénzért történő nagybani zöldségértékesítés vakvágány. Az igazi kegyelemdöfést végül a külföldi termények behozatala hozta el: először a Bánságba kezdték el importálni a szerbiai (délvidéki) zöldséget, utána elárasztotta a piacot az olcsó és agyonvegyszerezett török áru. Erre az európai uniós csatlakozás rátett még egy lapáttal, az úgymond egységes európai piaccal.
Mire az aranyosszékiek felébredtek, eladhatatlanná vált a kisparcellákon megtermelt zöldség. Ekkor még tovább lehetett volna lépni a közös értékesítés megszervezésével, erre viszont nem volt fogadókészség. A környék egyik legelső szövetkezeti kezdeményezése, az Aranyoskert, abból a célból jött létre, hogy segítséget nyújtson az értékesítési gondokkal küzdő gazdáknak, de a bizalmatlanság és a gazdák érdektelensége miatt megbukott.

Háttérben a Tordai-hasadék. A község gazdái a turizmus fejlesztésére is építeni akarnak •  Fotó: Makkay József Galéria

Háttérben a Tordai-hasadék. A község gazdái a turizmus fejlesztésére is építeni akarnak

Fotó: Makkay József

Marginean János korábban alpolgármesterként dolgozott a községházán, és e minőségében több próbálkozása volt, hogy valamiféle társulást hozzon létre, de nem sikerült.

Az értékesítési gondok megjelenésével egyre többen hagyták abba a gazdálkodást, és elszegődtek ipari munkára. A váltásnak fontos mozzanata volt az észak-erdélyi autópálya építése Aranyosgyéres és Gyalu között, ahova a szükséges kavicsot bágyoni kavicsbányákból termelték ki, a cégek pedig zömében helybeli embereket alkalmaztak.

Bágyoni falukép az unitárius templommal •  Fotó: Makkay József Galéria

Bágyoni falukép az unitárius templommal

Fotó: Makkay József

Az ipari park a jövő?

Az elfelejtett zöldségtermesztéssel persze az élet nem állt le. Az aranyosszéki község előtt új lehetőségek nyíltak meg. Várfalva felé jövet megnéztem a Bágyon határában mintegy nyolc hektáron kialakított ipari parkot, ahol több cég is termel, többek között repülőalkatrészeket állítanak elő. A polgármester szerint a községből már legalább száz ember dolgozik itt, a fizetésekkel meg vannak elégedve. Többségüket Németországban és Csehországban képezték ki rövid tanfolyamokon. A polgármester mutatja, hogy a mostani területek többszöröse fog benépesedni a következő pár esztendőben az összesen 320 hektárra tervezett ipari parkban.

Az észak- és a dél-erdélyi autópálya csomópontjának szomszédságában fekvő ipari park iránt nagy az érdeklődés, több cég nagy logisztikai raktárt szeretne itt építeni.

A repülőalkatrészeket gyártó vállalat az ipari parkban •  Fotó: Makkay József Galéria

A repülőalkatrészeket gyártó vállalat az ipari parkban

Fotó: Makkay József

Az országút túlsó oldalán a Kaufland évek óta üzemelteti egyik legnagyobb romániai áruelosztó központját. „Számunkra ez a legfontosabb pénzügyi forrás, amire hosszabb távon alapozni lehet a község fejlesztésében” – fogalmaz a helyi elöljáró, aki a Bágyon, Kercsed, Kövend, Aranyosrákos, Várfalva, Csegez és a Székelyhidasból álló község lakossága számára a legfontosabb munkahelyteremtő beruházásként tekint a Bágyon határában terjeszkedő nagyméretű beruházásra.
Marginean János a másik kitörési pontnak a turizmust tartja: a bukaresti minisztérium asztalán vár elfogadásra a 2019-ben leadott kérésük a község turistaövezetté történő besorolásáról. Amennyiben ez megszületik, az új európai uniós pályázatokból számos terv megvalósítására nyílik majd lehetőség. Jelenleg négy sikeres pályázatuk kivitelezéséről folynak az egyeztetések. A szintén magyar polgármester által vezetett szentmihályi községházával karöltve tucatnyi falu érintésével építenek turisztikai bicikliutat, amely egy szakaszon az Aranyos folyó mellett haladva térne be a község területére, és a bágyoni ipari parkot megkerülve Tordát is elérné.

Zöldmezős beruházás az erdélyi autópálya szomszédságában, a bágyoni ipari parkban •  Fotó: Makkay József Galéria

Zöldmezős beruházás az erdélyi autópálya szomszédságában, a bágyoni ipari parkban

Fotó: Makkay József

A turisztikai fejlesztési tervekre alapozó községvezetésnek már eddig is jó tapasztalatai vannak az elmúlt 10–15 évből, hiszen

a zömében Magyarországról érkező vendégek kedvenc szálláshelye Aranyosszék, ahol a Székelyföld felé tartva két-három napig megpihennek, és felkeresik a Tordai-hasadékot, Torockót, illetve az Erdélyi-szigethegység más turisztikai érdekességét.

A bicikliutak mellett számos turistaösvényt is felújítanak a környéken, így a község falvaiban sokasodó panziók és a faluturizmus szolgáltatásait kínáló vendégszobák tulajdonosai nagyobb bevételekre számíthatnak a következő években.

Csak nagyban érdemes?

Kérdés, hogy a község hagyományos arcát adó mezőgazdasággal mi lesz. A polgármester szerint a gazdálkodás az elmúlt 10–15 évben gyökeresen átalakult. A község területén négy mezőgazdasági nagyvállalkozó működik, aki több száz hektár területen termel elsősorban gabonát, ugyanakkor megmaradt néhány kisebb zöldségtermesztő gazda is.

A legnagyobb termelő Turdean Emil agrárvállalkozó, aki két pilóta fiával összesen 1200 hektár területen gazdálkodik a községben, illetve távolabbi falvakban is.

A vállalkozóval bágyoni telephelyén találkozom, ahol a modern gabonasilók által körülzárt tiszta udvaron úgy érzi magát az ember, mint egy jól menő, nyugat-európai farmon.
A fiatalon mozdonyvezetőként dolgozó férfi már a kilencvenes években váltott, és a rokonságból kikerült más vállalkozókkal együtt előbb malmot, majd pékséget üzemeltetett Sinfalván, utána hozzáfogott a szántóföldi növénytermesztésnek. Egykori üzlettársaitól 2004-ben önállósodott, és idővel az üzletbe két fia is betársult, akik pilótaként dolgoznak személyszállító repülőgépeken, szabadidejükben pedig bevállalták a nagyüzemi gazdálkodást.

Turdean Emil, a község legnagyobb agrárvállalkozója •  Fotó: Makkay József Galéria

Turdean Emil, a község legnagyobb agrárvállalkozója

Fotó: Makkay József

A bágyoni születésű agrárvállalkozó legyint, amikor felvetem, miért nem foglalkozik nagyüzemi zöldségtermesztéssel is, ha már a vidék erről híres. Kiderül, ma már nagyüzemi szinten sem éri meg. A legnagyobb gond a folyamatos öntözés hiánya, a másik hátrány pedig az, hogy a külföldről olcsón és nagy tételekben behozott zöldséggel nem lehet árban versenyezni.

Vendéglátóm szerint a kisparcellákon kilátástalan a megmaradt gazdák vergődése, mert ilyen kis tételben nem lehet kifizetődően termelni.

„El kell fogadni, hogy az unió tagországaiban kialakul a kifizetődően termelhető mezőgazdasági termékek lajstroma. Korábban nagy területen termeltem én is krumplit, de nálunk már ez sem kifizetődő a folyamatos felmelegedés miatt. Amíg Hollandiában egy hektáron megtermelnek száz tonnát, vagy Lengyelországban, az északi területeken a mi árunknál olcsóbban tudják előállítani, nálunk nem éri meg ebbe befektetni. Ezért döntöttünk a kalászos gabonák, a kukorica, a repce és a cukorrépa mellett” – foglalja össze üzletpolitikáját a bágyoni vállalkozó.

A bágyoni nagyvállalkozás telephelye •  Fotó: Makkay József Galéria

A bágyoni nagyvállalkozás telephelye

Fotó: Makkay József

Turdean a legnagyobb gondnak mégis azt tartja, hogy a romániai mezőgazdasági piaci szereplők jelentős része adócsalásból él.

Aki vállalkozóként termel, azt a környezetvédelemtől a pénzügyi igazgatóságig minden állami szerv ellenőrzi. Az úgymond jogi besorolás nélküli magángazdaként több tíz hektáron termelő „kisvállalkozók” pedig gyakorlatilag nem fizetnek adót, miközben kapják az agrártámogatást. A bágyoni üzletember szerint emiatt sem működik az együttműködés, a társulás a termelők között:  közösen lehetne a falvak határában megoldani az öntözést, miután az aranyosszéki falvakat a kommunista rendszerben összekötötték egy kibetonozott öntözőcsatornával, ebből közösen kellene az öntözővizet kiszivattyúzni a földekre. „Ezt én egyedül nem tudom felvállalni. Ehhez kellene legalább tíz hozzánk hasonló agrárvállalkozás.

Idézet
A gazdák hiába várják ingyen a vizet, mert a mai világban mindenért fizetni kell. Ezt pedig csak tőkeerős vállalkozások tudják megoldani”

– érvel Turdean Emil. Aki mégsem mondott le a szövetkezésről. Amikor látta, hogy ez helyben megoldhatatlan, Kolozs, Fehér és Maros megye több farmerét megkereste, és tető alá hozott egy értékesítési szövetkezetet, amelynek több tíz vállalkozója mintegy harmincezer hektáron termel. Most folyik a bejegyzés, és a közös tervek kidolgozása: amennyiben a közösségi vállalkozás összejön, ez lesz Erdély legnagyobb működő mezőgazdasági szövetkezete.

A Csegzi házaspár évtizedek óta a mezőgazdaságból él meg •  Fotó: Makkay József Galéria

A Csegzi házaspár évtizedek óta a mezőgazdaságból él meg

Fotó: Makkay József

Törzsvásárlók kellenek

Az értékesítési gondok ellenére a legtöbb aranyosszéki faluban maradtak kisebb termelők is, akik ma is piacolnak. Közéjük tartozik a bágyoni Csegezi család, Piroska és Béla. A mintegy öt hektáron gazdálkodó család mindig zöldségtermesztéssel foglalkozott főállásban, amióta a kilencvenes évek elején visszaszerezte a családi örökséget.
Amikor becsöppentem hozzájuk, éppen a másnapi piacolásra készültek újkrumplival, retekkel, friss zöldségekkel. Kimentünk a határba is, hogy megnézzem, milyen egy mai zöldségesfarm. A két nagyobb tagban fekvő parcellák közös gondja, hogy egyiket sem lehet közeli vízforrásból öntözni. Kényszermegoldásként a gazda a csepegtetős öntözéshez használt csőrendszert telepített a sorok közé, és tartálykocsival viszi ki heti egy-két alkalommal a vizet, hogy a retekből és a korai sárgarépából, petrezselyemből és zellerből piacos növény legyen.

Idézet
Ha nem öntözzük, nem fejlődik ki szépen a gyökérrész, a piacon pedig nem veszik meg. Nehéz ez a fajta öntözés, de más megoldás nincs”

– panaszkodik a gazda, aki azt szeretné, hogy a bágyoni határban levő lapályon fekvő földjeikhez az öntözővizet egy fővezetéken lehessen felhozni. Úgy véli, erre a polgármesteri hivatalnak kellene pályáznia, mert a gazdák ekkora befektetést közösen sem tudnának tető alá hozni. Öntözés hiányában még azoknak a termelőknek a sorsa is meg van pecsételve, akik annyi év után kitartottak a zöldségtermesztés mellett.

Csegeziék a nagyenyedi piacra készülnek a friss zöldséggel •  Fotó: Facebook/Csegezi Béla Galéria

Csegeziék a nagyenyedi piacra készülnek a friss zöldséggel

Fotó: Facebook/Csegezi Béla

A Csegezi család a felmerülő gondok ellenére elégedett. A nagyenyedi piacra járnak heti két-három alkalommal, és mindig annyi árut visznek, amit aznap értékesíteni tudnak. „Nekünk az a szerencsénk, hogy az évek során kialakult egy törzsvásárlói gárda” – magyarázza Piroska, aki azt is elmondja, hogy így sem könnyű, mert a piacon sok viszonteladó árul. Ők nagyban megvásárolják a külföldről származó zöldséget, és ugyanolyan áron kínálják, mint az aranyosszékit. Sok vevő nem tesz különbséget a kétféle áru között, ezért ha azt látja, hogy a nagyáruházban olcsóbban megvásárolhatja ugyanazt a portékát, mint a piacon, akkor az áruház mellett dönt. 
Csegezi Béla jó jelnek tartja, hogy egyre többen keresik a helyi terméket, így abban reménykedik, visszatérhet még az aranyosszéki portéka ázsiója. Ha hosszabb távon lesz, aki megtermelje.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke

A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok

Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok
2026. augusztus 23., vasárnap

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig

Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig
2026. augusztus 21., péntek

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?

Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják
2026. augusztus 20., csütörtök

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján

A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján
2026. augusztus 18., kedd

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben

Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak

Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak
2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
Hirdetés
Hirdetés