Trianon-megemlékezés Székelyudvarhely főterén 2018-ban. Az idei megemlékezések a koronavírus-járvány miatt nagyrészt elmaradnak
Fotó: Barabás Ákos
A Kárpát-medencei magyar egyházak püspökeit megszólító levelében Kelemen Miklós budapesti jogász azt szorgalmazza, hogy rendeljék el, június 4-én, csütörtökön 16.30-kor minden templomban harangozzanak a trianoni békediktátumra emlékezve. A Trianon Társaság alapító tagja és a Lovas István Társaság elnökségi tagja lapunknak elmondta, több egyházi vezetőtől is pozitív visszajelzést kapott.
2020. május 28., 09:092020. május 28., 09:09
2020. május 28., 16:432020. május 28., 16:43
– Miért tartja fontosnak a kezdeményezést?
– A harangok jelentőségére Bőzsöny Ferenc hívta fel a figyelmemet, aki hosszú évtizedeken át a Magyar Rádió főbemondója volt. Az ő kezdeményezésére hallhatunk minden délben a Kossuth rádión más-más harangot, majd annak rövid történetét is. Úgy gondoltam, hogy püspökeinket személyesen kell megszólítani e szimbolikus ügyben.
– Nevében is benne van, hogy a Trianon Társaság nemzetünk legnagyobb tragédiájára összpontosít. Milyen kezdeményezéseik voltak?
– A Trianon Társaság 1996-ban alakult. Ez az alapszerződések időszaka: a magyar–ukrán után a Horn-kormány 1995-ben a szlovákokkal, 1996-ban pedig a románokkal kötött alapszerződést, amelyben elismerték a jelenlegi országhatárokat olyan kisebbségvédelmi rendelkezésekért, amelyeket azóta mindhárom utódállam naponta megszeg. A társaság első elnöke Kiss Dénes költő, a magyar nyelv kutatója lett, aki hosszú évekig vezette a szervezetet. A társelnök Raffay Ernő történész volt, aki Trianon titkai c. könyvével már '89–90-ben a figyelem középpontjába állította a trianoni kérdéskört. Az elmúlt 30 évben rengeteget tett azért, hogy ráébressze a magyarságot: nem törődhetünk bele jelenlegi helyzetünkbe. Ma is ő az egyetlen közszereplő, aki nyíltan vállalja azt a nézetét, hogy a Kárpát-medencei határok igazságosabbá tételére lenne szükség. Szalóky Attila, a Trianon Társaság egykori alelnöke, Gyergyószentmiklós díszpolgára az erdélyi bevonulás 60. évfordulójára nagyszabású ünnepséget szervezett a fővárosban, ahová a gyergyótekerőpataki fúvószenekar is eljött. A Trianon Társaságnak voltak tehát rendezvényei, kezdeményezései, de a fiatalokat nem tudta megszólítani, és állami támogatás hiányában működése háttérbe szorult.
Kelemen Miklós arra hív, hogy méltón emlékezzünk Nagy-Magyarországra
– Hogyan tekintenek az új román törvényre, amely ünnepnappá nyilvánította június negyedikét?
– Szerintem a helyes magyar válasz az volna, ha a II. bécsi döntés napja lenne a jövőben a nemzeti összetartozás napja.
Mindenkinek ajánlom a Kelet felé című dokumentumfilm megtekintését. Nem volt más európai hadsereg a XX. században, melyet több száz kilométeren át ekkora tömeg ilyen örömmámorban fogadott volna. Ez valódi felszabadulás volt.
– A Lovas István Társaság mennyire ismerős a Kárpát-medencei magyarság körében?
– Két évvel ezelőtt, Lovas István újságíró halála után szerveződött. Az alapító tagok egykori barátai. Lovas pályája során végig kiállt a kereszténység értékeiért és az elnyomás alatt élő nemzetiségek jogaiért. Elsődleges célunk az ő szellemi örökségét ápolni és gondozni. Szeretnénk elősegíteni a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását. 2019 végén alapítottuk meg a Lovas István-sajtódíjat. Első díjazottunk a köröstárkányi Szakács Árpád lett.
– Megkeresésére milyen visszajelzések érkeztek az egyházi vezetők részéről?
– Számos pozitív püspöki választ kaptam. Kocsis Fülöp metropolita, a magyarországi görögkatolikus vezető személyes üzenetében ezt írta: ,,Tisztelettel és honfitársi szeretettel közlöm, hogy június 4-én délután fél 5-kor a görögkatolikus templomokban is meg fognak szólalni a harangok, mint hazánk csaknem minden templomában. Isten áldja meg a magyart!” Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek június 4-én szentmisét mutat be a magyar nemzetért a kalocsai főszékesegyházban. A liturgia 16.30-kor harangozással kezdődik. A szombathelyi és a székesfehérvári egyházmegyében Székely János és Spányi Antal püspök elrendelte a harangozást.
– A június 4-ei évfordulókon milyen gyakorisággal kondultak meg a harangok?
– Korábban ez nem volt jellemző, de a reformátusok évek óta élen járnak. A magyarországi református zsinat elnökségi tanácsa idén májusban külön felhívást tett közzé, hogy a Kárpát-medence összes református gyülekezetében a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve szólaltassák meg harangjaikat a református templomok.
Kelet szobra a két világháború között Budapesten, a Szabadság téren. A magyar őserőt megtestesítő Csaba vezér megszabadítja a bilincsekbe vert, Erdélyt jelképező elalélt férfialakot
Fotó: Archív
– A szétszakadt országrészek magyarságának összetartozását hangsúlyozó videók terjednek az interneten, Trianonnal kapcsolatos lapinterjúk jelennek meg, történészek tudományos fórumokat tartanak. Milyennek tartja az idei megemlékezést?
– A megemlékezések a koronavírus-járvány miatt sajnos nagyrészt elmaradnak, és később sem fogják őket megtartani. Nagyszerű volt a Magyarságkutató Intézet interneten élőben közvetített Trianon-konferenciája, ahol több fiatal kutató is remek előadást tartott. A következő években abban bízom, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnökének akaratából
az észak, kelet, dél és nyugat szobraival. Ez méltó emlékezés lenne az egykori Nagy-Magyarországra.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye a június 4-i harangszóról
A társadalom részéről többen indítványozták, hogy június 4-én délután fél ötkor szólaljanak meg országszerte a harangok. Aki a harangszót hallja vagy megszólaltatja harangjait, tegye ezt az imádság lelkületével, könyörögjön hazánkért, népünkért határainkon innen és túl, és Közép-Európa összes népeiért, hogy békében, szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük közös jövőnket.
Az Erdélyi Református Egyházkerület körlevele a gyülekezetekhez
Kedves testvéreink!
Nyolc évvel ezelőtt – 2012. június 19-20-i ülésének zárónyilatkozatában – a Generális Konvent úgy határozott, hogy június 4-ét, a Nemzeti Összetartozás Napját felveszi a magyar reformátusok számára javasolt jeles napok sorába. A Konvent a nyilatkozatban kérte a gyülekezeteket, hogy a presbitériumok döntése alapján harangozzanak május 22-én, a Magyar Református Egység Napján.
Egyházkerületünk a Nemzeti Összetartozás Éve alkalmából a Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnökségi Tanácsának felhívásához csatlakozva, tisztelettel kéri, hogy május 22-én, a magyar reformátusok egységére, június 4-én pedig a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve, szólaltassák meg harangjaikat a református templomok.
Május 22-én, pénteken – magyarországi idő szerint – délelőtt 10 órakor, illetve június 4-én, csütörtökön délután fél ötkor szólaltassák meg templomaik harangjait.
Hordozzuk imádságunkban Anyaszentegyházunkat, magyar nemzetünket, a teremtett világot!
Aláírja az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kató Béla és eladótanácsosa, Ballai Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!