Trianon-megemlékezés Székelyudvarhely főterén 2018-ban. Az idei megemlékezések a koronavírus-járvány miatt nagyrészt elmaradnak
Fotó: Barabás Ákos
A Kárpát-medencei magyar egyházak püspökeit megszólító levelében Kelemen Miklós budapesti jogász azt szorgalmazza, hogy rendeljék el, június 4-én, csütörtökön 16.30-kor minden templomban harangozzanak a trianoni békediktátumra emlékezve. A Trianon Társaság alapító tagja és a Lovas István Társaság elnökségi tagja lapunknak elmondta, több egyházi vezetőtől is pozitív visszajelzést kapott.
2020. május 28., 09:092020. május 28., 09:09
2020. május 28., 16:432020. május 28., 16:43
– Miért tartja fontosnak a kezdeményezést?
– A harangok jelentőségére Bőzsöny Ferenc hívta fel a figyelmemet, aki hosszú évtizedeken át a Magyar Rádió főbemondója volt. Az ő kezdeményezésére hallhatunk minden délben a Kossuth rádión más-más harangot, majd annak rövid történetét is. Úgy gondoltam, hogy püspökeinket személyesen kell megszólítani e szimbolikus ügyben.
– Nevében is benne van, hogy a Trianon Társaság nemzetünk legnagyobb tragédiájára összpontosít. Milyen kezdeményezéseik voltak?
– A Trianon Társaság 1996-ban alakult. Ez az alapszerződések időszaka: a magyar–ukrán után a Horn-kormány 1995-ben a szlovákokkal, 1996-ban pedig a románokkal kötött alapszerződést, amelyben elismerték a jelenlegi országhatárokat olyan kisebbségvédelmi rendelkezésekért, amelyeket azóta mindhárom utódállam naponta megszeg. A társaság első elnöke Kiss Dénes költő, a magyar nyelv kutatója lett, aki hosszú évekig vezette a szervezetet. A társelnök Raffay Ernő történész volt, aki Trianon titkai c. könyvével már '89–90-ben a figyelem középpontjába állította a trianoni kérdéskört. Az elmúlt 30 évben rengeteget tett azért, hogy ráébressze a magyarságot: nem törődhetünk bele jelenlegi helyzetünkbe. Ma is ő az egyetlen közszereplő, aki nyíltan vállalja azt a nézetét, hogy a Kárpát-medencei határok igazságosabbá tételére lenne szükség. Szalóky Attila, a Trianon Társaság egykori alelnöke, Gyergyószentmiklós díszpolgára az erdélyi bevonulás 60. évfordulójára nagyszabású ünnepséget szervezett a fővárosban, ahová a gyergyótekerőpataki fúvószenekar is eljött. A Trianon Társaságnak voltak tehát rendezvényei, kezdeményezései, de a fiatalokat nem tudta megszólítani, és állami támogatás hiányában működése háttérbe szorult.
Kelemen Miklós arra hív, hogy méltón emlékezzünk Nagy-Magyarországra
– Hogyan tekintenek az új román törvényre, amely ünnepnappá nyilvánította június negyedikét?
– Szerintem a helyes magyar válasz az volna, ha a II. bécsi döntés napja lenne a jövőben a nemzeti összetartozás napja.
Mindenkinek ajánlom a Kelet felé című dokumentumfilm megtekintését. Nem volt más európai hadsereg a XX. században, melyet több száz kilométeren át ekkora tömeg ilyen örömmámorban fogadott volna. Ez valódi felszabadulás volt.
– A Lovas István Társaság mennyire ismerős a Kárpát-medencei magyarság körében?
– Két évvel ezelőtt, Lovas István újságíró halála után szerveződött. Az alapító tagok egykori barátai. Lovas pályája során végig kiállt a kereszténység értékeiért és az elnyomás alatt élő nemzetiségek jogaiért. Elsődleges célunk az ő szellemi örökségét ápolni és gondozni. Szeretnénk elősegíteni a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását. 2019 végén alapítottuk meg a Lovas István-sajtódíjat. Első díjazottunk a köröstárkányi Szakács Árpád lett.
– Megkeresésére milyen visszajelzések érkeztek az egyházi vezetők részéről?
– Számos pozitív püspöki választ kaptam. Kocsis Fülöp metropolita, a magyarországi görögkatolikus vezető személyes üzenetében ezt írta: ,,Tisztelettel és honfitársi szeretettel közlöm, hogy június 4-én délután fél 5-kor a görögkatolikus templomokban is meg fognak szólalni a harangok, mint hazánk csaknem minden templomában. Isten áldja meg a magyart!” Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek június 4-én szentmisét mutat be a magyar nemzetért a kalocsai főszékesegyházban. A liturgia 16.30-kor harangozással kezdődik. A szombathelyi és a székesfehérvári egyházmegyében Székely János és Spányi Antal püspök elrendelte a harangozást.
– A június 4-ei évfordulókon milyen gyakorisággal kondultak meg a harangok?
– Korábban ez nem volt jellemző, de a reformátusok évek óta élen járnak. A magyarországi református zsinat elnökségi tanácsa idén májusban külön felhívást tett közzé, hogy a Kárpát-medence összes református gyülekezetében a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve szólaltassák meg harangjaikat a református templomok.
Kelet szobra a két világháború között Budapesten, a Szabadság téren. A magyar őserőt megtestesítő Csaba vezér megszabadítja a bilincsekbe vert, Erdélyt jelképező elalélt férfialakot
Fotó: Archív
– A szétszakadt országrészek magyarságának összetartozását hangsúlyozó videók terjednek az interneten, Trianonnal kapcsolatos lapinterjúk jelennek meg, történészek tudományos fórumokat tartanak. Milyennek tartja az idei megemlékezést?
– A megemlékezések a koronavírus-járvány miatt sajnos nagyrészt elmaradnak, és később sem fogják őket megtartani. Nagyszerű volt a Magyarságkutató Intézet interneten élőben közvetített Trianon-konferenciája, ahol több fiatal kutató is remek előadást tartott. A következő években abban bízom, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnökének akaratából
az észak, kelet, dél és nyugat szobraival. Ez méltó emlékezés lenne az egykori Nagy-Magyarországra.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye a június 4-i harangszóról
A társadalom részéről többen indítványozták, hogy június 4-én délután fél ötkor szólaljanak meg országszerte a harangok. Aki a harangszót hallja vagy megszólaltatja harangjait, tegye ezt az imádság lelkületével, könyörögjön hazánkért, népünkért határainkon innen és túl, és Közép-Európa összes népeiért, hogy békében, szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük közös jövőnket.
Az Erdélyi Református Egyházkerület körlevele a gyülekezetekhez
Kedves testvéreink!
Nyolc évvel ezelőtt – 2012. június 19-20-i ülésének zárónyilatkozatában – a Generális Konvent úgy határozott, hogy június 4-ét, a Nemzeti Összetartozás Napját felveszi a magyar reformátusok számára javasolt jeles napok sorába. A Konvent a nyilatkozatban kérte a gyülekezeteket, hogy a presbitériumok döntése alapján harangozzanak május 22-én, a Magyar Református Egység Napján.
Egyházkerületünk a Nemzeti Összetartozás Éve alkalmából a Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnökségi Tanácsának felhívásához csatlakozva, tisztelettel kéri, hogy május 22-én, a magyar reformátusok egységére, június 4-én pedig a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve, szólaltassák meg harangjaikat a református templomok.
Május 22-én, pénteken – magyarországi idő szerint – délelőtt 10 órakor, illetve június 4-én, csütörtökön délután fél ötkor szólaltassák meg templomaik harangjait.
Hordozzuk imádságunkban Anyaszentegyházunkat, magyar nemzetünket, a teremtett világot!
Aláírja az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kató Béla és eladótanácsosa, Ballai Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!