Bárdos Sarolta Tokaj vidéki borász Furmintot kínál egy szakkiállításon
Fotó: Borbély Zsolt Attila
A trianoni békeparancs aláírásának századik évfordulójára a vírusjárvány elleni védekezés ellenére is sok helyen megtalálták a közös emlékezés módját. A borszakma az Összetartozás borának megalkotásával jelezte, hogy a nagyhatalmak diktátuma nem szakíthatja szét a nemzeti szolidaritást. Hat ország húsz borvidékének magyar bortermelői küldtek bort e kezdeményezés megvalósítására. Az ötletről és a kivitelezésről híres borászokat kérdeztünk.
2021. február 11., 08:272021. február 11., 08:27
Geönczeöl Attila felvidéki borász, a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének elnöke
Fotó: Borbély Zsolt Attila
– Czap Sándor bodrogközi bortermelő 2020 tavaszán keresett meg azzal, hogy a békediktátum évfordulójára készítsünk közös bort. Megörültem az ötletnek abban a karanténos időszakban, és úgy gondoltam, a bor nagyszerű szimbóluma lehet a Kárpát-medence borászai, borvidékei egységének, összetartozásának. Néhány levélváltás és videóbeszélgetés során raktuk össze a koncepciót, miszerint 2019-es száraz fehérbort kérjünk be 6-6 palackkal, nem illatos, lehetőleg őshonos vagy „magyarrá vált” szőlőfajtákból a Kárpát-medencei magyar borászoktól.
A kezdeményezés mögé állt a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete és annak társszervezetei. A bort Felvidéken az én pincémben házasítottuk össze. Minden tételt külön-külön értékeltünk, hogy kiszűrjük az esetleges hibás vagy valamiért nem odaillő borokat. 83 termelő bora került be a tartályba, egy hónap „összeszoktatás” után palackoztuk az Összetartozás borát.
Pincémből az egyik legszebb, még palackozás előtt álló tétel került a házasításba, a Nagyhegy elnevezésű bor, amely egy több mint 50 éves ültetvény termése. Leányka, királyleányka, olaszrizling, zöld veltelini fajták összeszüretelt, egyszerre feldolgozott bora. Könnyű dolgom volt a kiválasztásnál, hiszen ekkor már összeállt az Összetartozásunk bora a pince egy másik tartályában, és gyakorlatilag beleillő tételt választottam. Mindössze 400 palack készült a borból, amelyből 200-250 palackot értékesítünk, ára 10 euro vagy 3600 Ft/palack, megrendelni a borteszt@gmail.com címen lehet. A bevételből a palackozás költségeit térítjük, a fennmaradó összeg pedig a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének tevékenységét segíti.
Bárdos Sarolta a tokaji borvidék egyik legnevesebb borásza, Bodrogkeresztúron kiemelkedő dűlőszelektált, ásványos borokat készít az évszázadokra visszatekintő tokaji édes borkülönlegességek mellett.
– Örültem a kezdeményezésnek és szívesen vettem benne részt. Furmintot adtam, hiszen ez a legfontosabb tokaji fajta, és mindemellett igazi Kárpát-medencei szőlő, aminek géncentruma is valószínűleg itt van.
A kis-magyarországi borászközösségnek teljes jogú tagja Bott Frici, Balla Géza vagy Mauer Oszkár is, de az évek során az egyik legjelentősebb, Kárpát-medence-szerte nevet szerzett kóstolón, a Furmint Februáron (ami sajnos az idén elmarad) ugyanúgy ott vannak a székelyföldi vagy felvidéki borbarátok is, mint más nagyobb rendezvényeken. Jó lenne, ha minden szakmában megvalósulhatna ugyanez, és akkor tényleg jelképessé válhatnának a határok köztünk.
A szőlő különleges növény, otthont teremt: ahol szőlődet műveled, kapálod vagy metszed – otthon vagy. Minden évben új reményt és örömet ad. A bor pedig közösséget teremt, egy pohár bor mellett könnyebben születnek a barátságok. Nagy tisztelettel nézek mindenkire, aki még száz év után is őrzi magyarságát, anyanyelvét és szülőföldjét a határon túl. És akár minden évben szívesen adnék bort egy ilyen közös borhoz!
Piheni Annamária érmelléki borász, valódi kézműves, természethű borokat készít odaadással, szeretettel.
Fotó: Borbély Zsolt Attila
– Mindig értékeltem a kreatív ötleteket, embereket, mert magam is annak tartom, építészmérnöki szakmám révén a kreativitás mindennapjaim része. De egy dolog megálmodni, és más kivitelezni. Miután láttam a résztvevők hosszú listáját és az elkészült címkét, megelégedve mosolyogtam, hogy több borász barátommal EGYÜTT alkottunk valamit. A kivitelezés sikeres lett, eltöltött az érzés, ami alighanem minden részvevőt megérintett: összetartozunk. Magyarnak lenni jó! Családi pincészetünk 2,2 hektáron gazdálkodik az Érmelléken, a természetességre törekszünk, minimális kénhasználat mellett készítjük borainkat, sokat kísérletezünk. Filozófiánk: a borászat művészet!
Az Összetartozás borába kiválasztott tétel 2019-es diószegi királyleányka, a legidősebb ültetvényünkről származó bor.
Heit Lóránd is az Érmelléken készíti kézműves borait a lehető legnagyobb természethűségre törekedve. A bortermelő nevéhez Magyarország legjobb tormakészítményei is kapcsolódnak, de prímásként is ismert.
Fotó: Borbély Zsolt Attila
– A magyar borászok Összetartozásának bora, amely egyfajta mementót állít Trianon 100. évfordulója kapcsán, elsősorban nemzetpolitikai figyelemfelhívás. Bár szétszakíthatták „szerelmes Magyarországunk” Kárpát-medencéjét, ezt csak idei-óráig képes a háttérhatalom szinten tartani: az élet élni akar, a magyar bor pedig a legkifinomultabb eszköz arra, hogy újra egybekovácsolja, ami összetartozik.
Bihardiószegről, a történelmi érmelléki borvidék jeles szőlődombjairól egy 2017-es birtokbort ajánlottunk fel, amely alapvetően királyleányka szőlőből lett összeválogatva, a családi birtok legjobb dűlőiről. Miért pont ezt? Mert ezt még édesapámmal készíthettem el közösen, aki azóta már az égi szőlőskertekben szüretel és borozik magyar őseinkkel.
A Heit Pince által küldött felajánlásnak pontosan ez a legfontosabb üzenete 100 évvel Trianon után: magyar szülőföldön csak a szülői örökség folytatása teremtheti meg a feltámadás nagyszerű pillanatát, mert aki otthon van, az biztonságban érzi magát, és az égiek minden eszközt felkínálnák számára a boldoguláshoz.
Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt főgondnoka szintén a lassanként önmagára találó és a borrajongók „térképére” felkerülő Érmelléken borászkodik.
Fotó: Facebook/Kovács Zoltán
– Az eltelt száz évben a Kárpát-medencei magyarság ezer módon igazolta, hogy a határmódosítás nem változtatta meg az itt élők magyar lelkületét. Gróf Apponyi Albert mondta Trianonban: „az összetartozás a népek önrendelkezési joga.” Ezért ragaszkodunk ma is ahhoz, ami magyar, amit őseink ránk hagytak, amit az évszázadok nem tudtak eltörölni, megsemmisíteni. Örülünk minden kezdeményezésnek, amely erősít minket: a magyarok kenyerének a megsütése, a magyarok borának az elkészítése, a hungarikumok felleltározása, a népzenei hagyományaink őrzése, népköltészetünk, népdalaink átmentése, a déli harangszó hallgatása, a keresztyéni élet gyakorlása. Érmellék élen jár e gyűjtésekben. József Attila költővel valljuk: „Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, amit kell.”
Boldogok voltunk, örömmel hallottuk a hívást, hogy 2020-ban sor kerül a „magyarok borának” az elkészítésére.
Elküldtük, hogy hozzájáruljunk a születő bor elkészítéséhez tiszteletben tartva a javasolt fajtákat.
Családi keretek között 3 hektáron termelünk szőlőt, a 2019-es leánykából készült borunkat adtuk a közösbe. E szőlőfajtánk 55 éves telepítésű, egy harmad hektáron terem nálunk. Jellegzetes erdélyi fajta. Bora testes, jellegzetes ízű és illatú. Fürtjei kicsi, vállas, tömött fürtök, érési időszaka szeptember első fele.
Szeretnénk visszaállítani az érmelléki borvidék hagyományait, nevezetességét. Eltörölni a régi rendszer szakmai hibáit, de hagyományos hordóérlelést alkalmazva. Növelni a szőlőterületet mind a kötött talajon, mind a homokon felszámolva a parlagon lévő területeket. Hiszen a századfordulón Jakab Rezső borász 24 hold homoki terméséből Bécsbe szállította palackozva a borait.
Bízunk Istenben, hogy az elkövetkező száz év hoz még ránk is „víg esztendőt”. Ezért naponta imádkozunk, hallgatjuk a református templom 1491-ben készült harangjának a hívó szavát. „Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van.” (1Ján 4,7)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!