A felújítás alatt álló Gizella-malom: ötvözi az újat a régivel
Fotó: Sütő Éva
Kulturális központként nyitná meg kapuit idén ősztől a felújítás alatt álló érmihályfalvi Gizella-malom. A nagy múltú ipartörténeti ritkaság a kisváros 20. század eleji virágzó gazdasági életére emlékeztet. A malom történetét vesszük górcső alá.
2021. április 22., 07:452021. április 22., 07:45
2021. április 23., 19:522021. április 23., 19:52
A 2020-as irodalmi Nobel-díjat Louise Elisabeth Glück érmihályfalvi gyökerekkel bíró amerikai költőnő kapta. Louise Elisabeth Glück nagyszülei 1900 decemberében érkeztek az Egyesült Államokba. Mindketten érmihályfalvi születésű magyar zsidók voltak. A család több ága is történelmet írt az érmelléki kisváros gazdasági életében. Családjának egyik ága a városközpontban hagyta „névjegyét”, ők építették ugyanis a Gizella-malmot.
Érmihályfalva egyik legmagasabb pontján emelkedik egy ipartörténeti ritkaságnak is beillő hatalmas épület, az egykori Gizella-malom. Óriási kerek téglakéménye ma is úgy kémleli az eget Isten gabonaérlelő szándékát fürkészve, mintha a lába alatt elterülő létesítmény öreg masináinak létjogosultsága ma is csak ettől függene. Pedig már több mint fél évszázada hallgatnak az őrlőhengerek.
Az 1800-as évek végén elkezdődött gyors iparosodás Érmihályfalva életét is gyökeresen megváltoztatta. Magyar, valamint zsidó iparosok népesítették be az Érmelléket, főleg Érmihályfalvát. Itt vertek tanyát a pénzes vállalkozók, hiszen a várost érintő vasút kiépítése után ez a település tűnt a legalkalmasabbnak az áruszállítás és a cserekapcsolatok lebonyolítására.
A pezsgő gazdasági élet az 1930-as évekig virágzott, amikor a gazdasági válság az itteni vállalkozásokra is rányomta bélyegét. Csak azok maradtak életképesek, amelyek biztosabb anyagi alapokon álltak. A Gizella-malom – hála a jó üzleti érzékkel rendelkező gazdájának – túlélte az akkori recessziót.
A neves épület korabeli cégére
Fotó: Archív
Glück Benő 1871-ben született a mai magyarországi Tokajon. Huszonkilenc évesen elhatározta, szerencsét próbál a Monarchiának eme tájékán, azaz vállalkozásba fektet egy békés városkában, ahol abban az időben még nem nagyon akadt konkurencia. A Kolling-testvérek hasonló vállalkozása csak később vert tanyát a vasút mellett. Az utóbbiak által épített malom – hála egy ügyes vállalkozónak, aki a rendszerváltás után lehetőséget látott benne – ma is üzemel.
Feljegyzések, illetve idős emberek visszaemlékezései tanúsítják, hogy napi négy vagon gabona őrlésére is alkalmas volt, ellentétben a Kolling-féle malommal, amely ennek csak a felét hozta. A kisváros lakói számára azonban mindkettő az „életnek” szentelt házként volt számon tartva. Hisz a búzát megtermő áldott föld után a malom volt a második legszentebb helye a kenyérnek.
Mintha nem lett volna elég világot próbáló a 30-as évekbeli gazdasági válság, 1936-ban egy ismeretlen eredetű tűzvész elpusztította a malom épületének jelentős részét. A jó öreg gabonaőrlőtől számítva a negyedik házban lakott dr. Andrássy Ernő és családja. A híres érmelléki polihisztor és orvos egyik családtagja, Andrássy Kata visszaemlékezései szerint akkora tűz pusztított a malom belsejében és annak melléképületeiben, hogy utcahossz locsolták a házakat és a csűröket a tűz terjedésének megakadályozására.
Neki azonban új üzleti tervei voltak a szülői örökséggel. Porcelán- és kerámiagyárat létesített az egykori malom csarnokaiban. A termelést vezető mester egy Sütő László nevű szakember volt, aki járatos lévén a termelés folyamataiban, nagyban hozzájárult a gyár minőségi termeléséhez. Ennek ellenére nem volt szerencsés vállalkozás, mivel az értékes alapanyagot, a kaolint, Glück Benő leszármazottjának messziről kellett hozatnia a gyártáshoz. Ezért az üzlet nem volt kifizetődő, hamar tönkre is ment.
Az 1940-es évek végére visszaállt a létesítmény régi rendeltetése. A gabona mellett ezúttal olajt is préseltek. Ebben az időben a gépek zökkenőmentes működéséért a helyi Kerepesi József gépészmester volt megbízva. A mihályfalviak még emlékeznek a háború utáni ínséges időkre, amikor a gyerekek meg-meglátogatták az olajmalmot néhány kipréselt „magpogácsáért”, amit Józsi bácsi adott nekik – néha a tulajdonos hallgatólagos beleegyezésével – éhségüket csillapítandó. A második világégést követő éhség nem ismert könyörületet, de a „magpogácsa” – ahogy azt a helyi gyerekek nevezték – sokszor lett kenyérpótló és tápláló étel az éhes gyomornak.
Azonban a Gizella-malom sem kerülte el a kommunista államosítás folyamatát, bele is rokkant, mint megannyi jól menő vállalkozás az Érmelléken. A malomalapító család az ezt követő időszakban Kanadában telepedett le.
A 60-as évektől kezdődően több rendeltetése is volt. Raktárhelyiség, vasöntöde, galvanizáló műhely lépett az őrlő hengerek helyére az egykori malom kétszintes óriáscsarnokában.
A közvagyonná minősített szimbóluma a városnak még ilyen státuszában is sokáig biztosított kenyeret a település néhány családjának.
Az 1989-es változások után még mindig működött benne néhány magánvállalkozás, de onnantól kezdve folyamatosan pusztult az állaga. Tégláit építőanyagnak használta a roma lakosság, akárcsak a hajdani Stubenberg-féle kastélyét, illetve az akkor még romjaiban álló, de szintén nagy múlttal rendelkező tanonciskola (a köznyelvben Szenkovits-iskola) mozdítható épületanyagát. Bár azóta újjáépítették, s a városközpont egyik legimpozánsabb épülete lett. A malom vasból készült váza, valamint régi öntöttvas alkatrészei is valamelyik ócskavastelepre vándoroltak. 2020 őszéig csak eggyel több fantomépület gyanánt volt nyilvántartva Mihályfalván.
A bukaresti bürokráciának, valamint a folyamatosan változó politikai viszonyoknak következményeként évekig halasztódott a romok rendeltetése. Bár tanulmányok és tervek sokasága bizonyítja, hogy valamilyen szinten foglalkoztak a sorsával. Csak éppen évek hosszú során át nem mozdult semmi. A 2010-es évek elején Kovács Zoltán akkori polgármester asztalán láttunk először amolyan igazi művelődési életet szolgáló épülettervet, de a mihályfalviak közül sokan nem tartották szerencsés megoldásnak, hiszen időközben az elébe épült tömbházak mögé rejtett helytörténeti örökség effajta tájolásban nehezen megközelíthető. A lelkesebbek ipartörténeti-múzeumot láttak volna szívesebben benne, ha már az egykori, szintén épített örökségszámba menő téglagyárat nem tudták megmenteni.
Tavaly januárban azonban komolyabban megmozdult valami a kolosszus ügyében. Nyakó József érmihályfalvi polgármester bejelentette: az egykori Gizella-malom kulturális központtá alakításának tárgyában lezárult a közbeszerzési eljárás. Már a határidő letelte előtt letette egy cég a pályázatát a munkálatokra. Ezt megelőzően 2018 decemberében történt jelentősebb előrelépés, amikor megyei kísérettel Érmihályfalvára látogatott az Országos Befektetési Ügynökség (CNI) igazgatója, hogy a helyszínen tájékozódjon az épület állapotáról, helyzetéről. Mivel a tervek rendben voltak, a támogatást a szakminisztérium végre megítélte. A kivitelezést lebonyolító ügynökség heteken belül kiírta a kivitelezési közbeszerzést. A tendert nyert cég tavaly ősszel el is kezdte az ipari kolosszus helyreállítását, amely a város arculatának egyik meghatározó objektuma lesz.
A kisvárosban működő mintegy harminc műkedvelő, hagyományőrző, színjátszó és mindenféle tánccsoport nagy megelégedésére. Valami bravúros módon fonja körbe, ötvözi az új a régit úgy, hogy annak a lehető legkevésbé sem változtatja meg eredeti kinézetét. Még az égbe meredő kéménye is – vetekedve a templomtornyokkal – irányt mutat a szülővárosukból elszármazottaknak…
A Nobel-díjas Louise Elisabeth Glück
A Glück család Érmihályfalván hagyott „névjegye” mellett az sem elhanyagolandó, hogy egy másik ágának leszármazottja irodalmi Nobel-díjat kapott 2020ban. A svéd akadémia indoklása szerint Louise Elisabeth Glück összetéveszthetetlen hangja miatt kapta a díjat, amelynek díszítetlen szépségével egyetemessé tudja tenni a személyes létezést. Louise Elisabeth Glück 1943-ban született amerikai költő, esszéista. Számos fontos amerikai elismerésben részesült már, köztük a Nemzeti Bölcsészeti Medálban, Nemzeti Könyvdíjban, a Nemzeti Könyvkritikusok díjában és a Bollington-díjban. 2003 és 2004 között a Nemzet Költője volt az Egyesült Államokban. Sokszor jellemzik költészetét önéletrajziként, de a Nobel-bizottság szerint egyáltalán nem lehet vallomásos költőnek nevezni, inspirációért inkább a mitológiához és a klaszszikus költészethez nyúlik vissza, ezeket változtatja át modern költészetté.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!