A magyarok ősei gyorsabban tették meg az Ural és a Kárpát-medence közti utat, mint azt korábban gondoltuk
Fotó: Elit alakulat 2.0 kiállítás
A Csíki Székely Múzeumban tekinthető meg április 20-ig a miskolci Herman Ottó Múzeum Elit alakulat–a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői című kiállítása. A kiállított régészeti leletek alapján négyrészes sorozatban mutatjuk be az Észak-Magyarországon feltárt honfoglaláskori sírokat.
2019. december 23., 19:032019. december 23., 19:03
(folytatás 48. lapszámunkból)
Magyarország észak-keleti része, a Felső-Tisza-vidék a honfoglaló magyarok legkorábbi Kárpát-medencei szállásterülete volt. Ebben a térségben helyezkedik el Karos község: a falutól nyugati irányba húzódó dombvonulaton kerültek elő a Kárpát-medence eddig ismert leggazdagabb magyar honfoglaláskori temetői. A Csíkszeredában megtekinthető kiállítás a II. és III. számú karosi temetők régészeti leleteit mutatja be.
Mielőtt a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe értek, hosszú utat tettek meg a kelet-európai sztyeppén. Az írott források alapján a magyarok először 836–839 között tűntek fel. Vándorlásukról több elmélet is született. Régebben az alábbi történetet gondoltuk elfogadhatónak.
A Középső-Volga és az Ural közötti területekről – amelyet a középkori források Magna Hungáriának neveztek – a 8. század körül a magyarok többsége a Volga, Don és a Donyec vidékére húzódott. Első fejedelmük után a terület a Levédia nevet kapta.
ami folyóközt jelent. Etelközből a magyar csapatok többször felkeresték a Kárpát-medencét beavatkozva a keleti frank birodalom és a morva fejedelemség közti viszályokba. Valószínűleg már 862-ben is, de 881-ben és 892-ben már bizonyosan számolhatunk a magyar csapatok részvételével a harcokban.
Az elmúlt évek során az Uraltól délre található területeken újabb régészeti leletek kerültek elő, amelyek esetenként a karosi honfoglaló temetők régészeti anyagának a szakasztott másai. A leleteket tartalmazó temetkezések korát 9. századinak határozták meg. Új ismereteink alapján a történészek egy része úgy gondolja, hogy a korábbi feltételezésektől eltérően a Dél-Uraltól sokkal hamarabb, alig fél évszázad alatt jutottak el a magyarok végső szálláshelyükre.
A Karos község temetőjének honfoglaláskori sírjából előkerült szablya
Fotó: Elit alakulat 2.0 kiállítás
A 860-as évektől egyre gyakrabban jelentek meg portyázó magyar csapatok a Kárpát-medencében, amelynek északkeleti részén szláv csoportokat találtak. Ezek szerény leletanyagú telepei és temetői a Bodrogközben is előkerültek.
Régészeti leletek alapján nem mindig lehetséges népeket elkülöníteni. Ha egy nép ruházata és viseleti tárgyai meg is változnak, általában temetkezési szokásait őrzi meg legtovább. A csontvázas sírokat maguk után hagyó honfoglaló magyarokkal szemben az itt talált szláv lakosság halottait elhamvasztotta, és a temetkezései fölé kisebb halmokat emelt. Ennek a legszebb példája a királyhelmeci Erős-erdő halomsírjai.
A kazárokkal szövetséges nomád úzok 893–894-ben rátámadtak a besenyőkre. A két tűz közé fogott besenyők kénytelenek voltak szállásaikat hátrahagyva menekülni, és valahol északon vagy nyugaton új hazát keresni. Így jelentek meg a magyarok keleti határai közelében. Ekkor már a Kárpát-medence keleti része a magyarok laza katonai fennhatósága alatt volt.
Miközben 895 tavaszán a magyar fősereg a Vereckei kapun át leereszkedett az Alföldre, a keleti szállásokon maradt népességet váratlan támadás érte. A bolgár cár szövetkezett a magyarok hátában megjelenő besenyőkkel és együttes támadással két tűz közé fogták a hátramaradottakat. A hátrahagyott magyarok anyagi vesztesége súlyos lehetett. Az állatállomány szinte teljesen odaveszett. A Kárpát-medencébe került magyarok négy éven át nem indítottak említésre érdemes hadjáratot a környező területek felé. A katonai akcióképességük visszaállítása és a lóállomány feltöltése éveket vett igénybe.
A szláv lakosság halottait elhamvasztotta, és a temetkezései fölé kisebb halmokat emelt
Fotó: Elit alakulat 2.0 kiállítás
A magyar nemzetségek új szállásaikat 895 és 902 között vették birtokukba Árpád és Kurszán fejedelmek vezetésével. Elsőként 895-ben a Dunától keletre fekvő területeket szállták meg. Korábbi szövetségesük, Arnulf keleti frank uralkodó halálát követően 900-ban elfoglalták az addig frank határtartományként szereplő Dunántúlt. 902-ben megdöntötték a Dunától északra fekvő Morva Fejedelemséget, s annak a Morva folyótól keletre eső területeit is országukhoz csatolták.
Szállásaikat főként a sík vidékeken rendezték be. A hegyek közé a 10. század folyamán a folyóvölgyek mentén hatoltak be.
Erre utalhatnak a keleti szállásokon készült tárgyak: markolattüskés szablya, archaikus veretes tarsoly és lóhomlokdísz. Hajdani tulajdonosaik még Levédiában vagy Etelközben születtek s az új hazában leltek végső nyugalomra.
(folytatjuk)
dr. Pusztai Tamás
A szerző régész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, a kiállítás kurátora
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!