A magyarok ősei gyorsabban tették meg az Ural és a Kárpát-medence közti utat, mint azt korábban gondoltuk
Fotó: Elit alakulat 2.0 kiállítás
A Csíki Székely Múzeumban tekinthető meg április 20-ig a miskolci Herman Ottó Múzeum Elit alakulat–a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői című kiállítása. A kiállított régészeti leletek alapján négyrészes sorozatban mutatjuk be az Észak-Magyarországon feltárt honfoglaláskori sírokat.
2019. december 23., 19:032019. december 23., 19:03
(folytatás 48. lapszámunkból)
Magyarország észak-keleti része, a Felső-Tisza-vidék a honfoglaló magyarok legkorábbi Kárpát-medencei szállásterülete volt. Ebben a térségben helyezkedik el Karos község: a falutól nyugati irányba húzódó dombvonulaton kerültek elő a Kárpát-medence eddig ismert leggazdagabb magyar honfoglaláskori temetői. A Csíkszeredában megtekinthető kiállítás a II. és III. számú karosi temetők régészeti leleteit mutatja be.
Mielőtt a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe értek, hosszú utat tettek meg a kelet-európai sztyeppén. Az írott források alapján a magyarok először 836–839 között tűntek fel. Vándorlásukról több elmélet is született. Régebben az alábbi történetet gondoltuk elfogadhatónak.
A Középső-Volga és az Ural közötti területekről – amelyet a középkori források Magna Hungáriának neveztek – a 8. század körül a magyarok többsége a Volga, Don és a Donyec vidékére húzódott. Első fejedelmük után a terület a Levédia nevet kapta.
ami folyóközt jelent. Etelközből a magyar csapatok többször felkeresték a Kárpát-medencét beavatkozva a keleti frank birodalom és a morva fejedelemség közti viszályokba. Valószínűleg már 862-ben is, de 881-ben és 892-ben már bizonyosan számolhatunk a magyar csapatok részvételével a harcokban.
Az elmúlt évek során az Uraltól délre található területeken újabb régészeti leletek kerültek elő, amelyek esetenként a karosi honfoglaló temetők régészeti anyagának a szakasztott másai. A leleteket tartalmazó temetkezések korát 9. századinak határozták meg. Új ismereteink alapján a történészek egy része úgy gondolja, hogy a korábbi feltételezésektől eltérően a Dél-Uraltól sokkal hamarabb, alig fél évszázad alatt jutottak el a magyarok végső szálláshelyükre.
A Karos község temetőjének honfoglaláskori sírjából előkerült szablya
Fotó: Elit alakulat 2.0 kiállítás
A 860-as évektől egyre gyakrabban jelentek meg portyázó magyar csapatok a Kárpát-medencében, amelynek északkeleti részén szláv csoportokat találtak. Ezek szerény leletanyagú telepei és temetői a Bodrogközben is előkerültek.
Régészeti leletek alapján nem mindig lehetséges népeket elkülöníteni. Ha egy nép ruházata és viseleti tárgyai meg is változnak, általában temetkezési szokásait őrzi meg legtovább. A csontvázas sírokat maguk után hagyó honfoglaló magyarokkal szemben az itt talált szláv lakosság halottait elhamvasztotta, és a temetkezései fölé kisebb halmokat emelt. Ennek a legszebb példája a királyhelmeci Erős-erdő halomsírjai.
A kazárokkal szövetséges nomád úzok 893–894-ben rátámadtak a besenyőkre. A két tűz közé fogott besenyők kénytelenek voltak szállásaikat hátrahagyva menekülni, és valahol északon vagy nyugaton új hazát keresni. Így jelentek meg a magyarok keleti határai közelében. Ekkor már a Kárpát-medence keleti része a magyarok laza katonai fennhatósága alatt volt.
Miközben 895 tavaszán a magyar fősereg a Vereckei kapun át leereszkedett az Alföldre, a keleti szállásokon maradt népességet váratlan támadás érte. A bolgár cár szövetkezett a magyarok hátában megjelenő besenyőkkel és együttes támadással két tűz közé fogták a hátramaradottakat. A hátrahagyott magyarok anyagi vesztesége súlyos lehetett. Az állatállomány szinte teljesen odaveszett. A Kárpát-medencébe került magyarok négy éven át nem indítottak említésre érdemes hadjáratot a környező területek felé. A katonai akcióképességük visszaállítása és a lóállomány feltöltése éveket vett igénybe.
A szláv lakosság halottait elhamvasztotta, és a temetkezései fölé kisebb halmokat emelt
Fotó: Elit alakulat 2.0 kiállítás
A magyar nemzetségek új szállásaikat 895 és 902 között vették birtokukba Árpád és Kurszán fejedelmek vezetésével. Elsőként 895-ben a Dunától keletre fekvő területeket szállták meg. Korábbi szövetségesük, Arnulf keleti frank uralkodó halálát követően 900-ban elfoglalták az addig frank határtartományként szereplő Dunántúlt. 902-ben megdöntötték a Dunától északra fekvő Morva Fejedelemséget, s annak a Morva folyótól keletre eső területeit is országukhoz csatolták.
Szállásaikat főként a sík vidékeken rendezték be. A hegyek közé a 10. század folyamán a folyóvölgyek mentén hatoltak be.
Erre utalhatnak a keleti szállásokon készült tárgyak: markolattüskés szablya, archaikus veretes tarsoly és lóhomlokdísz. Hajdani tulajdonosaik még Levédiában vagy Etelközben születtek s az új hazában leltek végső nyugalomra.
(folytatjuk)
dr. Pusztai Tamás
A szerző régész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, a kiállítás kurátora
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!