Hirdetés

Kresz Mária néprajzkutató, aki Kalotaszegen talált második családra

Kresz Mária Márkus Piroskával és egy néprajzkutató kollégával •  Fotó: Archív

Kresz Mária Márkus Piroskával és egy néprajzkutató kollégával

Fotó: Archív

A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum adott otthont nyáron annak a kiállításnak, amellyel a Hagyományok Háza a száz éve született és harminc éve elhunyt neves néprajzkutató, dr. Kresz Mária emléke előtt tisztelgett. A tudós Angliában élő lánya, Márkus Piroska beszélt édesanyjáról.

Csermák Zoltán

2019. október 09., 13:382019. október 09., 13:38

2019. október 09., 13:392019. október 09., 13:39

Jóllehet édesanyám, Kresz Mária nem volt fazekas, de mintegy negyven éven át a Magyar Néprajzi Múzeumban dolgozott a kerámiagyűjtemény vezetőjeként. Sokat utazott Magyarországon és a környező országok – Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia – magyarlakta vidékeit is bejárta. Lelkes gyűjtő volt, nem ismert lehetetlent: felmászott a parasztházak padlására azokért a régi edényekért, amiket megvásárolhatott a múzeum számára. Tanulmányozta a cserepek motívumait, szimbólumait, és összehasonlította azokat a régi, különösen az ázsiai kultúrákban fellelhető emlékekkel. A kerámiák motívumait összevetette a szőttesek, hímzések és fafaragások díszítésével is. Minden kutatásánál a kultúrák egymásra hatása érdekelte legjobban.

Kultúrtörténeti jelentősége, hogy évszázadokra visszatekintve új módszerekkel tárta fel és tette közkinccsé a kultúrák kapcsolatát.

Hirdetés

Munkáját nemzetközi szinten is ismerték, kiállításokat szervezett, szemináriumokat és előadásokat tartott számos országban, mint például Anglia és az Egyesült Államok. Emellett segítette a magyar kerámiaművészek és fazekasmesterek munkáját, akik sokat tanultak tőle. Gyerekként és tinédzserként nagyon unalmasnak találtam mindezt, de most már értékelni tudom életpályáját.
Tanúja lehettem Panni néni szabadegyetemének, ahogy a kollégák azokat a beszélgetéseket nevezték így, amelyek részben a Néprajzi Múzeumban, részben pedig a mi lakásunkban folytak. Sok fiatal iparművészt és néprajzost láttunk vendégül, akiknek édesanyám akár hajnalig is beszélt a magyar kerámiakultúráról és hagyományokról. Gyakran megfordult Erdélyben: az egyetem után diplomamunkáját a kalotaszegi Nyárszón írta a 40-es években, a háború alatt, ahol az erdélyi magyar gyereknevelést tanulmányozta. Következtetése az volt, hogy minden játék a gyerek későbbi jövőjét alapozza meg, munkára nevel. A nagyobb gyerekek már sokat segítettek a ház körül, például vigyáztak a kicsikre. Néha – nevelő célzattal – fejünkhöz is vágta, hogy bezzeg Erdélyben mennyivel többet dolgoznak a gyerekek.
Nyárszó nagy élménye volt életének, sokat beszélt az ott töltött napokról. Nővéremmel Felvidéken is járt. A munkáját mindig összekötötte a személyes kapcsolatokkal.

Idézet
Úgy járt Nyárszóra, mintha egy nagy családhoz járna vissza. Gyermekkorunkban többször kivitt minket is, egyszer karácsony és szilveszter között töltöttünk Kalotaszegen egy hetet. Szerette volna, ha mi is átéljük, hogyan ünneplik a közösségben a jeles napokat.

Részlet Kresz Mária gyűjteményes kiállításából Budapesten •  Fotó: Csermák Zoltán Galéria

Részlet Kresz Mária gyűjteményes kiállításából Budapesten

Fotó: Csermák Zoltán

Világutazó gyermekkor

Édesanyám élete regénybe illő. Nagyapja, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület megalapítója, Kresz Géza volt. Öntudatos magyar embernek ismerték, annak ellenére, hogy magyar vér nem csörgedezett ereiben, hiszen szülei Németországból származtak; felesége Elza, müncheni kereskedő lánya volt. A frigyből hat gyermekük született, három fiú és három lány, akik szintén magyaros nevelést kaptak. Dédapám széles látókörű, tevékeny ember volt, a már említett mentőszolgálat mellett a Pesti Korcsolyázó Egylet alapítását is ő kezdeményezte. Géza fia hegedűművész lett, s az angol zongoraművész feleségével, Norah Drewett-tel bejárta a világot. Amikor édesanyám 1919-ben megszületett, éppen Berlinben dolgoztak többéves szerződéssel. Ezt követően – tizennégy éves koráig – Torontóban éltek, viszont nyaraikat Magyarországon töltötték.A családi hagyomány szerint anyám először németül beszélt, majd az angol következett, s tizenéves korában tanult meg magyarul. Ennek ellene szól, hogy a hagyatékban találtam gyerekkori, magyar nyelvű leveleket. Franciául is jól beszélt, s az orosz sem volt idegen számára. A 30-as évek elején a család Magyarországra költözött, a nyarakat Kápolnásnyéken töltötték, s amikor a szülők koncertturnékon szerepeltek, anyu gyakran télen is ott ragadt. A művészházaspár a háború végén visszatelepült Kanadába,

Idézet
édesanyám Magyarországon maradt. Ez kihatott egész életére, amikor mindig pótcsaládot keresett magának, s ezt részben Erdélyben találta meg.

Igen, ott testvérként, hozzátartozóként tekintettek rá. Kresz Mária Székesfehérváron járt gimnáziumba, ahol „amerikai csodabogárnak csúfolták”, ami sértés volt számára. Szerette volna, ha magyarnak tartják, de valljuk be, akkoriban még törte az anyanyelvünket. Tizennyolc éves korában, amikor a vonaton obszcén kifejezést hallott, ártatlanul megkérdezte, az mit is jelent.

Külföldről tért haza a Néprajzi Múzeumért

Az ötvenes évek elején találkozott apámmal, Márkus Istvánnal. Párja zsidó volt, s az ellenállásban is részt vett, mindketten párttagok is voltak. Később kiábrándultak a rendszerből, apám 1952-ben egy évig börtönben ült, 1956 novemberében ismét letartóztatták. 1953-ban nővérem, három évre rá én is megszülettem. Anyámmal 1956 decemberében vagy 1957 elején kimehettünk Kanadába, mivel édesapja szélütést kapott, s ápolásra szorult. Az útlevelet annak ellenére kaphatta meg, hogy amikor a kettős állampolgársággal rendelkezőket döntés elé állították, akkor ő a magyart választotta. Ezt tette akkor, amikor már kiismerte a rendszert, s férjét is börtönbe zárták; nagyon szerette Magyarországot.
1957-ben, amikor ultimátumot kapott a Néprajzi Múzeumtól, hogy elveszti az állását, ha nem tér haza; akkor sem gondolkozott, visszatelepültünk. Ettől kezdve

Idézet
életét a magyar kerámiakutatás töltötte ki, de jól ismerte a népi bútorokat és a népviseletet is, egy Erdélyből származó szűcsmestert például rábeszélt szakmájának folytatására.

Hivatásából soha nem tudott kiszakadni. Például amikor gyerekkoromban gyakran töltöttem a vakációt Pázmándon és Velencén, anyu a látogatásakor a faluban is gyűjtött egyúttal. Jártuk a padlásokat, most is előttem van a falusiak furcsa tekintete, amikor a szemüveges, raccsoló budapesti hölgy felmászik a lajtorján, s amit ők szemétnek, kidobandónak ítéltek, azt óriási értékként megvásárolja tőlük. Évtizedek munkájával néhány ezerről húszezerre bővítette a Néprajzi Múzeum kerámiatárát.
Hatvanéves korában ugyan nyugdíjazták, de ezután is végigdolgozta a napot, bejárt a múzeumba, nem volt sem éjjele, sem nappala, s szabadságot sem engedett meg magának. Élete végéig, lélekben „utána is” dolgozott, 1989 őszén szívroham vitte el.
A kiállítás méltó megemlékezés édesanyámról. Pölös Andrea, a Hagyományok Háza munkatársa, a kiállítás kurátora vette fel a kapcsolatot István Erzsivel, akivel édesanyám a Néprajzi Múzeumban évtizedekig dolgozott együtt. A kiállítás megnyitója előtt érkeztem Budapestre, megnéztem a kiállítás helyszínét, s néhány anyaggal magam is hozzájárultam a tárlat anyagához.

Dr. Kresz Mária lánya, Márkus Piroska
1978-ban hagyta el az országot. „Nem disszidálni, világot látni akartam” – említette. Turista útlevéllel érkezett Angliába, s a következő öt évet utazásra szánta. Édesanyját lesújtotta elmenetele: nem lehetett tudni, látják-e még egymást. Kresz Mária nem értette lánya elhatározását, mivel életét csak Magyarországon képzelte el, s gyerekeit is erre tanította.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke

A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok

Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok
2026. augusztus 23., vasárnap

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig

Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig
2026. augusztus 21., péntek

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?

Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják
2026. augusztus 20., csütörtök

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján

A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján
2026. augusztus 18., kedd

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben

Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak

Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak
2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
Hirdetés
Hirdetés