A közönség imádta Latabárt, de a korszak egyes kritikusai megpróbálták kisebbíteni érdemeit
Fotó: archív
Fél évszázada halt meg Latabár Kálmán, a legnagyobb magyar komikusok egyike. Népszerűsége az idő múlásával semmit sem kopott, filmjeit manapság is élvezettel nézik rajongói.
2020. január 23., 09:522020. január 23., 09:52
Ha korunkban megkérnénk tíz embert, nevezzen meg két magyar komikust, akik megragadták képzeletüket, és befészkelték magukat az emlékezetükbe, nagy a valószínűsége annak, hogy kilencen közülük Hofi és Latabár nevét említenék. Ám a két nevettető között alapvető különbségek voltak. Művészi és emberi szempontokból egyaránt. Míg Hofi az úgynevezett stand-up comedy magyar megteremtői közé sorolható, Latabár Kálmán nevéhez inkább feledhetetlen filmbeli és színpadi alakítások fűződnek.
Latabár Kálmán halálának fél évszázados évfordulóján az egyik magyarországi tévé a napokban műsorára tűzte az Egy szoknya, egy nadrág című filmet Latabárral a főszerepben. Bár ennek és sok más, ma már klasszikusnak számító régi magyar filmnek az idők folyamán elkészült a korunkhoz közelebb álló változata, a filmkészítők alapvető gondja mindig az volt, ki tudná eljátszani mindenki Latyijának szerepét. És persze felvetődik a kérdés: ekkora formátumú komikus hiányában egyáltalán érdemes-e újrarendezni filmjeit? Hiszen egy be nem avatott szem is észreveheti, micsoda utánozhatatlan karaktereket tudott életre kelteni Latyi, milyen mindent elsöprő játékot volt képes produkálni filmjeiben. Hanghordozása, mimikája a világ legnagyobbjaira emlékeztet, kortársai közül talán csak Louis de Funès emlegethető vele egy napon. Egyébként hasonlítottak is sok mindenben. Elsősorban abban, hogy mindketten az elesett, hétköznapi polgár ügyes-bajos dolgait figurázták ki – természetesen a maguk eszköztárával. És ha már Hofit és de Funest említettük: noha elterjedt egy olyan nézet, hogy rengeteget improvizálnak, hozzájuk hasonlóan Latabár sem bízott semmit a véletlenre. Rengeteget dolgoztak egy-egy jeleneten, többféle módszert is kipróbáltak, míg eljutottak a kívánt eredményhez. Ahhoz, amin aztán teljes szívünkből tudtunk derülni, ők pedig megelégedve mondhatták: ez férfimunka volt!
Mindez azt bizonyítja, hogy sokoldalú tehetségnek született, aki rengeteg műfajban bizonyított. Talán éppen ez tette egyedülivé. Hiszen Latabár Kálmán a közönség iránti szeretetéből fakadóan leginkább azt adta a közönségnek, amit az a leginkább elvárt tőle: a nyughatatlanságában is szeretni való Latyit. Annyira szerette közönségét, hogy még a világhírnévnek is hátat fordított. De erről egy kicsit később…
A színházi dinasztiából származó Latabár Kálmán 1902. november 24-én Kecskeméten született. Egy évvel fiatalabb öccse, a szintén zseniális ifjabb Latabár Árpád már Sátoraljaújhelyen jött világra 1903. november 22-én. Dédapjuk, Latabár Endre Magyarország egyik legismertebb színésze, színész-pedagógusa és színigazgatója volt. Hogy nem estek messze a családi alma fájától, jelzi, hogy a Latabár testvérek már kisfiúként is gyakran éreztek kedvet, hogy a saját maguk által összefércelt jelmezekben, összeeszkábált díszletek között lepjék meg a társaság tagjait a maguk által kigondolt jelenetekkel, amelyek a hétköznapi szűkölködés ellenére inkább kacagtatóak voltak.
Az ifjú Kálmán 1921-ben végzett Rákosi Szidi színésziskolájában. Ide apja tanácsára jelentkezett, mivel az úgy vélte, az operett nagyjai rendre az ország legrégebben működő magánszínésziskolájából kerülnek ki, nem pedig az Akadémiáról. A Fővárosi Operettszínház 1923-ban szerződtette táncos-komikusként.
Max Reinhardt Európa fiatal színésznemzedéke legjobbjainak tartotta a testvérpárt, akikre világkarrier várt, ők mégis hazajöttek, mert magyar színészek akartak lenni.
Első filmje 1937-ben készült el, ugyanabban az évben feleségül vette Walter Katalint. 1938-ban született Kálmán fiukat – aki felnőttként ugyancsak a színészmesterséget választotta – római katolikusnak keresztelték, miután a szülők megegyeztek abban, hogy leendő gyermekeik az anya vallását követik.
Latabár Kálmán 1945-től mindvégig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Máig emlékezeteset alakított Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna), Bóni (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő), Frosch (Strauss: A denevér) és Nyegus (Lehár: A víg özvegy) szerepében.
Noha a közönség imádta, akadtak kritikusok, akik – ki tudja, milyen meggondolásból – a sárba döngölték Latabár Kálmánt. És ő nem az a művész volt, aki az igazságtalan vádak fölött szemet hunyjon. Fájt neki az igaztalan kritika, irigyei áskálódása, a korabeli rendszer igyekezete, hogy megpróbálják mellőzni. 1962-ben egyik elkeseredett pillanatában levelet írt a Népszabadságnak. Persze a Kádár-korban a párt szócsöve nem közölte a levelet, erre később akadtak rá a kutatók. Soraiban Latabár felemlegeti pályája kezdetét, elmondja, hol és kinél tanult, merre vitte a sors, megemlíti, hogy harmincéves korában vezető színész volt Max Reinhardt berlini színházában, a Grosses Schauspielhausban, majd a bécsi Theater an der Wienben lett első számú komikus. Levelében hangsúlyozza: mindezek után mégis hazatért, mert magyar színész akart lenni. Felsorolja szerepeit, sikereit, beszámol arról, hogy a közönség apraja-nagyja folyamatosan érezteti vele a szeretetét. Ennek ellenére – írja Latabár – egyes kritikusok ízléstelennek tartják alakításait, és azt mondják róla, zsákutcába tévedt.
Én cukorbajjal, beteg szívvel, meglehetősen megfogyatkozott egészségi állapotban tehetségemet becsülettel viszem a színpadra” – olvasható Latabár levelében. Némi elkeseredéssel írt soraiból kiviláglik, a színész tisztában volt azzal, hogy szeretett közönsége halála után sem feledi. És bízott abban, hogy megkapja majd a tollforgatóktól is azt a szeretetet, amelyet a közönség soha nem vont meg tőle.
Egyre súlyosbodó cukorbetegségben szenvedett, amelynek kezelését nehezítette a színészi mesterséggel járó állandó stressz és rendszertelen életmód. Utolsó hónapjai a lakás és a kórház között zajlottak, utolsó hetei már csak a kórházban. Állapota 1970 elején válságosra fordult, s a nagy nevettető január 11-én örökre lehunyta szemét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!