A láp egyik szigetére épült vár kicsinyített mását ma is őrzik a Zólyomiak templomának udvarán
Fotó: Sütő Éva
Sok olyan kistelepülés van az Érmelléken, amelynek nevéhez nagy történelmi események, legendák fűződnek. Ilyen Székelyhíd is, amelynek már a neve is furcsán hangzik az Érvidéken. A láp egyik szigetére épült várának kicsinyített mását ma is őrzik a Zólyomiak által épített templom udvarán.
2019. szeptember 20., 20:432019. szeptember 20., 20:43
Érdekességként szerepel a történelemben, hogy a település első lakosai székelyek voltak, akiket egy 1217-ben kelt oklevél a bihari vár fegyvereseinek mond, és egy Lukács nevű hadnagyukra hallgatnak. A katonai feladatokkal felruházott székelyek már államalapító nagykirályunk korában századokat (székeket) alkotva biztosították a védelmét a besenyők, majd I. László király (Szent László) idejében a kunok ellen, akik a Nyírségtől a Bihar váráig terjedő vidéket állandóan fosztogatták. Az itt élő székelyek katonai szerepére a Váradi Regestrum is utal, amely a „bihari vár fegyvereseinek” nevezi őket.
Első birtokosa a Gutkeled nemzetségbéli Dorogi Péter, kinek ivadékai a 14. század végéig urai maradtak a településnek és környékének. 1325-ben Zekulhyda néven említik a krónikák, és 1459-ben már városként szerepel. A Dorogiak alatt vámszedő joga volt, majd Zsigmond királytól vásárjogot kapott.
1402-től az albisi Zólyomiak, később a Rákócziak, majd az osztrák Dietrichstein, illetve házasság révén a Stubenberg grófok birtoka lett. Kastélyukat a város legmagasabb pontjára a Zólyomi vár köveiből építették. Ez a vár a 15. század közepén épült az Ér egyik szigetére. 1664-ben a Vasvári-béke megkötése után (a Vas megyei Vasváron 1664. augusztus 10-én kötött békeszerződés, amely az 1663–64-es török elleni háborút zárta le) elrendelték a lebontását, majd 1665-ben fel is robbantották.
A múlt század elején Székelyhíd járáshoz tizennyolc község, köztük tizenkét nagyközség, Álmosd, Asszonyvására, Bihardiószeg, Érolaszi, Hegyközszentmiklós, Kokad, Kiskereki, Érköbölkút, Nagy-Léta, Újléta, Szentjobb és a járás nevét adó Székelyhíd tartozott. Az érmelléki kisváros szinte a tájegység egyik peremvárosának – Nagykárolynak – múltjával és gazdag történelmével vetekszik.
Az érmelléki dombok lábánál, valamint a vasútvonal és az Ér patak mentén fekvő nagyközség református és római katolikus magyar lakossága élte a maga nyugodalmas életét – tanúsítják a Bihar vármegyéről szóló feljegyzések a századforduló előtt. Házainak száma 759 volt és ötezren lakták.
A millennium esztendejében, 1996. augusztus 4-én szentelték fel újra a Zólyomiak építette ősi templomot
Fotó: Sütő Éva
A Zólyomiak 1417-ben Zsigmond királytól vásárjogot nyertek Székelyhídnak, majd hamarosan hetivásár tartását is kiérdemelték Gyertyaszentelő Boldogasszony napján. 1460-ban ez a család kapott engedélyt arra is, hogy az Ér egyik szigetén fa- vagy kővárat építsenek négy bástyával, falakkal, sáncokkal és más szükséges épületekkel együtt.
Miután Dózsa seregei lerombolták, és a birtokos Zólyomi család négy tagját megölték, a székelyhídi uradalom és tartozékai a Rákócziak birtokába került. Kilencven év elmúltával ismét felépítették a várat, majd Várad elestekor a törökök újra szétverték.
A legenda szerint a székelyhídi templom a várral egyidőben épülhetett, bár a település egyházi életének első írásos emlékei még 1291-ből származnak. A 13. század utolsó negyedében emelt épület alapfalai az 1994-ben történt felújítás alkalmával váltak láthatóvá: az összefüggő alapok lehetővé tették a teljes alaprajz rekonstruálását. Ez a korábbi épület egy négyzetes szentélyű, 11-szer 7 méteres hajóterű, jellegzetesen késő Árpád-kori templom volt, sarkain támpillérekkel és egy 50 centiméteres diadalíves beugrással.
A gótikus templom a 15. század második felében épült rá. Fennmaradt faragott kövei mutatják az építmény igényességét. A felújítások alkalmával a meglévő faragott köveket is felhasználták. Így a portikus déli bejárata felett látható a Zólyomi család nemesi címere az átlőtt nyakú sassal (griffmadárral). A legenda szerint ez a hatalmas madár pusztított az Érmellék szigetén és mocsaraiban.
A hiedelem szerint a madár a mai református templom helyére zuhant átlőtt nyakkal, éppen úgy, ahogyan a Zólyomi-címerben látható – mesélte egyik alkalommal a legenda részleteit Gavrucza Tibor nyugalmazott lelkipásztor, aki sok éven át szolgálta a székelyhídi gyülekezetet.
Legrégebbi részét a 13. században építették. Az 1460-ból származó fogadalom utáni idők toldásai a gótika jegyeit viselik. Ekkor a templomot egyszerre két irányban kezdték el bővíteni: lebontották szentélyét és gótikus szentélyt építettek a románkori hajóhoz úgy, hogy a déli csatlakozásnál meghosszabbították az átlós támpillért. Nyugat felé pedig mintegy kilenc méterrel toldották meg a hajót, így az egy 21 méter hosszú és mindössze 7 méter széles aránytalan belső terű építménnyé vált.
A szentély kétsüveges boltozat volt, amelynek zárókövei ma is láthatóak. Az egyik az északi falba beépítve a Zólyomi-címert ábrázolja, a már említett címermadárral. A felújítások idején előkerült a sekrestyeajtó kőkerete is, amelyet a portikusi bejáratba dolgoztak be. A padló felújításával láthatóvá váltak az egymás mellett sorakozó sírkamrák. Az úrasztala alatt egy téglából kirakott kripta található, ez a Zólyomi család temetkezési helye. Ennek a zárlapja az 1588-ban elhunyt Zólyomi Tamást ábrázolja, amelyet felújításkor az északi falba rögzítettek.
Az évek során a templom többször leégett. Tornyát 1792–96 között építették fel. A déli portikus 1808-ban épült. 1810-ben pedig elkészült a barokk stílusú szószék is. A keleti karzaton 1820-ban készült műemlékorgona található, amelyet utoljára Molnár József mester újított fel.
Az átlőtt nyakú sas a Zólyomiak címerében
Fotó: Sütő Éva
A keleti karzaton 1820-ban készült műemlék orgona található, amelyet utoljára Molnár József mester újított fel.
Az 1895-ben beolvasztott harang Mária-felirata és a Boldogasszony napi országos vásár arra enged következtetni, hogy a középkori egyház védőszentje Szűz Mária volt.
Az 1996-os III. Magyar Református Világtalálkozóra kívül-belül, illetve bútorzatában, padlózatában megújult a templom. A millennium esztendejében, augusztus 4-én szentelték fel újra. Az eseményen Tőkés László, akkori püspök hirdetett igét.
E második, ősi templom tehát Székelyhíd mai református istenháza. A gyakori átalakítások miatt vesztett ugyan eredetiségéből, de egyes részletei még ma is értékesek. A legenda pedig él, még akkor is, ha Zólyomi nem az alapjaitól elkezdve emelte Istennek, ígéretéhez híven.
Ám ekkor sem a győztes nándorfehérvári ütközet emlékére kongatnak, hanem az ebédidő végét jelzik. A székelyhídiak szerint már őseik is eszerint alakították hétköznapjaikat. Ezen már nem is akaródzik változtatni senki. Mint köztudott, a keresztény világ templomaiban a nándorfehérvári csata (1456) győzelmére szólnak minden délben a harangok. Székelyhíd feltehetőleg a Föld egyetlen olyan keresztények lakta települése, ahol ez másképpen van. Amikor Gavrucza Tibortól a városka eme érdekessége felől érdeklődtünk, elmondta: „ez egy régi egyezség a római katolikusokkal. Ők harangozták a delet, a mi templomunk pedig a pihenő végét.” A mezőn dolgozók ekkor kezdtek neki újra a munkának. A Zólyomi-templomnak ez olyan jellegzetessége, amely híressé és különccé teszi még ma is a nagyvilágban, akárcsak a kisvárost a maga történetével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!