A láp egyik szigetére épült vár kicsinyített mását ma is őrzik a Zólyomiak templomának udvarán
Fotó: Sütő Éva
Sok olyan kistelepülés van az Érmelléken, amelynek nevéhez nagy történelmi események, legendák fűződnek. Ilyen Székelyhíd is, amelynek már a neve is furcsán hangzik az Érvidéken. A láp egyik szigetére épült várának kicsinyített mását ma is őrzik a Zólyomiak által épített templom udvarán.
2019. szeptember 20., 20:432019. szeptember 20., 20:43
Érdekességként szerepel a történelemben, hogy a település első lakosai székelyek voltak, akiket egy 1217-ben kelt oklevél a bihari vár fegyvereseinek mond, és egy Lukács nevű hadnagyukra hallgatnak. A katonai feladatokkal felruházott székelyek már államalapító nagykirályunk korában századokat (székeket) alkotva biztosították a védelmét a besenyők, majd I. László király (Szent László) idejében a kunok ellen, akik a Nyírségtől a Bihar váráig terjedő vidéket állandóan fosztogatták. Az itt élő székelyek katonai szerepére a Váradi Regestrum is utal, amely a „bihari vár fegyvereseinek” nevezi őket.
Első birtokosa a Gutkeled nemzetségbéli Dorogi Péter, kinek ivadékai a 14. század végéig urai maradtak a településnek és környékének. 1325-ben Zekulhyda néven említik a krónikák, és 1459-ben már városként szerepel. A Dorogiak alatt vámszedő joga volt, majd Zsigmond királytól vásárjogot kapott.
1402-től az albisi Zólyomiak, később a Rákócziak, majd az osztrák Dietrichstein, illetve házasság révén a Stubenberg grófok birtoka lett. Kastélyukat a város legmagasabb pontjára a Zólyomi vár köveiből építették. Ez a vár a 15. század közepén épült az Ér egyik szigetére. 1664-ben a Vasvári-béke megkötése után (a Vas megyei Vasváron 1664. augusztus 10-én kötött békeszerződés, amely az 1663–64-es török elleni háborút zárta le) elrendelték a lebontását, majd 1665-ben fel is robbantották.
A múlt század elején Székelyhíd járáshoz tizennyolc község, köztük tizenkét nagyközség, Álmosd, Asszonyvására, Bihardiószeg, Érolaszi, Hegyközszentmiklós, Kokad, Kiskereki, Érköbölkút, Nagy-Léta, Újléta, Szentjobb és a járás nevét adó Székelyhíd tartozott. Az érmelléki kisváros szinte a tájegység egyik peremvárosának – Nagykárolynak – múltjával és gazdag történelmével vetekszik.
Az érmelléki dombok lábánál, valamint a vasútvonal és az Ér patak mentén fekvő nagyközség református és római katolikus magyar lakossága élte a maga nyugodalmas életét – tanúsítják a Bihar vármegyéről szóló feljegyzések a századforduló előtt. Házainak száma 759 volt és ötezren lakták.
A millennium esztendejében, 1996. augusztus 4-én szentelték fel újra a Zólyomiak építette ősi templomot
Fotó: Sütő Éva
A Zólyomiak 1417-ben Zsigmond királytól vásárjogot nyertek Székelyhídnak, majd hamarosan hetivásár tartását is kiérdemelték Gyertyaszentelő Boldogasszony napján. 1460-ban ez a család kapott engedélyt arra is, hogy az Ér egyik szigetén fa- vagy kővárat építsenek négy bástyával, falakkal, sáncokkal és más szükséges épületekkel együtt.
Miután Dózsa seregei lerombolták, és a birtokos Zólyomi család négy tagját megölték, a székelyhídi uradalom és tartozékai a Rákócziak birtokába került. Kilencven év elmúltával ismét felépítették a várat, majd Várad elestekor a törökök újra szétverték.
A legenda szerint a székelyhídi templom a várral egyidőben épülhetett, bár a település egyházi életének első írásos emlékei még 1291-ből származnak. A 13. század utolsó negyedében emelt épület alapfalai az 1994-ben történt felújítás alkalmával váltak láthatóvá: az összefüggő alapok lehetővé tették a teljes alaprajz rekonstruálását. Ez a korábbi épület egy négyzetes szentélyű, 11-szer 7 méteres hajóterű, jellegzetesen késő Árpád-kori templom volt, sarkain támpillérekkel és egy 50 centiméteres diadalíves beugrással.
A gótikus templom a 15. század második felében épült rá. Fennmaradt faragott kövei mutatják az építmény igényességét. A felújítások alkalmával a meglévő faragott köveket is felhasználták. Így a portikus déli bejárata felett látható a Zólyomi család nemesi címere az átlőtt nyakú sassal (griffmadárral). A legenda szerint ez a hatalmas madár pusztított az Érmellék szigetén és mocsaraiban.
A hiedelem szerint a madár a mai református templom helyére zuhant átlőtt nyakkal, éppen úgy, ahogyan a Zólyomi-címerben látható – mesélte egyik alkalommal a legenda részleteit Gavrucza Tibor nyugalmazott lelkipásztor, aki sok éven át szolgálta a székelyhídi gyülekezetet.
Legrégebbi részét a 13. században építették. Az 1460-ból származó fogadalom utáni idők toldásai a gótika jegyeit viselik. Ekkor a templomot egyszerre két irányban kezdték el bővíteni: lebontották szentélyét és gótikus szentélyt építettek a románkori hajóhoz úgy, hogy a déli csatlakozásnál meghosszabbították az átlós támpillért. Nyugat felé pedig mintegy kilenc méterrel toldották meg a hajót, így az egy 21 méter hosszú és mindössze 7 méter széles aránytalan belső terű építménnyé vált.
A szentély kétsüveges boltozat volt, amelynek zárókövei ma is láthatóak. Az egyik az északi falba beépítve a Zólyomi-címert ábrázolja, a már említett címermadárral. A felújítások idején előkerült a sekrestyeajtó kőkerete is, amelyet a portikusi bejáratba dolgoztak be. A padló felújításával láthatóvá váltak az egymás mellett sorakozó sírkamrák. Az úrasztala alatt egy téglából kirakott kripta található, ez a Zólyomi család temetkezési helye. Ennek a zárlapja az 1588-ban elhunyt Zólyomi Tamást ábrázolja, amelyet felújításkor az északi falba rögzítettek.
Az évek során a templom többször leégett. Tornyát 1792–96 között építették fel. A déli portikus 1808-ban épült. 1810-ben pedig elkészült a barokk stílusú szószék is. A keleti karzaton 1820-ban készült műemlékorgona található, amelyet utoljára Molnár József mester újított fel.
Az átlőtt nyakú sas a Zólyomiak címerében
Fotó: Sütő Éva
A keleti karzaton 1820-ban készült műemlék orgona található, amelyet utoljára Molnár József mester újított fel.
Az 1895-ben beolvasztott harang Mária-felirata és a Boldogasszony napi országos vásár arra enged következtetni, hogy a középkori egyház védőszentje Szűz Mária volt.
Az 1996-os III. Magyar Református Világtalálkozóra kívül-belül, illetve bútorzatában, padlózatában megújult a templom. A millennium esztendejében, augusztus 4-én szentelték fel újra. Az eseményen Tőkés László, akkori püspök hirdetett igét.
E második, ősi templom tehát Székelyhíd mai református istenháza. A gyakori átalakítások miatt vesztett ugyan eredetiségéből, de egyes részletei még ma is értékesek. A legenda pedig él, még akkor is, ha Zólyomi nem az alapjaitól elkezdve emelte Istennek, ígéretéhez híven.
Ám ekkor sem a győztes nándorfehérvári ütközet emlékére kongatnak, hanem az ebédidő végét jelzik. A székelyhídiak szerint már őseik is eszerint alakították hétköznapjaikat. Ezen már nem is akaródzik változtatni senki. Mint köztudott, a keresztény világ templomaiban a nándorfehérvári csata (1456) győzelmére szólnak minden délben a harangok. Székelyhíd feltehetőleg a Föld egyetlen olyan keresztények lakta települése, ahol ez másképpen van. Amikor Gavrucza Tibortól a városka eme érdekessége felől érdeklődtünk, elmondta: „ez egy régi egyezség a római katolikusokkal. Ők harangozták a delet, a mi templomunk pedig a pihenő végét.” A mezőn dolgozók ekkor kezdtek neki újra a munkának. A Zólyomi-templomnak ez olyan jellegzetessége, amely híressé és különccé teszi még ma is a nagyvilágban, akárcsak a kisvárost a maga történetével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!