A bonyhai Bethlen-kastély tetőzetét az elmúlt években cserélte ki az Erdélyi Református Egyházkerület
Fotó: Nagy Tibor/Népújság
A bonyhai Bethlen-kastély egykori urai kegyvesztettek lettek a király előtt, Mátyás király halála után azonban az uradalom visszakerült a régi tulajdonosokhoz, akikről a Bethlen családra szállt. A kommunizmus idején lepusztult, és csupán néhány éve sikerült új gazdát találni a megmentéséhez.
2021. március 27., 08:072021. március 27., 08:07
A Maros megyei Bonyha Dicsőszentmártontól 2o km-re, a Kis-Küküllő bal partján fekszik. Neve ősi magyar személynévből származik, valószínűleg első birtokosáról nevezték el. Szent István-kori faluként Anonymus is megemlíti: „…az erdőntúli földet Tétény ivadéka egészen Szent István király idejéig birtokolta; sőt tovább is birtokolta volna, ha a kisebb Gyula – Zsombor fia – a két fiával, Bolyával és Bonyhával együtt hajlandó lett volna a kereszténységre térni…” A korabeli oklevelekben azonban csak III. Endre király uralkodása idején, 1291-ben tűnik fel Bahna alakban: az erdélyi káptalan előtt Filipe fia, Jakab Bonyha nevű birtokát – possessionem suam Bahna vocatam – Küküllő vármegyében a Tomaj nembeli Dénesnek, a Losonczy-Bánffyak őseinek adományozta.
A falu 1330-ban már egyházas hely volt, parochiális egyházát 1490-ben Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. Várkastélyát először 1495-ben említik.
1709-ben Acton tábornok ide menekült a kurucok elől, akik ostrommal foglalták el.
Kiss Gábor, az Erdélyi várak várkastélyok című könyvéből tudjuk, hogy 1465-ben Losonczy-Bánffy Dezső fia, idősebb László szentmiklósi jószágát a hozzá tartozó Bonyha faluval együtt kétszáz forinttért elzálogosította Szentiván Ferencnek. Az erdélyi lázadásban való részvételéért Losonczy Dezső fiainak birtokait – közöttük Bonyha mezővárost is – Mátyás király elvette, és udvari katonájának, nádasdi Ongor (Ungor) Jánosnak és testvéreinek adományozta. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halálát követően a Bonyhán épült várkastélyt első ízben abban az 1495-ben kelt oklevélben említik, amelyben Szapolyai István nádor előtt Losonczy-Bánffy Dezső fiai, János és Imre, valamint Bethlen Márk fia, Miklós örökösödési szerződést kötöttek, miszerint haláluk esetén birtokaik – köztük az Újvár várához tartozó castella Bonyha vocata – a túlélőkre száll. A testamentum szerint a bonyhai kastély így lett 1501-ben Bethlen Miklós birtoka.
A bonyhai kastély Héderfája irányából
Fotó: Demján László
A Bethlen család Bonyhán két kastélyt építtetett. Az 1545-ben épült régi kastély ma is áll, míg a 17. században emelt újabb kastélyt az 1930-as években a család lebontatta. A régi kastély a Dicsőszentmártonból Balavásár felé vezető aszfaltozott út bal oldalán áll, a Kund pataka által határolt park közepén, amely sokáig gazdasági udvar volt.
Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében arról ír, hogy a kastély alapkövét 1545-ben Bethlen Farkas helyezte el.
Bonyha falvaival együtt – Bernád, Kund, Dányán, Gogán, Lepend – 1501-től a Bethlen család birtokába jutott, amely a 16. század közepétől kezdve építkezett. A régi kastély egyemeletes épület: középső része mindkét oldalán egy-egy épületszárnyrész épült dél-kelet, illetve dél-nyugati irányba. Az utóbbi épületszárnyhoz egy nyolcszög alaprajzú sarokbástyát emeltek, amely építészeti kialakításánál fogva egy régebbi épületrész lehetett. A 17. századi első átalakítás a régi kastélyt lényegesen nem érintette.
A kastély 1545-ös alapkőletételről egy feliratos kőtábla emlékezik meg, amely a mai épület földszintjén található. Az akkori kastélyról sokat nem tudunk, azonban egy 1711-es inventárium alapján egy kőből faragott keretekkel díszített emeletes reneszánsz palotaként képzelhetjük el.
Az archív fényképek arról tanúskodnak, hogy a 18. század második felében a kastélyon komoly átalakítások történtek. Ezeken feltűnik, hogy
A régi kastély erődítményei a 20. század elején
Fotó: Archív
Az Erdélyi Magyar Elektronikus könyvtár szerint a saroktornyok rizalitja háromszögoromzatban végződik, és ahogy ma is látható a kastélyhoz épült északi pavilon timpanonjában középen egy kör alakú dísz helyezkedik el, amelyet kétfelől lehulló girland övez. Források hiányában azonban ezeknek az átépítéseknek a korát nem tudjuk pontosan meghatározni.
A mai épületben az emeletre kétkarú, kovácsoltvas korlátú lépcső vezet. A lépcsőház emeleti teréből nyílik a díszterem, amelynek ajtaja felett kapott helyet az 1719-es, díszesen kiképzett újabb feliratos kőtábla.
Az oldalfalakat vállmagasságig faburkolat borítja, fölötte szintén neoreneszánsz konzolos párkány fut végig. Az épület földszintjén a termek boltozottak, míg az emeleten síkmennyezettel rendelkeznek.
Régi képeslapon Bonyha főutcája
Fotó: Archív
Az 1948-as államosítás után a kastély gyors romlásnak indult. Az erődítmény jellege mára eltűnt, erődített falainak, saroktornyainak anyagát a környékbeliek széthordták az építkezéseikhez. A kommunizmus évtizedei alatt a kastélyban közintézmények működtek. Az épületek renoválásakor eltávolították a külső díszítőelemeket, a csúcsíves frízsort és a kettős családi címert is. Az épületegyüttes leromlott állapotban érte meg az 1989-es rendszerváltást, és az 1990-es években állaga tovább pusztult. 2008-ban Bethlen Fruzsinának, ifj. Bethlen Ádám lányának sikerült visszaszereznie az épületet, az ingóságokat elszállíttatta, és
2011-ben a kastély új tetőzetet kapott, és a nyílásokat gipszkartonnal borították be.
(Befejező része következik)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!