A kolozsmonostori apátság Kálvária-temploma, ahol az egyezményeket megkötötték
A 15. század húszas éveiben Erdélyben gyors ütemben kezdtek elterjedni az egyház gyökeres megreformálását hirdető huszita tanok. Ennek hatására jobbágylázadás tört ki, de engedmények után a bábolnai felkelést a rendek leverték.
2018. április 06., 13:522018. április 06., 13:52
2018. április 06., 13:562018. április 06., 13:56
(folytatás 12. lapszámunkból)
Az 1420-as évek második felében a huszitizmus híveinek száma jelentősen megnőtt Erdélyben. Marchiai Jakab főinkvizítor 1436-ban feljegyezte, hogy az Erdélyországban tartózkodó husziták is részt vettek az 1426. június 17-én tartott prágai zsinaton. A katolikus főpapok leveleikben a husziták nagy számáról tettek említést. Erdélyben főleg a szegény tömegek csatlakoztak a huszitizmushoz. Lépes György erdélyi püspök azt írta, hogy a „huszita térítők sok hívét tévelyítették el.”
Maga a pápa is értesült erről, ezért nevezte ki 1436. augusztus 22-i levelében Marchiai Jakab olasz minorita atyát főinkvizítorrá. Kinevezése után az egyházi elöljáró széleskörű huszitaellenes tevékenységet fejtett ki a váradi püspökség, a Szerémség, Kalocsa és az erdélyi püspökség területén. A váradi püspök arról tudósította IV. Jenő pápát, hogy Marchiai Jakab „sok eretnek tévelygőt” térített vissza a katolikus hitre. Erről maga az inkvizítor így ír: „mindezen eretnekek, papok és világiak közül én, Jakab fráter huszonötezer embert térítettem meg.”
A huszita hitvallás hirdetői a huszita forradalmi mozgalom társadalmi eszméit is terjesztették.
1436. december 1-jén írt levelében a váradi püspök azt jelentette, hogy püspöksége területén „sokkal veszélyesebb gonosz eretnekség kezdett titkon elterjedni, mint a csehországi huszitáké.”A főpap szerint az erdélyi tájakon a husziták összeesküdtek, hogy „felemelik az elfajzottság zászlaját az egész papság és az egyházi rend ellen.”A huszita tanok hirdetése mellett, a huszita prédikátorok Erdély szegényebb néptömegeit a harcászat elemeivel is megismertették.
A bázeli zsinat határozata értelmében az egyházi főurak kötelesek voltak tizedjövedelmük felével, a világi főurak pedig teljes jövedelmük ötvened részével hozzájárulni a husziták ellen viselendő háborúk költségeihez. 1434. április 8-i levelében Zsigmond király felhatalmazta a főpapokat, hogy Erdély területén is gyűjtsék be a hozzájárulásokat, s elrendelte, hogy a begyűlt összeget a katonák toborzására és fizetésére, valamint a huszitizmus felszámolására alkalmas eszközök előteremtésére fordítsák. 1436. október 18-án Cseh Péter erdélyi vajda felszólította a Szatmár megyei adószedőket, hogy minél hamarabb gyűjtsék be a huszitizmus felszámolására fordítandó ötvenedet.
A cseh huszitákhoz hasonlóan az új vallás erdélyi követői is olyan egyház létrehozását követelték, amelyben többé nem lesznek kiváltságosok, hanem mindannyian „testvérek lesznek a Krisztusban.”A huszita tanok a szegények számára jelentettek eszményt.
Az elviselhetetlen terhek a Bábolna hegyére gyűjtötték össze a jobbágyokat és a városi szegénységet. A jobbágyok legnagyobb sérelmét a megváltozott tizedszedés jelentette.
Lépes György erdélyi püspök a pénz értékének változásait kihasználva az egyházi tizedet új pénznemben követelte, ami a régi értékhez képest az adó jelentős növekedését hozta. A parasztság egy része megtagadta a tized fizetését: a tiltakozás szításában nagy szerepe volt a huszita mozgalomnak. A huszita prédikátorok azt hirdették az egyházi átokkal sújtott jobbágyok között, hogy a kiátkozástól nem féljenek, ne vegyék figyelembe.
Tehetetlenségében a püspök panasszal fordult a királyhoz.
A világi földesurak kezdetben nem támogatták túlságosan a püspök járandóságainak behajtását, mert a püspöktől követelt összeg kifizetése után a jobbágyok nem tudták volna teljesíteni a velük szemben fennálló kötelezettségeiket. A királyi parancsot azonban nekik kellett teljesíteniük.
1437 tavaszán az erdélyi jobbágyok, szabad parasztok, városi szegények és kisnemesek a Bábolna hegyén gyűltek össze. Táborukat megerősítették és a csapatok élére kapitányokat választottak, akik közül első helyen Budai Antalt nevezték meg. A jobbágyok követeket küldtek Csáki László erdélyi vajdához kérelmeik orvoslását kérve. A vajda a követeket felakasztatta, ami tovább növelte a jobbágyok elkeseredését és elszántságát.
A püspök és a vagyonosabb nemesek nem nézték tétlenül a mozgalom kibontakozását.
A győzelem méretét a kolozsmonostori konvent előtt szentesített első egyezség bizonyítja.
Miután a tárgyaló felek megegyeztek a békekötés feltételeiben, megjelentek a kolozsmonostori konvent előtt, hogy az egyezség hivatalos oklevelét mindkét fél megkaphassa. Így jött létre 1437. július 6-án az első kolozsmonostori egyezmény, amely magába foglalta a győztes jobbágyok legfontosabb követeléseit. Mérsékelték az egyházi tizedet, eltörölték a földesuraknak járó kilencedet (a bor és gabona után), kimondták a szabad költözködéshez való jogot, és lehetővé tették, hogy a jobbágy szabadon végrendelkezzék javairól. A szerződésben foglaltak megtartását az évente tartandó parasztgyűlésnek kellett ellenőriznie, amely Bábolna hegyén ült volna össze.
A nemesi hadak vezérei az időnyerés szándékával kötötték meg a kolozsmonostori egyezséget. Az volt a céljuk, hogy megakadályozzák a felkelőket a harc folytatásában. Az egyezség megkötése után rögtön hozzáláttak táboruk megerősítéséhez: 1437. szeptember 16-án Kápolnán szövetségre lépett Erdély három katonai-politikai csoportja: a magyar főnemesség, a szász patriciátus és a székely főemberek, akik kölcsönös segélynyújtásra kötelezték magukat a parasztok ellen. Ezt a szerződést Unio trium nationum néven, vagyis a Három Nemzet Szövetsége elnevezéssel említi az utókor. A megrémült erdélyi főnemesek Zsigmond királyhoz fordultak segítségért. Magatartásuk azt bizonyítja: egyáltalán nem akarták a kolozsmonostori konvent határozatait betartani.
A felkelők vezetői a nemesek titkos készülődéséről értesültek. Az ősz közeledtével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy újabb összecsapás lesz a két ellenséges tábor között. A parasztok viszonylagos sikerével végződő második ütközet után a felkelő csapatok küldöttei és a nemesi hadak vezetői többnapos tárgyalást folytattak. 1437. október 6-án Apátiban újabb egyezményt írtak alá a felkelők és a főnemesek, amit október 10-én a kolozsmonostori konvent is hitelesített. Ez volt a második kolozsmonostori egyezmény. Ebben ideiglenes jelleggel szabályozták a jobbágy és a földesúr viszonyát. Az új egyezmény pontjai az előzőhöz hasonlóak voltak, de a pénzterhek valamelyest növekedtek. Az új egyezségben már nem esett többé szó az évenként szervezendő jobbágygyűlésekről.
A második egyezség megkötésével a nemesség újra időt nyert sorainak rendezésére.
A város elleni hadjáratot a tapasztalt Jakcs Mihály székely ispán vezette az erdélyi alvajdával és több kapitánnyal együtt, és a lázadókat Kolozsvárnál a várfalak közé szorították. A székely ispán értesítette a szászokat, hogy ostrom alá vette a kincses várost, és sürgős segítséget kér. Az ostromlók 1438. január végén elfoglalták a várost, és az elfogott parasztvezéreket Tordán kivégezték. A felkelés leverése, vagyis Kolozsvár elfoglalása után 1438. február 2-án megtartott tordai gyűlésen a szász városok patriciátusának küldöttei is részt vettek a kápolnai unió megerősítésében. A felkelés végső szakaszának eseményeiből kitűnik, hogy a szász városok katonai segítsége döntő volt a székely és nemesi hadak győzelmének kivívásában.
(folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!