Virágporos pillanatok

Mindenki környezetében élnek pollenallergiával küszködők. A 21. század egyik népbetegségeként tartják számon, bár klasszikus tüneteit már az ókori görögök is leírták. Okozói a szezonálisan előforduló virágporok. A pollenszezon általában február végén kezdődik, és eltart november végéig. A tünetek általában kettő-hat hétig tartanak, de vannak betegek, akik márciustól egészen novemberig szenvednek ettől a jelenségtől. Egyszerű az oka: ők többféle pollenre is érzékenyen reagálnak. Tavasszal főleg a fák és a bokrok virágpora irritálja a nyálkahártyát (kőris, platán, nyírfa, fűzfa, diófa, mogyoró), május-júniusban a fűfélék virágpora. Legtöbben azonban az ambróziafélék családjába tartozó parlagfű „áldozatai”.

Az allergia olyan állapot, amelyben az immunrendszerünk nem megfelelő vagy eltúlzott módon reagál. Szervezetünk veszélyesnek ítéli az ártalmatlan virágporokat, és megindítja az antitestek termelését, amelyekkel megtámadja a „betolakodó” allergéneket. Az antitestek és az allergének közötti ütközés hatására a testben olyan anyagok – például a hisztamin – szabadulnak fel, amelyek sorozatos izgalmi tüneteket okoznak: irritált orrnyálkahártya, tüsszögés, gyulladt, könnyező szemek, fejfájás, köhögés. Lelkileg is nagyon megvisel, mert ingerlékennyé, szorongóvá, tesz bennünket.

Kultúránkban a gyógyítás két fajtája ismeretes. Az egyik a hagyományos gyógymód, amelyben rendszerint az orvos közvetlen módon alkalmaz kezelést a kínzó tünetek megszüntetésére. A másik az alternatív gyógymód, amelyben a gyógyító – akár homeopata, természetgyógyász, akupunktúrát alkalmazó személy – a belső állapot felől közelíti meg a betegséget.

A szezonális allergiában szenvedő emberek tünetei a legtöbb esetben kordában tarthatók gyógyszerek révén. Ezek lehetnek szájon keresztül szedhető gyógyszerek, például az antihisztaminok vagy helyileg ható készítmények, ilyenek a szteroidos orrspray-k (ebben az esetben nem kell tartani a szteroidok mellékhatásaitól). Az orrnyálkahártya-lohasztó orrcseppek illetve orrspray-k szénanáthában szenvedőknek egyáltalán nem javasoltak, mert négy-öt napos használat után az orrnyálkahártya hozzászokik a gyógyszerhez, így az nem fejt ki kellő hatást. Emiatt a beteg egyre gyakrabban használja azt, végül ellentétes hatás alakul ki, a „duguláselhárító” fokozza a problémát. A terápia lényege, hogy az allergiát okozó anyagot rendszeresen a szervezetbe juttatják az immunrendszer „kifárasztásának” céljából. Az allergén-kivonatot először felhígítva injekcióval adják be a beteg bőre alá, és ezt ismétlik egyre töményebb oldattal hetente kétszer körülbelül két hónapon keresztül. Ez a kezelés korántsem veszélytelen, és hónapok telhetnek el az észlelhető javulásig.

A szervezet csodálatos védekező mechanizmussal rendelkezik, ha pedig segítjük is ebben, győztesnek mondhatjuk magunkat. Első lépés a méregtelenítés, amelyet az immunrendszerünk megerősítése követ szorosan. Az allergiában szenvedőknél a szervezet ellenálló képességét a legjobban a téli időszakban, azaz a pollenmentes hónapokban érdemes elkezdeni. Kiválóak e célból a vitaminok és antioxidánsok. Ezzel párhuzamosan talán a legfontosabb a testmozgás, a légzőgyakorlatok. Ne feledjük: egy fitt szervezetet a legnehezebb megostromolni! Rendelkezésünkre állnak a homeopátiás készítmények, a biorezonancia, a bioenergetika, az akupunktúra, a reflexológia, a fényterápia és az energiagyógyítás is.

Az ideális az volna, ha az allergén anyagokat egyszerűen semmissé tehetnénk, illetve ha a pollenszezonban elmenekülhetnénk magas hegyvidékre vagy a tengerre. Szép lenne, de aligha megvalósítható. Ha viszont úgy tekintünk a betegségünkre, mint csodálatos utazásra önmagunk megismerésére, a gyógykezelés mellett változtathatunk életmódunkon, gondolkodásunkon, ezzel is segítve gyógyulásunkat és végső soron önmagunk megvalósítását.