
2015. augusztus 01., 10:052015. augusztus 01., 10:05
Történik velünk az élet... Kronológiához kötjük. Benne az idő fogalma már kisgyermekkortól lebeg fölöttünk. Sürget. Talán úgy kezdődik, hogy anyának vagy apának oda kell érnie valahová, ezt vagy azt elintézni... Eleinte ellenkezünk, majd ha nehezen is, de hozzászokunk a napirendhez, egyre jobban képessé leszünk beütemezni programjainkat. Keretek kellenek. Megtanuljuk, hogy a lét menetrendfüggő, ha el akarjuk kerülni a kaotikus „forgalmi” dugókat.
Valahogy jobban sűrűsödnek manapság a feladatok, több lábon próbálunk megállni, noha az egyensúlyhoz elég bőven az a természetadta kettő. Van a „muszáj” és szorosan mögötte a vágyak. Végeláthatatlan a tudnivalók elérhetősége, vele duzzad az óhaj is, hogy értesültek legyünk, hogy beváltsuk álmainkat. Kíváncsiak vagyunk és sokat akarunk. Nem szeretünk várni. Fogyasztunk, gyűjtünk, lecserélünk. Ezért keményen megdolgozunk. Rossz a kedélyünk, hiányérzetünk van. Magunkkal is perlekedünk, és belefáradva várjuk a szabadságot, mikor egész éves munkánk megkoronázásaként egy „jó helyre” elutazunk. Na és ott... Ott majd letesszük a gondokat, ott végre vidáman pihenünk! Összeszorított fogakkal hajtjuk a mókuskerekünket, közben a kifogástalan nyaralást forgatjuk magunkban. Dühösen panaszkodunk a kánikulára vagy a hideg szélre, a „megint esik” is borússá tesz. Utáljuk az időjárást. Amikor elérkezik a szabadság ideje, tovább pörgetjük a kényszerek kerekét. Mert olyannak kéne lennie, ahogy azt elterveztük. Világos, hogy nem úgy lesz... Becsúszik egy esőnap, rögtön az elején! Otthon felejtünk valamit. A strandon a szomszéd túl hangos (vagy olyan csendes, hogy szinte zavaró)... Így megy ez, míg letelik az Idő. Nem vicc.
Amikor a körülményektől tesszük függővé saját szabadságélményünket, szorongunk. Valós vagy képzelt okokat teszünk felelőssé. Persze, kell az óvatosság, azonban könnyelműség elfeledni az örömre való képességünket. Hiszen az egész életünk vándorút. A belső időjárásunkért pedig mi vagyunk az illetékesek. Megszűrhetjük, mi az, ami valóban szükséges számunkra, és mi az, ami meggátol, hogy teljességgel éljük meg a pillanatainkat. Az eseményeket nem tudjuk megváltoztatni, ám a hozzáállásunkat igen! Mind átutazók vagyunk. Vándorlásaink nem kizáróan a munkahelyen beütemezett szabadidőnkre vonatkoznak. Mozgásban vagyunk, élményeket tapasztalunk. Belső iránytűnkkel szabályozzuk életünk minden állomását. Lazítani bármikor tudunk, emlékezzünk csak kiskorunk apró örömeire! Elég volt pocsolyákban dagasztani a sarat, miközben éppen záporozott. Maszatos-kócosan, egy szelet zsíros kenyérrel a kezünkben lógattuk a lábunkat és csak bámultunk ki a fejünkből... Pokrócon olvastuk kedvenc mesénket... Jókat bújocskáztunk a barátainkkal, vagy „csak” bámultuk a felhőket. Lustálkodtunk, mondanánk ma. Igazából időcsavarogtunk. Kiestünk a kötelezőből, hogy önfeledten élvezzük a szabadidőt, ami nem a vakációban, hanem mindennap rendelkezésünkre állt. Ez felnőtten máshogy lenne? Kétlem.
Vannak mozzanatok, amikor megáll kicsit minden. Olyan, mint egy pohár hideg limonádé a hőségben. Felébreszt és hűsít. Elérhető boldogság...
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!