Husky-gyász

Aki a kutyát nem kedveli, annak is megakad a szeme egy szibériai huskyn. Maga a tökéletesség. Szépen „szerkesztett”, arányos alkat, tömött szőrzet, valóságos bunda, mely a fehérből a szürke összes árnyalatán precízen megy át a kékes-szürkébe vagy a feketébe, végig az egyenes hát vonalán a büszkén, magasan viselt, dús farokig. Tökéletes fej, hegyes orral, fölfele álló háromszögű fülekkel. És nem utolsó sorban a szem... A legtöbb husky szeme halványkék, ami jeges, fagyos tekintetet kölcsönöz, ilyen szemekkel a vesékbe lehet látni.

A kutya neve Hush, a tulajdonosé mellékes, bár olyan igazi emberi attitűddel tett gazdagabbá, ami merőben megcáfolja sokak pesszimista, általánosító álláspontját. Hush tízéves kan, gazdája nemrég jött haza egy magyarországi kirándulásról, ahova kutyáját is magával vitte. Néhány nap múlva a kutya állapota megváltozott, visszautasította kedvenc ételét, sokat aludt, ébrenléti állapotában is levert volt, hányt, és ami különösen feltűnt a gazdájának: sötét, barnás vizeletet ürített. A gazda elhozta Husht a klinikára, megpróbálta elejét venni a bajnak, ellentétben azokkal, akik meg akarják várni, míg kutyájuk magától meggyógyul.

A sötét, elszíneződött vizelet egyértelműen a vesékre utaló tünet, még akkor is, ha a baj nem a vesétől ered. Nem marad más, mint lázat mérni és vért venni az analízisekhez, amelyek aggasztó eredményeket szolgáltattak. A hematológiai mérés súlyos hemolízist mutatott ki, ez a vörösvértestek széteséséből származik, aminek következtében csökken a vörösvértestek száma, s a továbbiakban a szövetek oxigénellátását veszélyezteti. A biokémiai vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a karbamid(urea) a megengedett felső érték nyolcszorosa, a kreatinin pedig – egy vesespecifikus enzim – a normál érték hétszeresére ugrott. Ez a két adat azt jelöli, hogy a vesék képtelenek ellátni a szerv funkcióit, az anyagcseréből származó toxinok így nem ürülnek ki a szervezetből, és súlyos tüneteket okoznak. Az urémiás kutyák kedvetlenek, étvágytalanok, hánynak, súlyos esetben a veseműködés teljesen leállhat annak ellenére, hogy a kezelésük során folyadékterápiát is kapnak és úgynevezett „veseforszírozó” vízhajtókat.

Próbálom elmagyarázni a tulajdonosnak, hogy nagy baj van, kevés esélyt látok Hush felépülésére. Látom, hogy vészmadárnak tart, ne is merjem azt mondani, hogy az ő kutyája nem fogja túlélni ezt a betegséget. Úgy gondolom, jogában áll vakon bízni a gyógyulásban, az ő kutyája, tíz évet éltek már együtt jóban-rosszban, minden érdek nélküli hűségben. Az eutanázia szóval természetesen még nem próbálkozom, gondolom, iszonyúan hangzik egy bizakodó kutyatulajdonos számára. Magam is hiszek a szervezet csodatevő képességében, a gyógyulásban. Ritkán láttam a méregdrága műszerek méréseit meghazudtolva kilábalni vese-elégtelen kutyákat, macskákat, azt is csak akkor, ha a vesék károsodásának okát még időben meg lehet fékezni.

A pontos diagnózis leírásától megkímélem az olvasót, de meghatározása fontos, hogy tanulni lehessen belőle. Valójában mi történt Hush-sal? Mitől károsodtak a veséi, és miért egy magyarországi út után, így, március elején? Hogyan tudunk hatékonyan védekezni ellene?

Itt jelenik meg ugyanis a színen egy híres ízeltlábú, a kullancs, aki/ami nagy előszeretettel élősködik háziállatainkon, így a kutyán is. Rátapad a bőrre, lassan befúrja szívócsövecskéjét a legközelebbi véredényig, ami lehet akár egy vékonyka kapilláris. Az élősködő nyála vérhígító tulajdonságokkal bír, hamar megszívja magát, aztán lepottyan és életet ad több száz kullancsutódnak. Néhány csepp vér elvesztése meg sem kottyanna egy egészséges állatnak, ha ez a parazita nem tartalmazna egy bizonyos, babesiának nevezett mikroszkopikus méretű mikroorganizmust, amit a kullancs feltételezhetően nem szándékosan beinjektál kedvenc kutyánkba. A babésiák vektora tehát a kullancs, a betegség neve pedig babeziozis. Ezt a betegséget korábban csak elvétve diagnosztizáltuk, s hogy mind gyakrabban találkozunk vele, annak tulajdonítható, hogy a kullancspopuláció fertőzöttebbé vált, a hideg évszak nem elég hideg ahhoz, hogy a téli hónapokban megállítsa fejlődésüket. Itt még megemlíthető a trópusi betegségek északi migrációja is (lásd Lyme-Borreliozis embernél, de kutyánál is, erlichiosis, dirafilariosis stb.).

Hush valószínű kullanccsal infesztálódott Magyarországon, ahol ez a betegség sokkal elterjedtebb. A vérébe került babesiák nekiestek a vörösvértesteknek, szétrombolták őket és a belőlük származó hemoglobin nemcsak megfestette barnára a vizeletet, hanem a vesék heveny elfajulását idézte elő, aminek következtében Hush veséi leálltak. Háromnapos kezelés után újabb vesemérés következett, a karbamid a felső érték tizenötszörösére nőtt, a kreatinin a tízszeresére. A gazdával közölni kell, sajnos a helyzet sokkal rosszabb, a csodának nevezett rés már nem látható. Embernél még áll a dialízis lehetősége, de az állatgyógyászatban ez még nem kézenfekvő. Az állatorvos kezel, de nem mindig gyógyít, viszont a betegségek megelőzésében övé a főszerep. Mindez elkerülhető lett volna, ha a kutyát folyamatosan védik jó minőségű külső parazitaellenes szerekkel, legyen az bolhanyakörv vagy úgynevezett spoon módszerrel, ami a külső parazitaellenes szert csepp formájában tartalmazza, és így juttatható a kutya testére. Bízzuk állatorvosra kutyánkat-macskánkat, évente oltassuk be őket, féregtelenítsük háromhavonta.

A nagyon rossz véreredmények ellenére Hush gazdája, komoly középkorú hölgy, kérte, folytassuk a kezelést, mondván, a számértékek világa más világ. Két nap elteltével korán ébreszt a telefoncsörgés. Hush elpusztult az éjszaka folyamán, mitévők legyünk, temessük el a kertben vagy hamvasszuk el az egyetem krematóriumában. Azt válaszoltam, saját kutyáimat mindig a gyümölcsösbe temettem el, ott marad a nyomuk, egy kő, kisebb halom, amit az idő lassan elsimít.