Fogorvoslás pénz és hanyagság között

Több észak-erdélyi nagyváros iskolájában végzett idei felmérés szerint lesújtó a középiskolás diákok fogazatának állapota: Kolozsváron 84, Besztercén 86 és Nagybányán 89 százalékra tehető azok aránya, akik legalább egy lyukas foggal „büszkélkedhetnek”, de sok gyereknek ennél jóval több van. A Romániai Fogorvosi Kamara korábbi adatai szerint az ország felnőtt lakosságának legalább 80 százaléka küzd valamilyen fogbetegséggel, így ezen az egészségügyi területen is az utolsók között kullogunk az uniós tagállamok között.

Az erdélyi nagyvárosokhoz képest némileg azért jobb a kolozsvári helyzet, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) idei keretszerződéséből kimaradó ingyenes fogorvosi ellátás finanszírozását a 17, még működő iskolai fogászati rendelő számára részben a kolozsvári önkormányzat pótolta. A szűkös anyagiak azonban országszerte bezárásra kényszerítették az iskolai fogorvosi rendelőket, vagy ahol megmaradtak, ott a helyi önkormányzat és a szülői bizottságok összefogásával próbálják ellátni a feladatukat. „A szülői bizottságok szerepvállalása nem új keletű – magyarázza dr. Molnár Endre kolozsvári fogorvos (képünkön) –, a mainál jobb ellátottságú iskolai rendelők a Ceauşescu-rendszerben sem működtek olajozottan, ezért a fémtömést a szülők támogatásával vásároltuk meg. Így sikerült osztályról-osztályra valamennyi gyerek fogsorát átvizsgálni, és elvégezni a szükséges alapkezeléseket.” A kolozsvári szakember azonban ezt nem tartja járható útnak, miközben törvény garantálja a gyerekek 18 éves korig történő ingyenes egészségügyi ellátását.

Precedens nélküli döntés

A fogorvos és az egészségügyi biztosító szakembere is egyetért abban, hogy idén áprilisban precedens nélküli döntés született az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Egészségügyi Minisztériumnak a hazai betegellátásról szóló közös keretszerződésének aláírásakor: „kifelejtették” a fogorvosi ellátást. A különböző szintű fogorvosi kamarák hiába tiltakoztak, idén május óta egyetlen fogorvosi rendelőt sem finanszírozott a betegbiztosító.

Dr. Tóth Gödri Erika, a Kovászna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár orvosigazgatója szerint a hazai egészségbiztosítási rendszer beindulása óta a fogászat évről évre kevesebb pénzt kapott. „Induláskor a fogorvosok is részt vettek a háziorvosi rendszer kialakításában, hozzájuk is feliratkozhattak az emberek. A háziorvosokra és a fogorvosokra egyaránt érvényes biztosítási rendszer előírásai szerint az első években a feliratkozott betegek számára jórészt ingyenesek voltak a fogászati kezelések, de ez rövid ideig tartott” – magyarázza a háromszéki szakember. Az elmúlt egy-két évben a biztosítóval szerződésben álló fogorvosok azonban olyan minimális havi összeget kaptak, amiből legfeljebb kisebb kezelésekre, egy-két fogsorra futotta. Amikor a pénz elfogyott, a fogorvosi magánrendelőkhöz hasonlóan ők is fizetéses rendszerben vállalhattak kezeléseket. A havi 1000-1500 lejes fogorvosonkénti biztosítási keret idei megszűntével Romániában gyakorlatilag csak magánrendelők maradtak: aki fogorvoshoz megy, annak fizetnie kell.

Az uniós tagországokban példa nélküli döntésnek tartja az egészségbiztosító idei keretszerződését dr. Molnár Endre is. „Az EU-ban Németország volt a pozitív példa, ahol a nyolcvanas évekig a betegbiztosító minden fogászati ellátást kifizetett a biztosítással rendelkező páciensek számára. Mára ott is megváltozott a helyzet, szűkítették a támogatott szolgáltatások körét – elsősorban a luxusbeavatkozásokat törölték a listáról –, de az alapvető fogorvosi ellátás a legtöbb tagállamban továbbra is ingyenes” – összegzi a nyugati példákat Molnár Endre.

Drága vagy megfizethetetlen

Sok beteg szerint a fogorvosi magánrendelők szolgáltatásai túl drágák ahhoz, hogy tömegeket vonzzanak. Molnár doktor árnyaltabban látja a helyzetet: „A fogászati rendelőkben általában úgy szabjuk meg az árakat, hogy az átlagkeresetű polgár számára is elérhetők legyenek. Van néhány kivétel, az úgynevezett VIP-rendelők, de ezek többsége a gazdasági válságot követően beteg nélkül maradt. Nem akarok általánosítani, de aki fogorvoshoz megy, a kezelésére akkor is találnak megoldást, ha kispénzű, és legfeljebb néhány hónap alatt tudja törleszteni a számlát.”

Nagyobb bajnak tűnik az emberek hanyagsága: sokan csak akkor mennek fogorvoshoz, ha már nagyon fáj, ilyenkor pedig rendszerint nehezebb a beavatkozás, mint ha megelőzési célzattal járnának rendszeresen rendelőbe. A magas népbetegségi mutatók – köztük a fogorvosi problémák is – elsősorban az egészségügyi nevelés hiányosságaival magyarázhatók. Annak idején a szülők sem jártak rendszeresen fogorvoshoz, ezért nincs aki erre nevelje a gyereket. A fogorvos legalább évi egy ellenőrzést tartana kötelezőnek mindegyik korosztály számára. Az otthoni útravaló mellett a legtöbb nyugati országban az egészségbiztosító szigorú előírásai révén is sikerült hatni: aki nem megy el a kötelező fogászati vizsgálatokra, elveszíti az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való jogát.

Forradalom a fogászatban

A néhány éve elterjedt fogbeültetés új lehetőségeket nyitott a fogászatban. A kihulló, kihúzott fogak helyébe beültetett műfogak lehetővé teszik az alsó vagy felső fogsor elkészítését olyan esetekben is, amelyekre eddig az egyetlen lehetőség a fogprotézis volt. A magas költségei miatt nálunk kevésbé elterjedt sebészeti beavatkozást újabban országszerte erre szakosodott fogorvosi rendelők végzik, a fogankénti 400-500 eurós eljárást azonban kevesen engedhetik meg maguknak. A fogbeültetés ugyanakkor csak egészséges, krónikus betegségektől mentes páciens számára megengedett. Ebben a körben is gondot jelent, ha valaki a fogápolás elhanyagolása okán kialakult fogínybetegségek miatt veszítette el fogait, mert fennáll a veszélye annak, hogy hasonló sorsra jut az implantáció során kapott új fog is.

Az idővel egyre többe kerülő fogkezelés és fogpótlás az esetek többségében megelőzhető lenne, ha a fogápolás mellett nem hanyagolnánk el a fogorvosi ellenőrzéseket sem. „Fogaink megóvása szempontjából legalább ilyen fontos az egészséges, kiegyensúlyozott étrend. Együnk minél több zöldséget, gyümölcsöt, és főleg almát, amely nemcsak a rágóizmokat, hanem fogainkat is megdolgoztatja, és ezzel védi” – összegzi a szakember.

Kisgyerekkortól kell elkezdeni

Ritka ember az, aki genetikai örökségként életre szóló, egészséges 32 foggal rendelkezik. Az ilyen szerencsés ember erős fogzománca teljes védelmet nyújt a leggyakoribb fogbetegség, a fogszuvasodás ellen. Többségünk azonban nincs ilyen szerencsés helyzetben, ezért a rendszeres fogápolás és a szakorvosi felügyelet hiányában hamar elveszíthetjük fogainkat. A tévhitekkel ellentétben már kisiskolás korban nagyon fontos, hogy a gyerekek állandó vendégei legyenek a fogorvosi rendelőknek. „Kezdetben egy-két alkalommal csak látogatóba érdemes elhozni a gyereket a rendelőbe, hogy az orvos megmutassa neki a felszerelést, megnyugtassa, hogy később beültethessük a fogorvosi székbe” – javasolja Molnár doktor. A lyukas tejfogak kezelése azért fontos, mert helyükre nőnek a későbbi állandó fogak, így amelyik gyereknek a 7-12 éves korban cserélődő tejfogait rendszeresen látja, illetve gyógyítja fogorvos – szükség esetén pedig idejében felír fogszabályozót –, fogait jó eséllyel megőrzi idős korára is. Az idejében felfedezett fogszuvasodás jól gyógyítható, megmenthetők a fogidegek, megmenthető a fog. A gyerek- és ifjú korban elmaradó fogorvosi ellátás viszont hamar megbosszulja magát: a szakember szerint a huszonévesen diagnosztizált fogproblémák egy részét még lehet fogszabályozással is kezelni, de már sokkal nehezebben és költségesebben, mint gyerekkorban.

A fogápolás ábécéje

A szülők feladata a gyerekkorban rendszeressé váló fogmosás kötelezővé tétele. A világhírű nagy fogkrémgyártó cégek évi rendszerességgel megkeresik az iskolai fogorvosi rendelőket, kis kiszerelésű ingyenes fogkrémcsomagokat ajándékoznak a fogmosás népszerűsítésére. Dr. Molnár Endre szerint a főszerep azonban a szülőkre hárul, akiknek nem csak feladata, hanem kötelessége kéne, hogy legyen a gyerekek fogmosásának ellenőrzése, illetve a személyes példamutatás. A szakember szerint a fogmosásra elegendő időt is kell szánni, mert a hatóanyagok a vízzel történő azonnali szájöblítés miatt nem tudnak megmaradni a fogzománcon. A rendszeres és megfelelő fogmosásnak egész életünk velejárójává kell válnia, ez a fogak jó állapotban való megőrzésének legbiztosabb módja.