A mai bencés közösség Bakonybélben. A nagy elődök küldetését követik
Fotó: Szent Mauríciusz Monostor
Magyarországon, a Bakony völgyei között, Bakonybélben a Szent Mauríciusz-kolostorban bencés szerzetesek imádkoznak, élik szorgos életüket a jelenkorhoz igazodva. Az elődökről, s mindennapjaikról Baán Izsák perjel gondolatait olvashatjuk.
2022. december 24., 09:402022. december 24., 09:40
A bencés szerzetesrendet Nursiai Szent Benedek alapította. Umbriai szülővárosának mai neve: Norcia. Szülei Rómába küldték tanulni, de őt nem fogta meg az „örök város” életszemlélete. Környezetével szakítva a monasztikus élet – szellemi, vallási elmélkedés, anyagi javaktól mentesség, magányosság – felé húzta a szíve. Pár év remetei magánya után kolostort alapított. A monostori élet az ősegyház közösségi életét tekinti mintának.
A Regulát, a bencés rend szabályrendszerét Benedek Kr. u. 530 körül Monte Cassinóban fogalmazta meg. Nemcsak a bencés rend, hanem más szerzetesrendek is követik.
Monostori épület
Fotó: Csermák Judit
Az eredeti jelmondat a lege, olvass szót is tartalmazza. A bencés életmód alapvető sajátosságait a kívülálló is megismerheti a Szent Mauríciusz Monostor kertjének egyik információs táblájáról: Isten elsősége, a központtól távoli élet, közösségi élet, csend, a tudás szeretete, munka, vendégszeretet, a művészet szeretete, nevelés, az Egyház misztériuma. Rövid ott-tartózkodásunk alatt mindezek lenyomatát megtapasztalhattuk a monostorban a tanult szerzetesekkel beszélgetve. Mindenki számára csak ajánlani tudom Anselm Grün bencés szerzetes Életet fakasztó vezetés című könyvét, ami a Regula egy részét ismerteti a ma embere számára is alkalmazhatóan.
A Borostyán-kő tetején lévő Kálváriához míves domborművekkeldíszített stációk mellett lehet feljutni
Fotó: Csermák Judit
Baán Izsák, a monostor vezetője, perjele ezen munkálkodik. Jobban szereti, ha testvérnek szólítják, ezzel is érzékeltetve, hogy egy a többi szerzetes közül. Ismerjük meg az ő szavaival a nevezetes elődöket, a bencés szerzetesek mai hivatásának lényegét. „Amikor a monostor ezeréves évfordulóját ünnepeltük, alaposabban foglalkozhattam a forrásokkal. Az alapító, a monasztikus szerzetes és remete, Szent Günther, aki Szent István kérésére érkezett Magyarországra, mint az Evangélium hirdetője alapozta meg Bakonybél lelkiségét. Szent Güntherről elég sokat tudunk. Az ezredforduló világában – főnemesi származásának köszönhetően is – korának fontos szereplője lehetett.
Német írásokból tudjuk, hogy Günther fiatalon katonaként itáliai hadjáratokban vett részt. Amikor szerzetes lesz, jól látszik a maga külön útja. Az általa ismert thüringiai s bajor szerzetesrendek a cluny bencés megújulást követő – közös életen, renden, császári támogatáson alapuló – német reformokat élték meg, de Günther más utat kívánt járni. A bakonybéli alapítás is ebből az ideából fakad. A monostor hivatalos alapítását 1018-ra teszik, de valószínűleg ekkor csak néhány szerzetest hagyott itt, s a húszas években térhetett vissza. Újabb kutatások Boldog Gizellához kötik az alapítást, az ő 1023-as ajándékozó levele tekinthető az első hiteles forrásnak.
Kálvária a Borostyán-kőnél
Fotó: Csermák Judit
Günther szerzetesi életéről különböző annalesek is tudósítanak. Egy kortárs beszámoló és egy legenda maradt fenn róla. Ezen írásokban mint szerzetes és remete jelenik meg, s sohasem szerepel apátként. A kortárs írja le, milyennek is ismerte meg Günthert és szerzeteseit. Jól látható, hogy voltak követői; a magányos remeték összejártak imádkozni, s hetente egyszer közös liturgián is részt vettek. E forrás beszámol arról is, hogy elvonultsága kezdetén nagy havazás zárta el a külvilágtól, ekkor a hó alól kiásott füvekkel élt, s ezáltal tapasztalta meg az isteni gondoskodást.
Írástudatlan volt ugyan, de a Szentírást betéve tudta, s szónokként is eredményesen hirdette Krisztus tanítását. Sumavában, a határvidéken élt egy Dobra voda nevű helyen, s messze földről érkeztek hozzá hívek. Élete utolsó éveit magányban töltötte, egyik csodája: a szikla, ahol imádkozott felvette testének alakját.
ahol az uralkodó meglepődve tapasztalta, hogy ott egy szent ember él. Mint csodás elem megjelenik a kunyhóból áradó szentség illata. A király számára a remete közelgő vége sejlik fel, így elküld a püspökért, aki megáldoztatja a haldoklót. Testét vadlovak vontatta szekér vitte Prágába, ahol örök nyugodalmat talált. A sírjánál történt csodákról, gyógyulásokról külön feljegyzések számolnak be.
A Szent-kút kápolna festői környezetben
Fotó: Csermák Judit
Egy másik szent életének egy része is Bakonybélhez kötődik. Gellért Itáliából érkezik, s benne is él az egyszerűség igénye. 1023-ban már létezik a monostor, s miért éppen ide jön egy olyan szerzetes, aki megbecsülésnek örvend a királyi udvarban? Más magyarázatot nem találok, mint hogy Gellértnek és Günthernek lehetett egy közös eszménye, amely Itáliában foganhatott meg, ahonnan az elvonulás vágyát hozhatták magukkal. Gellért tudomására juthatott, hogy itt egy olyan szellemiségű közösség alakult, ahol ő is jól érezheti magát. Gellértről bizonyított, Güntherről sejthető, hogy a velük egy időben születő kamalduli spirituális mozgalommal is kapcsolatban álltak. Gellért 1023-ban érkezett, amikor a magyar–német politikai viszony is – Konrád császár fenyegető magatartása miatt – gyökereiben megváltozott, s ezzel összefüggésben, Günther már elhagyta a Bakonyt. Minden bizonnyal nem találkoztak, de Gellért és Günther tudhattak egymásról.
Még egy érdekes adalék: a 19. században a kollektív emlékezet elfelejtette a német Günthert. Ezt azért is megtehette, mivel a két alapító karaktere igen hasonló. Így történhetett meg, hogy számos múlt század végi és század elejei írás Szent Gellértet jelöli meg a monostor lelki alapítójaként.
Felkiáltójel a ködös völgyben: a monostor temploma
Fotó: Csermák Judit
Az intuícióik, ahogyan ők látták a szerzetesi karizmát, ma is élők, fontosak számunkra. A monostor küldetése: legyen egy hely, ahol az imádság a teret, s az időt megszenteli, a vendég és a látogató is bekapcsolódhat ebbe az erőtérbe, s tapasztalatot szerezhet az Isten jelenlétéről. Ez a felfogás talán távol áll a mai magyar egyház habitusától, amely még mindig a jozefinizmus örökségét hordozza, és egy nagyon aktív, szolgáló, pasztorális feladatokat ellátó egyházképet vetít elénk. A mai irányzat azt sugallja, hogy az egyház vegyen át iskolákat és intézményeket.
A monasztikus küldetés,
Mi is így tekintünk magunkra, s különleges adottságnak tekintjük – más most formálódó monasztikus, magányra vágyó, világból kivonuló közösségekkel ellentétben, – hogy egy településen élünk, s lakóival gazdagítjuk egymás életét. Ebből fakadóan lelkipásztori feladatokat látunk el.
Szent Gellért a Szent-kútnál
Fotó: Csermák Judit
A bencés monostorok sajátos befogadó létmódjuk miatt az ökumenikus párbeszédnek is a központjaivá válhattak. A mi hagyományunk olyan ősi tradíció, ami minden egyházszakadást megelőz, és a közösséget képessé teszi arra, hogy a különbségeken túllátva keresse a kapcsolatot a más felekezetekben élő, Krisztusban hívő, őt követő emberekkel. Hiszen közös életfelfogásunk: minden tevékenységünket megelőzi az a vágyunk, hogy Isten jelenlétében legyünk mi is jelen, s a hozzánk érkező kérésekre, emberekre, kihívásokra e szellemben válaszolhassunk. Ezt erősíti, hogy a közösségünk tagja János testvér, aki református, úgy éli a mindennapokat egy évtizede velünk, hogy református identitását is megőrizte. Havonta vesz részt istentiszteleten, s kialakultak az együttélés szabályai: mi az, amit tőle nem kérünk, milyen imádságokban nem vesz részt. Az élet más területén viszont teljes jogú testvérként kapcsolódik a közösség életéhez. E példa hozadéka, hogy gyakran jönnek hozzánk református és evangélikus csoportok. A zsolozsma például az az imaforma, ami alapvetően bibliai alapú zsoltárimádság, így a közös ima e zarándokok számára is megélhető. A monostorunk olyan hely, ahol lehet imádkozni-tanulni és Szentírást olvasni-tanulni.
„megvilágosodhatnak”. Az iszlám is a rendje miatt vonzó, öt pillérének betartása: a napi imádkozás, a ramadáni böjt, a mekkai zarándoklat, a hit terjesztése és az alamizsna az üdvösséghez vezet. A nyugati kereszténység viszont egy túl intellektuális irányba ment el. Az átlag hívő mindennapi életében gyakran kevésbé van jelen a hit, s ez felveti a kérdést: az egyház miben segíti őt hite megélésében. A monasztikus szerzetesi közösség életében egy hangsúlyos gyakorlat játszik szerepet, a napirend vezeti életünket. Elnézést a profán megfogalmazásért, de életünk a spirituális „kínálatban” népszerű portéka.
Királyi látogatás. Szent Günther egyik csodája
Fotó: Csermák Judit
Mindkét nevezetes, a perjel által említett szentnek a falu határában, egykori remeteségük helyén emléket állítottak. A Szent-kútnál, más néven Borostyán-kútnál csendes, három forrás táplálta tavacska körüli elmélkedő helyen pihenhettünk meg idelátogatva, egy kis kápolna szomszédságában. A Borostyán-kő tetején lévő Kálváriához míves domborművekkel díszített stációk mellett jutottunk fel. S ha hosszabb zarándoklatra vágynánk, vár minket a „Camino Benedictus”, ami Tihanytól Lébényig vezet a Bakonyon – s Bakonybélen is – keresztül.
Csermák Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!