
Tőkés László a településjelző táblánál a Szilágycsehből megérkezett futók társaságában
Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A Szilágy megyei Menyő református egyházközsége „a szilágysági szabadító karácsony beteljesedésének helyszínére” hívta az emlékezni, hálát adni és ünnepelni kívánókat 2019. december 27-én, karácsony harmadik napján. Harminc évvel ezelőtt Tőkés Lászlót ide hurcolta el a Securitate Temesvárról.
2019. december 28., 18:332019. december 28., 18:33
2019. december 30., 15:322019. december 30., 15:32
A román kommunista rezsim nép- és egyháznyomorító intézkedései, a tervezett falurombolás, kiéheztetés, asszimiláció ellen tiltakozó, a külföld szolidaritását is kiváltó református lelkipásztort, Tőkés Lászlót Temesvárról a szilágysági kis zsákfaluba, Menyőbe (románul Mineu) „helyezte át” 1989-ben az államhatalmat kiszolgáló egykori püspök.
Az ünnepi emlékezés helyszíne, a menyői református templom
Fotó: Makkay József
A temesvári református gyülekezet és más felekezetek hívei kiálltak a nyomorgatott és szolgálati helyéről elmozdított lelkész mellett, akinek kilakoltatását és elhurcolását a Ceaușescu-diktatúra pribékjei erőszakkal hajtották végre december 17-én hajnalban, de ekkor már a védelmére kelt nép haragja tetőfokára hágott a Bánság fővárosában, majd elharapózott szerte Romániában. Tőkés Lászlót és feleségét a több napon át tartó kihallgatások után a karhatalom által elzárt, Szilágyszeg községi falucskában érte az örömhír december 22-én: összeomlott a rendszer.
Tőkés László érkezik
Fotó: Makkay József
Az idei emléknapon egy maroknyi csapat (Juhos Gábor, Tőkés Máté és Márton, illetve a hozzájuk csatlakozók) ún. negyedmaratonnal idézte fel a korábbi évek hasonló akcióit, a csípős hidegben futva téve meg a Tövishát nevű kistáj fővárosa, Szilágycseh és Menyő közötti 12 km-es távot. A futás Menyőből az Angyal jeligéje szintén 1989 „szabadító karácsonyára” utal, és néhai Bálint Tibor kolozsvári író 1990 elején megjelent egyik publicisztikáját idézi ma már szállóigeszerűen.
Mielőtt a harangszó hívására gyülekező helybéli és máshonnan érkezett hívek bevonultak volna papjaik vezetésével a félezer éves műemlék templomba, Molnár Kálmán nyugalmazott zilahi esperes a Menyőt és „értékes foglyát” a világtól 1989-ben elzáró sorompó mai szimbolikus, fából faragott másának ünnepélyes felnyitását ejtette meg Tőkés Lászlóval együtt, röviden felidézve a három évtizeddel korábbi állapotokat és viszonyokat. Molnár Kálmán elmondta, hogy
Ünnepi istentisztelet karácsony harmadnapján. Igét hirdet Tőkés László
Fotó: Makkay József
A frissen felújított, zsúfolásig megtelt templomban lezajlott ünnepi istentiszteleten előbb a volt temesvári és menyői lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László hirdetett igét: „A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.” (Jn 1,10) „És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai. És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.” (Lk 2,6-7) A prédikációba foglalt számos bibliai és történelmi, egyháztörténeti hivatkozás, utalás, példázat nyomán az ókori kihívásokra mintegy „rímelő” mai egyéni és közösségi kihívások átfogó rajzolatát kapta a hallgatóság, miközben arról is bizonyságot szerzett – ha még kellett egyáltalán –, hogy
Gyülekezeteik üzenetét tolmácsolják a környékbeli egyházközségek lelkészei
Fotó: Makkay József
A két és fél órás templomi ünnepi rendezvény ideje alatt Tőkés László felelevenítette a harminc évvel ezelőtti menyői megpróbáltatásának pillanatait is: december 22-ig maga sem tudta, hogy mi lesz a végkimenetele a mintegy öt napos folyamatos kihallgatásoknak, amelynek során a Securitate tisztjei azt akartak rábizonyítani, hogy idegen hatalmak – KGB, CIA és ÁVH – ügynöke.
A jelképes sorompó
Fotó: Makkay József
Paniti-Teleky Zoltán parókus lelkipásztor köszönetmondásában meghatódottsággal szólt Menyő és közössége „tisztességre emeléséről”, amellyel egyszerre utalt a népes és előkelő vendégseregre, valamint azon támogatókra és segéderőkre, akiknek-amelyeknek köszönhetően Isten akaratából megújulhatott az ősi egyházi hajlék és környezete.
Tilki Attila, a Fidesz-KDNP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parlamenti képviselője, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja ünnepi beszédében személyes élményei mellett azt is felidézte, milyen állomásokon át kell teljesednie a határok fölötti magyar nemzetegyesítésnek, nem hallgatva el az akadályokat sem.
Vetített képes előadás a templomfelújítás fontosabb mozzanatairól
Fotó: Makkay József
László Zita szatmárnémeti színművésznő és Hencz József zeneszerző alkalomhoz illő verses-zenés előadása mellett a helybéli egyházközség vegyes kara és maga a gyülekezet szolgált énekszóval az istentisztelet során. Amelynek keretében
a továbbiakban, majd a Tőkés László 1989-es menyői meghurcoltatásának emlékére állított táblát leplezték le. A püspök templomszentelési imádságában mondott köszönetet mindenért és kért áldást mindenkire, a dicső elődökre, a jeles jelenkoriakra és helytálló utódokra, akik minden bizonnyal különös becsben fogják tartani Isten eme kicsiny, de annál értékesebb házát.
A menyői református templom főbejárata
Fotó: Makkay József
A templomfelújítás támogatói
A délutánba hajló istentisztelet során az igen távolról – Székelyföldről és a Bánságból – érkezett vendégeket is sorra köszöntötték, helyenként név szerint is. Az egyházkerület főjegyzőjének, valamint környékbeli és távolabbi gyülekezeteket képviselő lelkipásztoroknak az igei köszöntői következtek, hogy végül nemzeti imánk eléneklésével érjen véget a templomi rendezvény.
Az ünnepi estebédre a menyői kultúrházban kerítettek sort. Az egész napos rendezvény – akárcsak a templomfelújítás és a folyamatban lévő harangtorony-átépítés – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a zilahi székhelyű Wesselényi Miklós Polgári Egyesület, a Magyar Kormány, a román Vallásügyi Államtitkárság és a Dalfseni Protestáns Gyülekezet (Hollandia) különböző mértékű támogatásával valósult meg.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!