
Budapesten tartották az elmúlt hét végén a Zsidó Világkongresszus (World Jewish Congress – WJC) 14. közgyűlését. A WJC tájékoztatása szerint azért, mert azt az üzenetet akarják közvetíteni a magyarországi zsidóságnak, hogy szolidárisak vele. Orbán Viktor beszédét ezúttal is kettős megítélés követte.
2013. május 10., 21:432013. május 10., 21:43
Zsidók és nem zsidók csak összefogva érhetik el, hogy soha ne térhessen vissza a zsidóellenesség sötét korszaka – fogalmazott Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a közgyűlés megnyitóján. A világ zsidó közösségeinek több száz képviselője előtt mondott beszédében a Mazsihisz elnöke kiemelte: a magyar kormány szilárdan kiáll a zsidók vallási jogainak sérthetetlensége mellett, az országban rendkívül sokat tesznek a holokauszt emlékének megőrzéséért. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországhoz kötődik azIzrael állam alapítását megtervező Herzl Tivadar, de közben a magyarok többsége a két világháború közötti zsidótörvények pártján állt. Emlékeztetett arra, hogy Horthy Miklós zsidók százezreinek a haláláért felelős, de arra is, hogy közben magyarok százai-ezrei mentették a zsidókat. A rendszerváltás után a zsidó közösségek megerősödtek Magyarországon, mondta, az ország az elsők között jelölt ki holokauszt emléknapot, a kormány kiáll Izrael állam és a zsidó vallási jogok mellett – szögezte le Feldmájer. Ugyanakkor azt is mondta: „Önök egy olyan országba érkeztek, ahol (...) idős főrabbit támadnak meg az utcán, ahol a fasisztákat éltetik, ahol a bíróság a gyilkosokat állítja példaképül az ifjúság elé, lelkes antiszemitákról neveznek el tereket és utcákat, a magyar nácik udvari költőinek műveit a nemzeti alaptanterv részévé tették.” Az antiszemita csőcselék megjelenése dacára Feldmájer ragyogó jövőt lát, szerinte a zsidóknak és a nem zsidóknak össze kell fogniuk, hogy ne jöjjenek vissza a harmincas évek.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédében leszögezte: a magyar kormány erkölcsi kötelességének tekintette, hogy zéró toleranciát hirdessen az antiszemitizmussal szemben, az ugyanis elfogadhatatlan és eltűrhetetlen. Hangsúlyozta, a magyar alkotmány valódi védelmet, biztonságot, emberi és közösségi méltóságot ad a velünk élő zsidóságnak és minden más kisebbségnek.„Az önök vezetői azzal indokolták látogatásukat, hogy a Magyarországon erősödő antiszemitizmusra akarják ezzel felhívni a világ figyelmét. Ha így érzik, jól tették, hogy eljöttek hozzánk, hiszen mindenkinek a segítségére és az összefogására szükség van ahhoz, hogy tenni tudjunk a gyűlölet terjedése ellen” – fejtette ki. „A mi nemzedékünk a szabadság, a szabadságharcosok nemzedéke”, és mivel nincs szabadság emberi méltóság nélkül, e nemzedék nem fogja eltűrni, hogy Magyarországon bárkit is származása vagy vallása miatt megsértsenek emberi méltóságában – nyomatékosította a magyar kormányfő.
Feldmájer Péter szerint Orbán Viktor beszéde erkölcsi alapú volt, ugyanakkor konkrétumokat nem tartalmazott. A WJC vezetése úgy gondolja, hogy a beszédben konkrét jogi lépéseket is meg kellett volna jelölni az antiszemitizmussal szemben. Abeszédről alkotott vélemények elsősorban stílusbeli kérdésben térnek el, de ha a Jobbikot, mint a politikai arénából kizárandó pártot megemlítette volna, az bizonyos fokig a várakozásokat jobban kielégítette volna – vélekedett a Mazsihisz elnöke. Annak a véleményének adott hangot, hogy a gyűlölködőknek el kell gondolkodniuk saját nézeteik felől, a zsidó közösségeknek pedig nyitottságot kell tanúsítaniuk a többségi társadalom irányában. Ennek jegyében nyitják meg egyre többször a zsinagógáikat, illetve tartják ünnepeiket a szakrális épületeik előtt, valamint ezért rendezik meg évről évre a zsidó nyári fesztivált is, ami nagy tömegeket vonz.
A kongresszus munkálatai után nyilvánosságra hozták, hogy két magyar alelnöke is van a WJC-nek: pozíciójánál fogva alelnöki tisztséget tölt be a későbbiekben Gergely Andrea, az Európai Zsidó Diákok Szövetségének elnöke, továbbá a Mazsihisz mindenkori elnöke.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!