Páll Antal korondi fazekasmester a régi, hagyományos motívumokat és formavilágot élteti tovább
Fotó: Makkay József
Hatalmas kerámiaválaszték fogadja a Korondon átutazót. A Hargita megyei faluban azonban csak az tud hagyományos díszítésű kerámiát vásárolni, aki előzőleg tájékozódik, és a megfelelő mestert keresi meg. Erről beszélgettünk Páll Antallal, Korond egyik leghíresebb fazekas családjának leszármazottjával.
2022. szeptember 17., 17:142022. szeptember 17., 17:14
A Páll család az elmúlt száz esztendőben hivatkozási alap a hagyományos korondi fazekasság értékeinek megőrzése terén, napjainkban még sincs könnyű dolga a Hargita megyei faluban maradt, és fazekassággal foglalkozó 47 éves Páll Antalnak. A két világháború között Bandi Dezső iparművész biztatására Páll Antal nagyapja kezdett el kutakodni a századfordulóra kiveszett régi motívumok iránt, így
18 gyereke közül 9 érte meg a felnőttkort, és közülük négyen folytatták az ősi mesterséget, többek között Páll Antal édesapja, aki 1993-ban hunyt el. Páll Antal 78 éves édesanyja azonban ma is aktív, hiszen ő festi az összes kerámiát, amit a fia készít. Ezek változatlanul a hagyományos sóvidéki színvilágot őrzik, amely a korábbi évszázadokban jellemezte a korondi fazekasságot.
A jóval több munkát igénylő, régi motívumokkal és színekkel ékesített, Páll-féle korondi kerámiát manapság elég nehéz eladni olyan körülmények között, amikor a piacot elöntötte az olcsó giccs, és egyre több korondi kereskedő próbál versenybe szállni úgy, hogy nagyüzemi leárazott kerámiát árul. Páll Antal is elismeri, hogy a mai modern lakásokat nem cifrázzák korondi kerámiával, így egyre szűkebb az a réteg, amely a hagyományos népi értékeket, az igazi kézműves termékeket keresi, és hajlandó valamivel többet fizetni ezért.
Fotó: Makkay József
„A Ceaușescu-rendszerben nagyon sokan jártak hozzánk Magyarországról és a Kárpát-medence más régióiból. A Kádár-rendszer utolsó éveiben az akkori magyar ellenzék többsége megfordult nálunk. Azokban az években nem volt szabad külföldieket vendégül látni, így elég nagy kockázatot vállalva a csűrben, a házban altattuk őket. A szüleinkhez jártak kerámiáért, mert tudták, hogy itt lehet valódi korondi értéket vásárolni. A leszármazottaik járnak vissza ma is, igaz, jóval kisebb számban” – magyarázza a műhelyben vendéglátóm. Közben megmutatja, hogyan készül a korongon az edénytest, amit a szikkasztás, a kaolinnal való leöntés, a karcolás, csíkozás vagy festés, díszítés követ, végül a mázas edényeket kiégetik.
A falakon ott sorakoznak a Páll család által kapott kitüntetések, amelyek közül a Magyar Örökség Díjra és a Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjére a legbüszkébbek. Olyan elismerések, amelyek a család elmúlt száz esztendejének szorgalmát és kitartását dicsérik.
Ennek okát Páll Antal abban látja, hogy már nagyon régóta fazekasok és kereskedők „osztoznak” meg a helyi kézműves iparágon.
Régen úgy alakult, hogy a falu legszegényebb emberei közül kikerülő fazekasok edényeit a falu jobb módú állattartó gazdái vitték szekérrel vásárba, majd a hasznon osztoztak. Később ez a két tevékenység elvált egymástól, így
A falu főutcájának elköltöztetésével a szerencsésebbek hozzájutottak egy-egy darab földterülethez, ahol megalapozhatták kereskedésüket, így ők a megrendelői a fazekasoknak.
Fotó: Makkay József
„A mai kerámiakereskedelemben a nyomottár-szindróma uralkodik. A kereskedőknek az az elvárása a fazekasokkal szemben, hogy kevés anyagból olcsón dolgozzanak. Aki ért a szakmához, az tudja, hogy ez a mentalitás milyen kompromisszumokkal jár.
Sajnos, a legtöbb terméknek ma már nincs köze a hagyományos sóvidéki kerámiához” – panaszolja vendéglátóm. Páll Antalnak a falu alsó részén, a „fősodortól” kissé távolabb fekszik a portája, és a kapu előtt egy kis üzlethelyiség található. Korond felső részéből költöztek ide a tágas telekre, amit még az édesapja vásárolt az egykori termelőszövetkezet felbomlása után.
Páll szerint a korondi fazekasság sikere mindig nagymértékben függött a román vásárlóktól. Már a Monarchia idején sok korondi eljárt Kárpátokon túli vásárokba, Trianon után még többen. Ez is hozzájárult a választék gyökeres átalakulásához, hiszen minden mester meg akart élni szakmájából, így azt gyártottak, amire volt kereslet. Így van ez ma is, hiszen most is sokan kereskednek Moldvában vagy a regáti városokban. Ma már szinte egyedül Korond maradt az országban, ahol él a fazekasság. De itt is egyre kevesebb fiatal vállalja ezt a munkát, és miután nem maradt fenn szakiskolai, szaklíceumi képzés, csak ott tudják továbbvinni a mesterséget, ahol a családban van kitől megtanulni, elsajátítani.
A korondi fazekasság átalakulóban van, csak kevés helyen lehet eredeti színvilágú termékeket vásárolni
Fotó: Makkay József
A korongon elkészített kerámia csupán egyik része a hosszú műveletsornak. Nagyon fontos a hozzáértő, tehetséges női kéz, amely megrajzolja, kidíszíti az edényeket. És mivel egyikre sincs jelentkező,
A korondi fazekasság igazából kényszerfoglalkozásként jelent meg évszázadokkal ezelőtt: a település lélekszámához viszonyítva mindig kevés és gyenge hozamú volt a termőföld, így a szegényebb sorsú családoknak más megélhetés után kellett nézniük. De mára gyökeresen megváltozott a helyzet. A fazekasság azok számára maradt alternatíva, ahol a családi kötelék és az elköteleződés találkozik a fiatalok elhatározásával, hogy továbbvigyék a hagyományt.
Fotó: Makkay József
A bokályokat, tányérokat, borosedényeket, csuprokat, poharakat és egyéb típusú kerámiát készítő Páll Antal szerint a szakma átalakulás, átrendeződés előtt áll, amibe beleszólhat a kirobbant energiaválság. A régi, nagy kapacitású, fatüzeléses kemencék helyett – amelyekbe a fazekasságból élő korondi család bepakolhatta három havi munkájának végtermékét – megjelentek a praktikusabb villanykemencék. Ezekkel az a gond, hogy megfizethetetlenné válik a villanyáram-fogyasztás. Így aztán egyre többen töprengenek azon, hogy hogyan lesz tovább. „Próbáljuk tartani a régi típusú, teljes mintázatot. Kérdés, hogy meddig lesz rá igény. Meggyőződésem, hogy ha tovább akarjuk vinni nagyszüleink és dédszüleink hagyományát, meg kell találnunk az életképes kompromisszumokat” – mondja búcsúzóul Páll Antal korondi fazekasmester.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Illatok, ízek és jókedv tölti majd meg a székelytompai Murok étterem parkolóját, amikor október 4-én ismét rotyogni kezdenek az üstökben a zakuszkák a 3. MurokFest – csapatos zakuszkafőző verseny alkalmából.
Vasárnap reggel a csíkszeredai meteorológiai állomás mínusz 6,4 Celsius-fokot regisztrált, ami az országos legalacsonyabb hőmérsékletnek számított.
A nyelvtanulás hosszú távon nagy mértékben megtérülő türelemjáték, a leggyorsabban pedig élő gyakorlással lehet elsajátítani egy nyelvet – vallja Popa Gitta, aki szerint fontos, hogy a román nyelv tanulása szeretetteljes, interaktív közegben történjen.
A globális ingatlanpiac túlzásai korrigálódni kezdtek, de a nagyvárosokban még mindig évtizedekbe telik, mire egy átlagjövedelmű munkavállaló saját lakáshoz juthat.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség határozottan elutasítja az ösztöndíjrendszer radikális átalakítását a 2025/2026-os tanévre vonatkozóan, amely a hallgatókat hozza nehéz helyzetbe az előző kormány felelőtlen döntései miatt – hangsúlyozza a szervezet.
Az adócsalás visszaszorítása és a szerzői jogok védelme érdekében szerveztek átfogó razziát szeptember 17–23. között a Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Szolgálatának rendőrei.
Négy székelyföldi magyart vettek őrizetbe a Maros megyei rendőrök, azzal gyanúsítják őket, hogy egy héttagú nemzetközi bűnszervezet tagjaként Csehország területén rablást és emberölést követtek el.
Sokan szembesülnek azzal, hogy az elektronikus személyi igazolvány nem használható ügyintézésre, mivel a legtöbb intézmény nem rendelkezik kártyaolvasóval. Az új igazolványok nem tartalmazzák a lakcímet, ezért lakcímkártyára lenne szükségük.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) csütörtökön, két hónappal a szerződésben megszabott határidő előtt jóváhagyta a műszaki kivitelezési tervet az észak-erdélyi (A3) autópálya Bisztraterebes és Bihar közötti szakaszának utolsó 20 kilométerére.
Két hálózsákot és két kabátot loptak el a Fogarasi-havasok gerincén túrázó német fiataloktól. A lopás miatt a német turisták kénytelenek voltak megszakítani útjukat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás