
Fotó: EMNT
A mintegy negyven falut kitevő Kalotaszeg zöméből érkeztek vendégek a Bánffyhunyadon először megszervezett Kalotaszegi Magyar Napokra. A háromnapos rendezvénysorozat mérföldkő lehet a jobb sorsra érdemes tájegység közösségépítésében.
2013. június 07., 10:022013. június 07., 10:02
2013. június 08., 11:122013. június 08., 11:12
Esőben araszolgatunk ismerősömmel Bánffyhunyadnak a Mócvidék irányába tartó kivezetőútján – a magyarul is kiírt Avram Iancu utcában – a Kalotaszegi Magyar Napok helyszíne fele, és a Kós Károly-féle Kalotaszegi Köztársaságról vitatkozunk. Nehéz eldöntenünk, hogy naivitás vagy valós lehetőség rejlett a hajdani, nem mindennapi kezdeményezésben, abban azonban kiegyezünk, hogy Trianon után kis szerencsével Erdély első magyar autonómiája lehetett volna. Az akkoriban 40 ezres lélekszámú kalotaszegi magyarság szellemi vezetői komolyan hittek a wilsoni önrendelkezési ígéretekben, nem véletlen hát, hogy az 1919-es „új köztársaságnak” zászlója, pénzneme és bélyege is lett. A Gyulafehérvári nyilatkozatban ígért önrendelkezés azonban Kalotaszegen sem valósulhatott meg, száz év alatt pedig a tájegység magyarságának lélekszáma felére csökkent.
Az 1989-es rendszerváltás óta több próbálkozás is történt a kulturális és gazdasági önszerveződésre, 23 év alatt azonban nem sikerült egységesen megjeleníteni a tájegységet. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a Kolozsvári Magyar Napok mintájára elindított Kalotaszegi Magyar Napok elnevezésű programja az újdonság erejével hatott, és május utolsó, esős, időnként napsütéses hétvégéjére kicsalogatta a helyi és a környékbeli magyarságot. A szervezők szerint 5-6 ezer ember volt kíváncsi a háromnapos programsorozat 35 rendezvényére, a bő választékba – táncháztól főzőversenyen át kulturális előadásokig, focimeccsig és rangos esti koncertekig – sok minden belefért. A Knock Out, a Beatrice és az X-Faktor tehetségkutató felfedezettje, a bánffyhunyadi születésű Antal Timi bizonyult a koncertek húzónevének, fiatalok százai utaztak Kalotaszegre meghallgatni őket.
Román szó a Barcsay-kertben
Mire a magyarbikali gyermekzenekar melegítése befejeződött, és Szabó Mihály lelkipásztor vezetésével belevágtak életük nagy koncertjébe, az eső is elállt. Kedves ifjúsági énekek, zenei feldolgozások csendültek fel a Barcsay-kertben, perceken belül új hangulat teremtődött. A hatalmas kert árussétányán is megelevenedett az élet: kerámiát, bőrből készült tartozékokat, könyvet, kisiparos-csecsebecsét lehetett vásárolni, de akadt harapnivaló és csapolt sör is. A monopolhelyzetben levő flekkenes árait nézve nem ebédelni jön ide az ember, ám a kulturális kínálatot ingyen mérték, ami nem megvetendő a mai világban.
Gergely Balázsban, a rendezvény főszervezőjében régóta érlelődik a Kalotaszegi Magyar Napok ötlete, a március 15-ei ünnepség sikerét látva azonban – a nemzeti ünnepre szervezett bánffyhunyadi rendezvényen több mint 600 ember töltötte meg a művelődési házat, az első kalotaszegi legényesverseny pedig szintén aratott – idén megszületett a döntés is. „A Kolozsvári Magyar Napok kistestvéreként a kalotaszegi inkább népi rendezvény, igazodva az itteni települések igényéhez. Magunk sem számítottunk ekkora részvételre, sikeres kezdetnek tartom” – összegzett Gergely Balázs. Elismerően nyilatkozott a román városvezetés hozzáállásáról is: a második mandátumát töltő Mircea Moroșan polgármester anyagilag ugyan nem támogatta a rendezvényt, de semmilyen akadályt nem gördített a szervezés elé, sőt üdvözlőbeszédében azt mondta, reméli, hogy a sikeres rendezvénynek lesz folyatása. De nem csak ő beszélt románul a Barcsay-kertben, Gergely Balázs reményei szerint a magyar napok legnagyobb hozománya épp a helyi román–magyar együttélésben nyilvánul majd meg.
Magyar viták
Míg a helyi román vezetőkkel zavartalannak bizonyult az együttműködés, több RMDSZ-tisztségviselő kifogásolta, hogy velük nem egyeztettek a szervezők. Gergely Balázs viszont azt állítja, az ötlettel megkeresték Máté András parlamenti képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei elnökét, aki azonban nem reagált az EMNT elképzelésére. A 36 gyereket felvonultató magyarbikali zenekar oktatója, Szabó Mihály református lelkipásztor szerint az elején fenntartások voltak az EMNT kezdeményezésével kapcsolatban, mert többen pártrendezvénytől tartottak.
A tavalyi helyhatósági választásokon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt Bánffyhunyadon sem tudott megegyezni, egymással versengve indultak, az elveszett töredékszavazatok egyet elvettek az addigi öt magyar képviselői helyből, a négy önkormányzati képviselőből ketten az RMDSZ, ketten pedig az MPP soraiból jutottak be. A feszült helyzetre való tekintettel a néppárt nem mérkőzött meg Bánffyhunyadon. Az emberek fellélegeztek, amikor az EMNT csapata igyekezett pártpolitika-mentes rendezvényt szervezni – osztotta meg lapunkkal a magyarbikali lelkipásztor.
Gazdasági önszerveződés
A Kalotaszegi Magyar Napokkal párhuzamosan Magyargyerőmonostoron – az RMDSZ megyei elnöke, Máté András kalotaszegi parlamenti képviselő jelenlétében – Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkára emlékeztek Kalotaszeg nagyasszonya születésének 170. évfordulóján. A 19. század jeles közírójának és közéleti személyiségének szülőfalujában emléktábla őrzi a Kalotaszegért kifejtett tevékenységét. Az immár 15 éve rendszeresen május utolsó vasárnapján rendezett Gyarmathy Zsigáné-emlékünnepség ötletgazdája a Kalotaszentkirályról elszármazott Okos Márton budapesti újságíró, akinek a nevéhez több kalotaszegi szobor és emléktábla fűződik. Ő kezdeményezte a Vasvári-kopjafa felállítását Körösfőn, az Ady Endre-emlékművet Kalotaszentkirályon, illetve a Kájoni-emlékművet Jegenyén. Ő hozta létre az évi rendszerességgel kiosztandó Gyarmathy Zsigmond Ösztöndíjat kalotaszentkirályi diákok számára. Kalotaszeg önkéntes követeként a rendszerváltás óta kilincsel közösségi tervekkel magyarországi közintézményeknél, politikusoknál és vállalkozóknál.
Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka életútját Kalotaszeg számára épp olyan fontosnak tartja, mint a Lorántffy Zsuzsannáét Erdély számára. „Gyarmathy Zsigmond feleségeként azzal írta be nevét falvaink történetébe, hogy az egyedi szépségű díszítőművészet újrafelfedezőjeként a kalotaszegi varrottast kivitte a nagyvilágba Bécstől Londonig. Férjével együtt szervezte a kalotaszegi kézműipar gyönyörű darabjainak exportját és hazai piacát egyaránt, sok száz kalotaszegi családnak biztosítva megélhetést. Ma Kalotaszegről Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka szelleme hiányzik leginkább, az a gazdasági önszerveződés, amely megélhetést biztosítana elszegényedő falvaink számára” – fogalmazott Okos Márton.
Pályázni kell
Szabó Mihály szerint kalotaszegi lelkésznek lenni szerencsés dolog, az ottani ember ugyanis ragaszkodik az egyházához, hitéhez és papjához. Míg Erdély viszonylatában a református lakosság 11 százaléka jár templomba, Kalotaszeg falvaiban ez az érték 24 százalékra tehető. Gazdaságilag ma is azok a legfejlettebb kalotaszegi falvak, amelyek ragaszkodnak népművészetükhöz és hagyományaikhoz. Ezt a falusi turizmusban és a kézműipari termékek értékesítésében egyaránt hasznosítani tudják.
A néhány jobb módú kalotaszegi falut – Kalotaszentkirály-Zentelke, Körösfő, Méra, Vista – leszámítva a tájegység falvainak többsége nincs szerencsés helyzetben. „Tavalyi felmérésünk szerint a magyarbikali családok többsége egy minimálbér nagyságú biztos jövedelemre számíthat havonta, ami csak a túlélésre elegendő” – mondta a lelkész, aki úgy véli, Kalotaszeg egészére érvényes gazdasági stratégia kellene befektetőkkel, mert a falvak önerőből képtelenek talpra állni: a gyenge hozamú földek miatt mezőgazdaságból megélni nem lehet, a kézműiparnak sok helyen már nincs életerős hagyománya.
A magyar napokra látogatóként érkező Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere – aki négy magyar és egy román faluból álló községét Kolozs megyei élenjáróvá emelte a különböző beruházások terén – az infrastruktúra-fejlesztésre esküszik. „E nélkül nincs jövő, nincs helyben maradás, nincs idegenforgalom. Pályázni, pályázni, és újra pályázni kell! Ezt helyettünk senki nem végzi el” – ecsetelte az elöljáró Kolozs megye leggazdagabb magyar községének titkát, ahová több külföldi turista eljut, mint az egész Kalotaszegre, és ahol több európai uniós és kormánypénzt lehívtak, mint egy-egy erdélyi kisvárosban.
Dióhéjban a tájegységről
A gyalui-havasok, a Vlegyásza-havas és a Meszes-hegység által körbeölelt, Kolozsvártól nyugatra fekvő Kalotaszeghez mintegy 40, részben vagy egészben magyarlakta település tartozik. Jól elkülönülő három kistáj szerint a havasalji Felszegre, az Almás-patak menti Alszegre és a Nádas mentére oszlik. A középkorban a Bánffyhunyad szomszédságában összefolyó Körös- és Kalota-patak által közrefogott háromszögletű területet tartották Kalotaszegnek. Gyenge termőföldjei miatt a kalotaszegi ember a földművesség mellett fakitermeléssel, háziiparral és állatkereskedéssel foglalkozott. A térséget azonban díszítőművészete tette a leggazdagabbá Erdély vidékei közül. Gyarmathy Zsigmondné kezdeményesére vált a múlt század fordulóján ismét divatossá a kalotaszegi varrottas, hagyományos hímzései asztal- és ágyneműkön, párnavégeken, vőfélykendőkön és különböző ruhadarabokon indultak el világhódító útjukra. A hímzett darabok vörös és fekete változatai ünnepélyes, illetve gyászos alkalmakra készülnek. A nemesi jellegű, régies vonalú, erősen díszített viselet elsősorban a Nádas menti cifra Kalotaszegre jellemző, főbb jegyei azonban fellelhetők valamennyi kalotaszegi falu népviseletében.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!