Gondozzák, de a természetben a helyük

A Milvus tevékenységei közül a rehabilitáció a legrégebbi, hiszen miután létrejött a vadvédelmi csoport, és az emberek tudomást szereztek munkájukról, hozzájuk fordultak, ha sérült madarat vagy vadállatot találtak. Elsőként a marosvásárhelyi Liliom utcában hoztak létre kis rehabilitációs központot, ahol a sérült madarakat ápolták. A vadállatoktól nem félő és irántuk érdeklődést mutató állatorvosokat keresve, a Milvus csoport tagjai rátaláltak a Vets4Wild egyesületre, amelynek szakemberei ugyanazt vallják: a vadvilág védelme és a vadállatok rehabilitációja igen fontos állatvédelmi tevékenység.

A vadállatokra kevesen figyelnek

„Háziállatairól a gazda sok minden tud, ha gond van, időben orvoshoz viszi vagy állatorvost hív, tehát a háziállatok szakszerű ellátása ma már mindenhol biztosított. A vadállatok nem ebbe a kategóriába tartoznak: az állam kevésbé törődik a vadállomány egészségével, az emberek pedig nem tudják, mitévők legyenek, ha sérült állattal találkoznak az erdőben vagy az út mellett. Tapasztalatunk szerint a legtöbben otthagyják az állatot, páran a 112-es gyorssegélyszámot tárcsázzák, ahol viszont nem tudnak segíteni. Van egy szűk réteg, amelyik annyira szívügyének tekinti az állatvédelmet, hogy a sérült madarat magával viszi, és ápolja” – magyarázza Borka Levente, a Vets4Wild Egyesület állatorvosa.

Zeits Róbert, a Milvus csoport programfelelőse arról beszél lapunknak, mennyire fontos, hogy a sérült állat a lehető leggyorsabban megfelelő szakemberhez kerüljön. Volt már rá példa, hogy egy sérült madarat más megyéből saját gépkocsijával hozott el jótevője, aki megtalálta. Évente több száz madár kerül hozzájuk és valamivel több mint felének tudnak abban segíteni, hogy visszatérhessen a természetbe. A madarak sérülését leggyakrabban emberi tevékenység okozza: elektromos vezetékkel, szélerőművekkel vagy más, hasonló akadályokkal ütközve csonttörést, agyrázkódást szenvednek, áramütés kapnak, megég a szárnyuk vagy a lábuk, de a vadászatot sikeresen túlélő és később elgyengülő madarakkal is találkoztak már.

Rétisasok röptetője

A vadállatok mentése során kiderült, nem elegendő a marosvásárhelyi Liliom utcában levő fedett hely, ahol a madarakat, vadállatokat állatorvosi felügyelet mellett kezelik, szükség volt egy nagyobb méretű központra röptetővel. A Milvus Csoport és a Vets4Wild Egyesület közös munkájával 2012 őszén kezdődött el a nyárádszentsimoni madármenhely építése. A nyárádmenti röpde terve a bulgáriai Green Balkans vadállat-rehabilitációs központban tett látogatás során született meg.

A madárröpde a kerecsensólyom védelme projekt támogatásával épült, és hónapokig tartó önkéntes munka eredménye. A röpde kizárólag rehabilitációs célokra létesült, a felépült madarak szabadon engedésük előtt itt gyakorolhatják a repülést és gyűjthetnek energiát ahhoz, hogy természetes élőhelyükön is megélhessenek. „A marosvásárhelyi és a nyárádszentsimoni központban jelenleg kuvikot, uráli baglyot, rétisast, barna rétihéját, egerészőölyvet, kerecsensólymot és kabasólymot gondozunk” – magyarázza a programfelelős. Azok a madarak, amelyek súlyos sérüléseik miatt nem tudnak visszakerülni a természetbe, a központban maradnak, és környezetvédelmi órákon mutatják be diákoknak.

Medvebocsot is mentettek

A madarak rehabilitációja mellett az évek során más állatokat is gondoztak, többek között medvebocsot is. Borka Levente arról mesél, hogy két kisbocs vált figyelmetlenül száguldozó gépkocsivezető áldozatává, de az egyiken már nem tudtak segíteni. Életben maradt társát jó ideig a marosvásárhelyi rendelőben kezelték, ápolták. Miután meggyógyult, felkerült Balánbányára egy rehabilitációs központba: ez tulajdonképpen egy visszavadító központ, ahol kétéves korukig elárvult medvebocsokat nevelnek fel, majd szabadon engedik őket. A balánbányai központ egyébként európai viszonylatban is egyedülálló létesítmény: eddig innen mintegy száz elárvult kismackó került vissza az erdélyi erdőkbe.

Országos hálózatot építenek

Mivel a vadállatok mentésében is fontos szempont, hogy a sérült állatot mihamarabb elsősegélynyújtásban részesítsék, a Milvus országos vadállatmentő hálózat létrehozására nyújtott be pályázatot. A sikeres pályázat nyomán a Norvég Alapból kaptak megfelelő támogatást, hogy az eddig többnyire a Székelyföldön végzett rehabilitációs munkájukat népszerűsítsék, és önkéntes állatorvosokat toborozzanak, valamint képzésüket biztosítsák. A Vissza a természetbe! program keretében országszerte tartanak tájékoztató kampányokat, a kisállat-kereskedésekben szórólapokat, plakátokat helyeznek el. Minden megyében önkénteseket akarnak felkészíteni arra, hogy szakszerű segítséget nyújthassanak az elsősegélyre szoruló vadaknak. Aki sérült vaddal találkozik, az már most hívhatja a 0722-533816-os telefonszámot: a hívást követően a hálózatban részt vevő önkéntesek gondoskodnak róla, hogy a sérült állat gyorsan eljusson a legközelebbi elsősegélyponthoz. Hétvégén mi is kipróbáltuk, hogy valóban működik-e a megadott segélyhívószám. A vonal túlsó végéről magyarul és románul köszöntöttek. Megtudtuk, hogy állandó szolgálatuk igen hasznosnak bizonyul. Az ügyeletes elmondta: sokan betelefonálnak kutya, macska, galamb miatt, de a juhászkutyák ügyében is sok véleményt hallgattak meg. Az ügyeletes azonban hangsúlyozta: ők kizárólag vadállatok sérülése esetén tudnak segíteni, és ilyen segélyhívások is érkeznek, de a telefonbetyárok sajnos őket sem kímélik.

A programról és a Milvus szerteágazó tevékenységéről sok érdekes olvasnivalót találunk a www.milvus.ro honlapon. Akinek a vadállatokról, madarakról szóló programokat böngészve kedve volna önkéntesnek jelentkezni, szeretettel várják.