
Moldován-Szeredai Noémi a gyógynövények és szörpök szakembere
Fotó: Boda L. Gergely
Különleges és kevésbé ismert termékeket is meg lehetett kóstolni, vásárolni múlt héten a marosvásárhelyi Vásár a várban elnevezésű első alkalommal megtartott rendezvényen. A négynapos vásár során árusok és vevők egyaránt elégedettek voltak.
2017. május 25., 22:442017. május 25., 22:44
2017. július 06., 21:352017. július 06., 21:35
Lassan, de biztosan Marosvásárhely is felzárkózik azon települések közé, ahol fontosnak tartják lehetőséget biztosítani a hagyományos termelőknek és termékeiknek. A szervezők azt sem tévesztik szem elől, hogy a városiaknak is „kijár” valami valódi finomság, legyen szó igazi füstölt csülökről, fél évig érlelt sajtról vagy krumplis házi kenyérről. Ez adta az indítékot ahhoz, hogy a nemrég egyéves születésnapját ünneplő Petry kézműves vásár mellett az elmúlt hétvégén a városháza és a Maros Megyei Tanács szervezésében tartották meg a Vásár a várban rendezvényt, amelynek címe kissé megtévesztő volt, hiszen nem a felújított épületegyüttes udvarán, hanem a bejárat előtti téren sorakoztak a sátrak, és kínálták portékáikat a termelők.
A legelső asztalnál a székelykakasi Tövissi Attila agrármérnök kínált friss zöldségeket, tavalyi száraz paszulyt és reszelt tormát. Őt többen ismerték már a nagypiacról, ahol édesanyjával együtt árul rendszeresen. A retek és saláta szabadföldi termésű, mint ahogy a gyermekökölnyi piros krumpli is. Ez utóbbit védőfóliával takarták le, ezért termett ilyen korán. Az asztalon méretes házi paradicsomokat is kínált kilónként 12 lejért.
– ismeri el a fiatal gazda, aki csaknem hat hektáron gazdálkodik, amelyből 30 ár fóliasátor. Idén télen sokat kellett fűtenie, így nem biztos, hogy olyan áron tudja értékesíteni a zöldségeket, hogy legalább az eltüzelt fa árát visszakapja. A nagy hideg miatt három héttel később kezdett a piacon árulni, ez is jelentős bevételkiesést jelentett.
Tövissi Attila agronómus szerint a hideg időjárás miatt idén később értek be a tavaszi zöldségek
Fotó: Boda L. Gergely
Két különlegességet is meg lehetett ismerni a vásáron: a spárgát és a rebarbarát. A spárgát a Szászrégen melletti Kisfülpösön termeli a Demeter család. A vásárban az asszony, Anna kínálta az ínyencséget, a kisebb kötést hét lejért, a fél kilót 21 lejért. Férje, Demeter Ferenc, tíz évig járt Németországba vendégmunkásnak, ott ismerkedett meg a növénnyel. A spárgát az ültetés után két évvel lehet szedni, de nagyobb mennyiséget a negyedik évtől lehet betakarítani, addig is kapálni és gyomlálni kell. Jelenleg a család 80 ár területen gazdálkodik, a terméket kisebb mennyiségben vendéglőknek adja el. Marosvásárhelyen két piacon forgalmazzák, de eljutottak a termékkel a nagyszebeni hagyományos termékek piacára is. Anna mosolyogva meséli, hogy Szebenben magyarul és románul hívta a vevőket, míg szomszédja azt tanácsolta neki, csak a románt használja, mert vajmi kevés magyar vásárló szokott a vásárra járni. Így is tett, s délelőtt 11 órakor már üres volt a kosár, minden kötés gazdára talált. „Azért találkoztam két magyar hölggyel is, akikkel szóba elegyedtem. Ők mondták, már nagyon kevés magyar él a városban. A románok viszont ismerték a spárgát, s örvendtek, hogy nem külföldről behozott, több napig tárolt árut, hanem frisset vásárolhatnak”. A spárga Marosvásárhelyen is elfogyott, a termelők pedig minden vásárlónak recepteket is ajánlottak, s azt is megmutatták, hogyan kell megtisztítani a növényt.
A rebarbarát kínáló standnál is sok kíváncsi érdeklődő állt meg, sokan vásároltak is.
Mircea Munteanu a Segesvár melletti Szászkézden létesített 2011-ben egy rebarbaraültetvényt, ahol elsőként Angliából hozott töveket telepített, majd a környékbeliek kertjében található fajtával is próbálkozott, azokból is nagyobb területekre ültetett. „Egyre ismertebbé válik e növény, jómagam készítettem belőle már bort is: szép rozé színe és jellegzetes íze lett. Hobbiként indult, ma már több mint héthektáros az ültetvény. Egy-egy bokorról 2–3 kg levélszárat lehet leszedni, s hálás a termesztése, mivel betegség, rovarok nem támadják” – mondta a vállalkozó, aki kilónként hat lejért kínálta a markáns ízű levélszárakat. Tőle azt is megtudtuk, hogy ha valaki kiskertbe szeretne dísznövényként is beillő rebarbarabokrot telepíteni, ősszel teheti meg, s vásárolhat tövet a szászkézdi ültetvényről is, amelynek van internetes honlapja is.
A segesvári Mihai Hegbeli hagyományos krumplis házi kenyeret és a felesége által készített süteményeket árult. Maros megyében neki van egyedül védjegye a nyersen lereszelt krumpliból is készült házi kenyérre, amelyet kovásszal készítenek, s fával fűtött kemencében sütnek. Valamikor a segesvári kórház szakácsaként dolgozott, most kizárólag kenyérsütéssel foglalkozik.
Kilónként hét lejért kínálta a friss házi kenyeret, s kora délutánra mind elfogyott. A kundi Varga István svájci receptek alapján készíti érlelt sajtjait, a vásárba vörösborost, zöldfűszerest és paprikást hozott. A fiatalember 2016-ban nyitotta meg műhelyét, ahol ma már sokféle ízesítésű érlelt sajtot állít elő. Bevallása szerint sajtkészítéskor nem a mennyiségre, hanem a minőségre fekteti a hangsúlyt, folyamatosan képzi magát, és műhelyét is bővíti. A feldolgozott tej saját gazdaságából származik, hiszen csak így tudhatja, mit ettek az állatok, s hogy biztosan jó lesz az elkészült sajt. A termékeket vásárokon értékesíti, de sokan házhoz jönnek, megnézik a műhelyt, utána pedig vásárolnak. A vásáron a sajt kilogrammja 45–55 lej között váltakozott. Aki Kundra elmegy érte, olcsóbban is megkaphatja.
A vásárban nemcsak finomságok, hanem házi kencék is helyet kaptak. Az egyik asztalnál a csekefalvi unitárius lelkésznő, Moldován-Szeredai Noémi kínálta a levendula felhasználásával is készült házi szappanokat, vizeket. Mint megtudtuk, az egyik szenvedélye a gyógynövények gyűjtése és felhasználása, készít teakeverékeket és szörpöket, de mivel megismerte, s igen megkedvelte a levendulát, most minél több termékbe igyekszik ezt a nyugtató hatású növényt is becsempészni. Asztalán számos lekvár és szörp is volt, például főzés nélkül készült homoktövis szörp. Többször volt már a vásárhelyi vásáron, rendszeresen részt vesz a városnapokon és a Forgatagon is. Szerinte a helybéliek szeretik és szívesen megkóstolják, kipróbálják a természetes módszerekkel készült szörpöket, de szappanokat, krémeket is.
Az egyéni kistermelők mellett kisüzemek, farmok is bemutatkozhattak, a libánfalvi tejfeldolgozó mellett jelen volt többek között a beresztelki paradicsomtermelők csoportja, de hidegen préselt olajokat is kínáltak.
A vasárnapi vásárzáráskor a legtöbb eladó elégedetten nyilatkozott. Mint mondták, bár többször záporeső csapkodta a sátrakat és riasztotta el a vevőket, összességében megérte részt venni. Cristina Manoilă főszervező arról beszélt, hogy folytatnák a Vásár a várban rendezvényt, s legközelebb ősszel szeretnék egy helyre gyűjteni a termelőket, hogy a vásárhelyiek télire bespájzolhassanak.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!