
Fotó: Makkay József
Január elsejétől a kisgazdák is csak állat-egészségügyi laboratóriumban bevizsgált tejet és tejtermékeket forgalmazhatnak. Több tízezer tejtermelőkerül válaszút elé: vagy szövetkezik a többi tehéntartó gazdával, vagy feladja eddigi foglalkozását. Összeállításunkban megszólaló szakemberek szerint a szigorúbb tejvizsgálat egészségügyi és gazdasági közérdek is.
2013. november 28., 20:092013. november 28., 20:09
2013. december 04., 09:562013. december 04., 09:56
Háromszori uniós halasztás után 2014-től Romániában is kötelezővé válik a gazdák által forgalmazott tej- és tejtermékek állategészségügyi-laboratóriumi vizsgálata. Az uniós élelmiszer-egészségügyi jogrend utolsó fejezeteinek gyakorlatba ültetése azonban jóval kevesebb áldozattal jár, mint az évekkel ezelőtti hús- és egyéb élelmiszeripari átállás, amely sok kisvállalkozót kényszerített cége bezárására. A jelen állás szerint a körülbelül egymillió, országosan nyilvántartott tejelő szarvasmarha 10 százaléka, azaz 100 ezer tehén forgalmazott teje nem EU-konform. Ez mintegy 40 ezer kisgazdaságot érint. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, Sebestyén Csaba szerint ez a szám azonban jóval nagyobb: a teljes tehénállomány 20-25 százaléka van olyan, 1-3 tehenet tartó kisgazdaságban, amely nem felel meg az uniós elvárásoknak.
Ki a hibás, ki segít?
Úgy tűnhet, mintha az uniós szabályozás nehezen teljesíthető feltételeket szabna a kisgazdaságoknak. A valóságban azonban arról van szó, hogy fejéskor legalább azt a higiéniát kellene betartani, amit már nagyapáink is fontosnak tartottak. Annyi jön ehhez pluszba, hogy a frissen kifejt tejet minél hamarabb hűtőtartályba kell önteni, mert egy-két órán belül a meleg tejben gyorsan elszaporodnak a baktériumok, ami jelentősen rontja a tej minőségét.
Sok faluban azonban csak most döbbennek rá, hogy lépni kell. Van, aki tévéhíradóból hallotta a hírt, van, aki tőlem, az újságírótól. A szilágysági Debren község alpolgármestere, Antal Sándor szerint az igazi gond az, hogy a szarvasmarhatartók helyi egyesületei csak papíron léteznek. A kifizetési ügynökség annak idején arra kötelezte a gazdákat, hogy hozzák létre a Szarvasmarhatartók Egyesületének helyi fiókját, bankszámlával, hogy az állami hivatal átutalhassa a bejegyzett legelők után járó hektáronkénti 50-60 euró uniós támogatást. Ezeknek a falusi, községi egyesületeknek kellett volna megszervezniük a tejértékesítést is, ám a gazdák többsége nem vette komolyan az egyesületi összefogásban rejlő lehetőségeket. Az elöljáró példaként a községben működő dobai egyesületet említi, amely a legelőpénz fogadásán kívül eddig semmit nem tett. A faluban hagyományos módon gyűjtik a tejet, pedig már régen vehettek volna hűtőtartályt is.
Tóth István vérvölgyi tehéntartó gazda szerint azonban nem csak az egyesület, a polgármesteri hivatal is okolható a kialakult helyzetért. „A gazdáktól nem lehet azt elvárni, hogy ismerjék az újabb és újabb törvényeket. A község vezetői arra valók, hogy idejében tájékoztassák az embereket. Most, hogy a körmünkre égett a gyertya, mindenki kapkod ide-oda” – magyarázza a környék legnagyobb tehenesgazdája, a 12 fejős marhát és 5 borjút tartó Tóth István. Elmagyarázza, hogy neki nem érte meg banikért tejfeldolgozónak eladni a tejet, így azt maguk dolgozzák fel, és hetente egyszer a túrót, sajtot a zilahi piacon adják el a már kialakult vásárlókörüknek. ő fejőgéppel fej, de hűtőtartálya neki sincs. Most abban reménykedik, hogy sikerül vásárolniuk egy kisebb kapacitású tartályt.
Nem igazán érti, miért van szükség az újabb ellenőrzésekre, amikor a piacra bevitt termékeit eddig is vizsgálta a piac-felügyelőség laboratóriuma. Kérdésemre, hogy nem érné-e meg közös hűtőtartályt vásárolni a falu többi gazdájával, úgy reagál: nem akar senkivel közösködni. Elsősorban azért nem, mert ők külön dolgozzák fel és értékesítik a tejet, míg a többi néhány tehenesgazda jórészt a háztól adja el.
Székelyföldi készülődés
Székelyföldön sem szolgál sok újdonsággal a tejfelvásárlás szigorítása – magyarázza Jakab Ernő állatorvos, a Hargita megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság szakembere. A megyében működő hét tejfeldolgozó üzemből eddig öt előzetesen bevizsgált EU-konform tejet dolgozott fel. Az érlelt sajtok gyártásával foglalkozó két kisüzem mentességet kapott az előzetesen bevizsgált tejfelvásárlás kötelezettsége alól. A minimum két-három hónapos érlelési periódus alatt gyári körülmények között elvégzett laborasajtóriumi vizsgálatok teljes bizonyossággal kimutatták volna, ha a tejjel valamilyen gond támad.
Az állatorvos szerint ez az állapot szűnik meg most: már az értékesítés előtt valamennyi gazdának be kell vizsgáltatnia a tejet. Ennek költségeit – a havonta legalább kétszer kötelező állategészségügyi tejminta vétel 200 lejbe kerül – az egy-két tehenes kisgazdák nem tudják fedezni, így nem marad más hátra, mint a közös hűtőtartály beszerzése. A milliliterenként megengedett 400 ezer szomatikus sejt, és a maximum 100 ezer összcsíraszám csak higiénikusan fejt és hűtött tej esetében biztosítható. A kézi fejés továbbra sem tiltott, de be kell tartani a szigorú higiéniai előírásokat. Tény, hogy gépi fejéssel ez sokkal könnyebb, ezért a tejtermelésből megélni akaró székelyföldi gazdák többsége az utóbbi években már vásárolt valamilyen fejőgépet. Több helyen már csak a közös tartályok beszerzése maradt hátra. A hagyományos sajt- és túrótermékek gyártásának reneszánszát élő székelyföldi kistermelők között Jakab szerint nem lesz tömeges „elhullás”. Az egy-két tehenes gazdák közül fognak többen lemorzsolódni, de aki eddig is több tejelő tehenet tartott, minden bizonnyal megmarad a mesterségénél.
„Az unió által megkövetelt szigorú tejellenőrzés igazi tétje, hogy Románia végre átlátható módon bizonyítsa: tehénállományában nincs tbc-s vagy brucellózisos állat, amely komoly veszélyt jelenthet a fogyasztó egészségére. Az ellenőrzési szigorítás tulajdonképpen a gazdák érdeke is, hiszen ez biztosíthatja, hogy a jövőben több tejterméket, elsősorban sajtot exportálhassunk” – magyarázza a székelyföldi szakember. A közös tejbegyűjtésben viszont sokat segíthetnek a magyar falvakban szinte mindenhol megalakult helyi gazdaegyletek, gazdakörök. Jakab a gazdák összefogásában látja a megoldás kulcsát.
Hasonlóan vélekedik Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke is, aki udvarhelyszéki gazdamérnökként a helyileg bejegyzettgazdakörök mobilizálásában hisz. Igaz, a szervezkedés egyelőre nem bizonyul túl ígéretesnek,mert a szakminisztérium egyik, közelmúltban elfogadott rendeletében meghatározta, hogy csak olyan gazdaszervezet lehet partner a minisztériummal kiépítendő országos ügyekben, amelynek legalább 22 megyében van fiókszervezete. Az RMGE 12 megyében rendelkezik megyei szervezettel, ezért nem felel meg a nem éppen európai kitekintésű romániai törvénykezésnek. A két-három fővárosi bejegyzésű szakegyesületet monopolhelyzetbe hozó bukaresti döntést Sebestyén Csaba valamelyik országos egyesülettel megkötendő együttműködéssel korrigálná, így helyi szinten az RMGE gazdakörei vállalhatnák fel többek között a tejbegyűjtő hűtőtartály beszerzésének és működtetésének ügyét is.
Patikatisztaságú tejüzem
Szakács Nimród, a 16 éve indított torockószentgyörgyi sajtgyár tulajdonosa az uniós előírást természetes feltételnek tartja. Mielőtt bejárnánk a 2,2 millió eurós uniós támogatásból épült, összesen 3,5 millió euróba kerülő új sajtüzemet, vendéglátóm kérésére magam is átöltözöm fehér köpenyes, fejfedős öltözetbe, hiszen benn patikatisztaság uralkodik. A számítógép-vezérlésű tartályok, tejszállító csövek, sajtpréselő berendezések vagy az érlelő termek tisztaságára automatizált tisztítóberendezés vigyáz. A számítógépes nyilvántartás hónapokra visszamenőleg rögzít minden munkafolyamatot, így ha gondok adódnak egy termék minőségével, visszakereshetők a kérdéses dátumon jegyzett adatok pasztörizálástól csomagolásig.
„Kicsinek számítunk a napi 30 ezer literes kapacitású üzemünkben az egyelőre napi 10 ezer liternyi tej feldolgozásával, de az élelmiszer-egészségügyi előírások a gyár méretétől függetlenül minden tejfeldolgozó gyárra érvényesek. Mielőtt egy-egy szállítmány tejet továbbengednénk a termelésbe, napi rendszerességgel laborvizsgálatokat végzünk. Ugyanakkor eleve csak olyan beszállítóktól vásárolunk, ahol helyben is szakember ellenőrzi a tej minőségét” – magyarázza a gyárigazgató. Szerinte fel sem merülhet, hogy egy ilyen tejfeldolgozó üzembe olyan tejet vásároljanak, amely nem felel meg az uniós szabványnak.
A 70 kilométeres körzetből érkező tej zöme kisebb-nagyobb farmokról származik, illetve Torockószentgyörgy kisgazdáitól is felvásárolnak napi néhány száz litert. A sajtgyáros noszogatására ugyanis tavaly a torockószentgyörgyiek újjáélesztették az 1992-ben alapított gazdaegyesületüket, és a legelőkért járó állami támogatásból 3000 euróért hűtőtartályt vásároltak. Az összefogás nehezen indult, a döntő érv mégis a Szakács Nimródé volt, aki kijelentette, hogy e nélkül nem hajlandó a tejet átvenni. Az immár uniós elvárásoknak is megfelelő torockószentgyörgyi tejértékesítéssel nem csak a felvásárló, hanem a gazdák is elégedettek, hiszen a fejés után egy órán belül lehűtött tej rendszeresen elvégzett laborvizsgálatai jó minőségről árulkodnak.
„Nem a spanyolviaszt találtuk fel, mindössze elébe mentünk annak, amit most kérnek számon országszerte a gazdákon” – magyarázza Szakács. Szerinte a tehénállomány folyamatos csökkenésével egyre inkább felértékelődik a jó minőségű nyersanyag. Ma már több felvásárló környékezi a torockószentgyörgyi gazdákat is, hiszen a feldolgozó üzemek kapacitása Fehér megyében is nő. Szerencsére egy évre kötik a szerződéseket, így Szakács abban reménykedik, hogy jövőre is megtarthatja beszállítóit.
Fináncfrász
Míg a falu bejáratánál a húsz alkalmazottal dolgozó elegáns feldolgozóüzem egyféle nyitott könyvnek tűnik az újságíró számára, ugyanez nem mondható el arról a néhány állattartó gazdáról, akivel szerencsém volt megismerkedni. Kiderül, a pénzügyi ellenőrzéstől félnek leginkább: állítólag egy tévés kisriport nyomán – amelyben helyi máktermelő gazdákat mutattak be – nemsokára a finánc emberei is ellátogattak a faluba, hogy számba vegyék, hogyan is áll a gazdák adóbevallása. Egyik beszélgetőtársam szerint nincs valamennyi tehene bejelentve, ez a fő baj. Közben leülünk, és számolunk. Kiderül, ha mind a négy tehén nyilvántartásban szerepelne, kaphatna értük kb. 400 eurónyi évi támogatást, amiből vissza kellene fizessen két-háromszáz lej adót. Vajon megéri a reszkír?
Miközben megnézzük a falu központjában berendezett kis tejcsarnokot, kísérőm az aznapi nyilvántartást mutatja: 200 liter tejet adtak át a sajtgyárnak. A legeltetési idény kezdetén ennek több mint a duplája volt, de ma már mintegy húsz tehenesgazda szállít rendszeresen. Az 1,2 lejes felvásárlási árat többen is keveslik, ezért a jövő évi szerződésben magasabb árban reménykednek. Kísérőm azt mondja, kitartanak Szakácsék mellett, mert mégiscsak helyi vállalkozó.
Közben megérkezik a szolgálatos gazda is, aki a tej elszállítása után kimossa, kitisztítja a tartályt, ellenőrzi a berendezést, és a tejcsarnok nyilvántartójába felvezeti a szükséges adatokat. Mindezt felváltva, egymás után végzi mind a húsz gazda, alkalmazottjuk nincs. Megbíznak egymásban: sorra viszik a tejet, betöltik a tartályba, és bejegyzik, hogy aznap mennyit adtak át. A „műszak” végén mindig kijön a végeredmény: a szolgálatos szerint soha nem csapják be egymást. Akinek évente több mint 3 ezer liter eladott teje van, az külön állami támogatásban részesül, de a kisgazdák számára ezzel együtt sem túlságosan vonzó a tehéntartás.
„Itt nincs hétvége, nincs karácsony, nincs húsvét! A tehénnek mindig enni kell, és mindig meg kell fejni. Ez egy életforma, és aki ezt nem így fogja fel, annak kín a szarvasmarhatartás, ezért le is mond róla. Ez soha nem lesz megfizetve” – összegzi négytehenes vendéglátóm a folyamatos állománycsökkenés magyarázatát.
Szövetkezési megoldások
A jelenlegi helyzetért elsősorban nem a gazdák, hanem az illetékes szervek a felelősek. Legalább három éve tart a halasztás, az eredeti, 2010-es határidő óta Románia újabb és újabb haladékot kért Brüsszeltől. De most sem az igazi megoldásban gondolkodnak, immár a negyedik haladékkérelmet is benyújtották – mondja Sebestyén. Nehezen érthető a bukaresti kormány huzavonája. A romániai agrárpolitika kiszámíthatatlanságát jelzik a hasonló intézkedések, ami Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke (portrénkon) szerint a szarvasmarha-állomány évi 100 ezres csökkenését okozta eddig, és a trend várhatóan folytatódik.
A romániai agrárpolitika nehezen tudja kezelni a nyugati mezőgazdasággal szembeni hatalmas lemaradását, ami főleg a szövetkezeti rendszer teljes hiányában mutatkozik meg. Míg a német vagy osztrák gazdánál a tej minősítését és az értékesítést a jól bejáratott tejszövetkezetek végzik, sok romániai gazdának saját szélmalomharcát kell megvívnia a hatóságokkal, és ez egyre több gazdát késztet feladásra. Sebestyén szerint az erdélyi gazdák számára sincs más út, mint a szövetkezés: amelyik gazdaközösség ezt előbb felismeri, annak nyert ügye lesz. A tejtermelés és a tejértékesítés terén is.
Kormánypénzből fizetik ki a tartályokat
Kormányprogram támogatja jövő év elejétől azokat a faluközösségeket, ahol helyi állattartó egyesület keretében pályáznak tejtermelő gazdák hűtőtartályra. A november 6-án elfogadott kormányrendelet előírja, hogy maximum 5 ezer euró igényelhető a helyi gazdaközösségek által vásárolt ezer literes tartályra, amihez a tejbegyűjtő helyiséget a polgármesteri hivatal kell biztosítsa. A mintegy 71 millió lej értékű pénzalapra november 20. és december 30. között lehet pályázni: a szükséges dokumentációt a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökségekhez kell benyújtani. A gazdák nyilvántartott tehénállományát feltüntető pályázatban minden résztvevő gazdának vállalnia kell, hogy legalább két évig megtartja fejős teheneit.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!