Felújítanák a gyimesbükki Rákóczi-várat

A vár történetéről
A gyimesbükki Rákóczi-vár Gyimesbükk és Palánka között a történelmi magyar országhatárnál található, ahol a Tatros elhagyja Erdélyt és átlép Moldvába. A várat Erdély fejedelme, Bethlen Gábor építette 1626 körül. Eredetileg egy őrtornya volt, amelynek nem annyira hadászati, inkább gazdasági szempontból volt jelentősége. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, a vár ekkor kapta mai nevét. A vár és az út között 30 méter a szintkülönbség: a várba feljáró vezet, amelyet később zsindellyel fedtek be. Eredetileg 134 lépcsőfok vezetett a várig, jelenleg mindössze 96, mivel a vasútvonal kiépítése szükségessé tette a feljáró lebontását és egy meredekebb visszaépítését. A trianoni békeszerződést követően a határátkelőhely megszűnt, de 1940–1944 között ismét határátkelőként működött. A 20. század során elmaradt a vár helyreállítása, falai erőteljesen romlani kezdtek. Deáky András szerint az utolsó pillanatban léptek, hogy még megmenthető legyen a műemlék.

Nyolc-tíz éve egy lelkes csapat tevékenykedik Gyimesbükkben. Tagjai számos háborús helyszínt mentettek meg az enyészettől, illetve állítottak méltó emléket a hazáért harcoló háborús hősöknek, zarándokhellyé téve a települést. Többek között felújították a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb, 30. számú őrházát, a kontumáci kápolnát, konzerválták az egykori karantén épületének romjait háborús emlékhelyet hozva létre, illetve lefestették és tatarozták a Tatros folyón átvezető hidat. Egy kopjafasorral felállították az „Élet”, a „Hit” és a „Nemzet” kapuját: ezeken olyan kulcsszavak szerepelnek, melyeket nemcsak a magyaroknak, hanem nemzetiségtől függetlenül minden embernek tiszteletben kellene tartania – részletezte az eddigi megvalósításokat Deáky András.

Régóta elnapolt várfelújítás

Korábbi megvalósításaik után a gyimesbükki csapat a Rákóczi-vár újjáépítését, helyreállítását tűzte ki célul. Több éves munka során sikerült elnyerni a helyi önkormányzat támogatását, beszereztek minden szakhatósági engedélyt és tavaly júniusban már a régészek dolgoztak a vár romjainál. Elhordták a felgyülemlett hordalékot és földet, így a vár megmaradt romjai teljes egészében láthatóvá váltak. A szakemberek jelentését követően kaphatták meg a végleges építkezési engedélyt. Deáky kifejtette, már évekkel korábban megfogalmazódott a vár újjáépítésének ötlete, de olyan időszakok váltották egymást, amikor az uralkodó magyarellenes hangulat miatt jobbnak látták elnapolni az ötlet megvalósítását.

Rég várt engedély

Annak ellenére, hogy a régészeti feltárások még tavaly nyáron befejeződtek, a végleges építkezési engedélyt csak az elmúlt hetekben adta ki a szakhatóság. A késlekedéssel kapcsolatban Deáky András április elején így fogalmazott: „minden szakhatósági engedélyünk megvan, minden olyan munkálatot elvégeztünk, amire szükség volt. Az összeállított dossziét beadtuk Bákó Megye Tanácsához az építkezési engedély kibocsátása végett, és egyelőre az eredményre várunk. Folyamatosan találnak benne hibát, amiért visszadobják az iratcsomót, és miután a hiányosságokat pótoljuk, azonnal egy másik hibára akadnak. Emiatt most várakozó állásponton vagyunk. Kezdek belefáradni: az az érzésem, hogy nem akarják egy magyar emlékmű felélesztését, hogy az megmaradhasson az utókor számára. Mindent megtesznek azért, hogy késleltessék az építési engedély kiállítását”.

Kiderült, a fő problémát az jelentette, hogy a helyi polgármesteri hivatal az építtető, mivel az ő tulajdonukban van a terület, a várrom. Adott pillanatban úgy tűnt, az ügy megfeneklik, de az újjáépítés szorgalmazója mégsem adta fel a harcot. Rendszeresen felkereste az illetékeseket, és ahányszor szükség volt rá, mindannyiszor kiegészítették a szükséges dokumentumokkal az iratcsomót. „Az utolsó erőnkig harcolunk ennek az álmunknak a megvalósításáért, hiszen ez a vár lenne eddigi munkánk megkoronázása” – fogalmazott három hónappal ezelőtt Deáky András. A kitartás végül is meghozta eredményét, és pünkösd előtt a bákói hatóságok kibocsátották az engedélyt, így rövidesen elkezdődhet az építkezés.

Korabeli rajzokra alapoznak

„A bécsi levéltárból szereztünk be minden olyan dokumentumot, ami a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítési tervéhez szükséges. A levéltár alkalmazottai kedvesek és készségesek voltak: eljuttatták hozzánk e-mailen és postán a korabeli rajzokat, úgyhogy pontosan tudjuk, hogyan nézett ki az őrtorony az osztrák–magyar monarchia idején. Esztány Győző építészmérnök az említett dokumentumok alapján készítette el a terveket” – magyarázza Deáky Ferenc nyugalmazott iskolaigazgató. A régészeti feltárás során kiderült, hogy az elkészült tervekben még van finomhangolási munka, így jelenleg a kiegészítő tervezés zajlik.

Esztány Győző, az Esztány Stúdió építésziroda vezetője érdeklődésünkre elmondta, a terveket lelkes helyi civilek kutatómunkája során összegyűjtött információk és képes anyagok alapján készítették el. Az 1800-as évekből is maradtak fent tervek, felmérések, alaprajzok, illetve van olyan rajz is, amelyről sejtik, hogy tervezett állapot és nem utólagos felmérés. A helyiek régi képeslapokat, fotókat is összegyűjtöttek, azok alapján sikerült végül is hitelesen rekonstruálni a várat.

„Az első fotók az 1890-es évekből származnak, akkor már nem volt tető a váron, de az emeleti szint még állt, ez egy kétszintes toronyszerű kisebb építmény volt. Demjén Andrea régész csapatával nagyon alapos kutatást végzett, amely során több új információ is kiderült a várról. A régészek másfél méternyi törmeléket hordtak el a vár közepéről, felderült az eredeti padlószint, a keleti falnak pedig teljesen látszik a formája, amelyet szinte teljesen eltakart a törmelék. Előkerültek a régi belső lépcsők is – ezek kő és téglalépcsők voltak” – magyarázza az építész.

A régi fényképek alapján elég jól be lehetett azonosítani, hogy hol volt ajtó, ablak és azoknak milyen formája volt. A fotókat számítógépes programmal dolgozták fel, és ezek bekerültek ilyen formán a végleges tervekbe is. A két emelet között egy fagerendás födém volt, egy metszeten az is jól látszik. A legkevesebb információ a tetőzetről maradt az utókorra. Nem tudják, hogy az egyik fennmaradt metszeten látható lapos fedél terv volt-e, vagy fel is épült. A későbbi fényképeken az őrtorony mindenhol tető nélkül szerepel. A fennmaradt metszetről viszont ismert a tető dőlésszöge, így ennek alapján terveztek üvegtetőt az épületre.

A szakember érdekességként megemlítette, hogy amikor a régi tervrajzokon szereplő méréseket összevetették a helyszíni felmérésekkel, nagyok voltak a különbségek. Időbe tellett, amíg rájöttek, hogy a korabeli tervrajzon a méretek régi mértékegységekkel vannak feltüntetve, amelyeket átszámolás nélkül nem lehet a mostani mérésekkel összevetni.

Mivel a vár határvédő szerepet töltött be, a belső terek nem voltak komfortosítva. Ezt szem előtt tartva vastag kő és téglafalakkal építik vissza a várat és nem hőszigetelik. Habár a belsőépítészeti terveket még nem rendelték meg, mindenképp olyan modern bútorzat illene a várba, amely a korabeli hangulatot idézi. A tetővel majdnem egy szinten terveztek egy sziklateraszt, amely kilátó pont is lesz egyben. Esztány meglátása szerint a szükséges módosításokat június végéig kivitelezik, utána pedig elkezdődhet az építkezés.

Egymilliós lejes beruházás

Előzetes terveik szerint a vár 150 négyzetméteren fekszik majd, ebből 90 négyzetméter lesz az épület maga és 60 négyzetméter a felső sziklaterasz, illetve további 60 négyzetméter alapterületű lesz a feljáró lépcső. A kétszintes, kőépítésű épület földszintjén kiállítótermet és mosdókat alakítanak ki, az emeleten pedig egy kávézó helyiséget előtérrel és fedetlen sziklaterasszal. A beruházás összértéke 220 ezer euró, ami közel 70 millió forintnak, azaz egymillió lejnek felel meg. Ezt az összeget közadakozásból, összefogással szeretnék előteremteni. „Számítunk a világ magyarságának támogatására. Egy percig sem kételkedünk abban, hogy eddigi munkánkra együtt tehetjük fel majd a koronát” – magyarázza Deáky András.

Közadakozásra számítanak
A vár újjáépítésének elindítása elsősorban a lelkes helyi csapatnak, a helyi polgármesteri hivatalnak és a Budakeszi Kultúra Alapítványnak köszönhető. A magyarságukat bátran vállaló helyiek az elmúlt években hozták létre a Gyimesbükkért Egyesületet, ennek folyószámlájára várják az adományokat. A gyimesbükki helyi önkormányzat a tervezési munkálatok megvalósulásához nyújtott jelentős anyagi támogatást. Az egyesület bankszámlaszámai: RO37 OTPV 2600 0053 1232 RO01 (romániai lejátutalásra), RO41 OTPV 2600 0053 1232 HU01 (magyarországi forintátutalásra), RO91 OTPV 2600 0053 1232 EU01 (eurós bankszámla), RO51 OTPV 2600 0053 1232 US01 (USA-dollár számla). Az átutaláshoz szükséges SWIFT/BIC-kód: OTPVROBU.