Az egykoron tizenhárom teremből álló épületnek már csak a kéménye magasodik az ég felé
Fotó: Sütő Éva
A restitúciós törvények útvesztőiben olyan híres ingatlanok pusztultak el Partium-szerte, amelyeket többé nem lehet pótolni. Őseink kéz- és lábnyomait benövi a gyom, vagy idegen kezek építik át, hogy semmi ne utaljon a több százéves múltra.
2020. január 09., 22:202020. január 09., 22:20
Hosszan elnyúló parasztházak, porták közepén roggyant gazdasági épületek tanúskodnak a hajdani módosabb asszonyvásári életről. A fák közé kifeszített szárítókötél az egyetlen tanúja az itteni életnek. A vadszőlővel befutott falak, lépcsők és a rengeteg gyomnövény valószerűtlenné teszi a tájat. Csak egy-egy kóbor varjú kiált „kárt” a gazda után. Az egész napos falujárás után érdemes szusszanni egyet a hihetetlen csendben, bár az egykori Fráter-kúria és a híres pincesorok állapota lehangoló.
A falu közelében, egy domboldalon öt „utcában” rendezve sorakoznak ezek az építészeti értékek, a népi építészet legszebb, legeredetibb emlékei közé tartoznak. Az 1692-es összeírás szerint a török hódoltság alatt a szőlőt sok helyen jobban megművelték, mint a szántókat. Asszonyvására a jó minőségű szőlőt termő helységek közé volt sorolva.
Bél Mátyás (1684–1749) író, evangélikus lelkész, történet- és földrajztudós 1726-ban borait a legjobbak között említette, pincéiről pedig így írt: „itt csodáltam meg az erdőbe ásott pincéket, amelyek teli voltak borral…” Az egykori pincék és maga a kúria téglái az „új honfoglalók”, azaz a cigányság tákolmányait hivatottak szolgálni. Az Érmellék egyik legszebb kúriája pusztult így el Asszonyvásárán.
A 2011-es népszámlálás első adatai szerint az észak-bihari településeken sokáig ki sem tértek a roma lakosság számadataira, arányuk még sosem mutatott csökkenő tendenciát az ország egyetlen településén sem. Érdekes, mennyien megmozdulnak Európa-szerte, ha a romák otthontartásáról vagy felzárkóztatásáról esik szó. Ha maholnap a magyar kikopik a saját életteréből, senkit sem érdekel, senkinek nem szúr szemet. Pedig ez is megérne egy kimutatást, hiszen Erdélyben, a Partiumban, illetve ezen belül az Érmelléken a cigányok száma rohamosan nő, míg a magyaroké elkeserítően csökken. 1977 óta a roma lakosság megháromszorozódott, míg a magyaroké 2011-re egyharmad résszel csökkent. Székelyhíd és a hozzátartozó falvak egyharmada ma már roma származású, Asszonyvásárán, Érbogyoszlóban és Érselénden pedig az ötven százalék fölé emelkedik. Az egész Partiumban az ilyen települések lajstroma jóval hosszabb.
A rohamos fogyást többek között az érbogyoszlói adatok példázzák leginkább: egy közelmúltban kapott kimutatás szerint a tizenhét újszülöttből tizennégy cigány és három magyar, míg huszonhat halálozásból kettő roma, huszonnégy magyar. A néhány évtizeddel ezelőtti színtiszta magyar Asszonyvásárán 2002-ben 60–40 százalékos volt a lakossági arány a magyarok javára. 2015-re ez az arány az ellenkezőjére fordult.
A múlt század közepe táján kezdődött kommunista államosítás idején a rendszer által elkobzott impozáns ingatlanokban katonai laktanyákat vagy termelőszövetkezeti irodákat rendeztek be. A lényeg a hatalom fitogtatása volt. Erre több példa is van a Partiumban. Az ottományi Komáromi-kastély és az érköbölkúti Dráveczky-kúria termelőszövetkezeti irodaként működött. Érmihályfalván, a Stubenberg-kastélyban az állami gazdaság irodahelyiségeit rendezték be, a Lovassok főutcai úri lakába szövetkezeti irodáktól műhelyekig mindent beköltöztettek. A Bernáth-Bujanovics elkobzott ingatlan kórházzá alakítása előtt katonai laktanyaként szolgált. Az asszonyvásári Fráter-kúriának is jószágigazgatósági épület volt a rendeltetése.
Gazban alvó romok. Kevesen viselik szívükön sorsukat
Fotó: Sütő Éva
A múlt században államosított ingatlanok sorsa az 1989-es változást követően vált igazán aggasztóvá. Elkezdődtek a véget nem érő restitúciós perek, amelyek a mai napig tartanak. Az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek, talán nem is véletlenül. Vannak perek, amelyek egyidősek a restitúciós törvénnyel. Eközben a kastélyok, kúriák – amelyekről mindenki levette a kezét, mert úgymond „per alatt állnak, nem tartoznak senkihez” – pusztulásra, széthordásra vannak kárhoztatva.
Ezeken kívül mára legtöbbnek a puszta falai maradtak, vagy még azok sem. Sok helyen az önkormányzatok akadályozták a jogos visszaszolgáltatást. Inkább pusztuljon az épített örökség, mintsem gazdát cseréljen.
Még legutóbb pályázatokban és a külhoni segítségben reménykedett. Sok helyütt már csak porladó téglahalmok jelzik a szebb időket megélt udvarház helyét. Egy-egy álló falrész, tetőmaradvány s a valamikori főkaput tartó oszlopok árulkodnak a hajdani dicsőséges időkről. Az egykoron tizenhárom teremből álló asszonyvásári épületnek mára csak a kéménye magasodik az ég felé. Egyedül ez őrzi a ház tűzhelyének emlékét és a reménységet, amelyet újra életre szeretett volna kelteni az egykoron híres tanítói rend képviselője.
Fráter Pál 1582-ben Báthory István fejedelemtől kapta adományképpen a Bihar megyei Boldog Asszony Vásárát. Fia, Fráter István 1600 körül kastélyt épített a településen, amelyet 250 esztendő múlva a birtokkal együtt egy későbbi Fráter Pál (1807–1867), Bihar vármegye főjegyzője 1848-ban a premontrei rendnek adományozott. A romokban heverő asszonyvásári udvarházon kívül Fráter-kúriákat Bihar megyében többek között Érsemjénben, Gálospetriben és Cséhteleken találni, de ezeket szerencsére megkímélték az avatatlan kezek.
Bunyitay Vincze (1837–1915) Bihar megyei egyháztörténész, címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja tollából származik a falu egyik leírása is, amely szerint Asszonyvására hajdan igen jelentős helynek számított. Királynék birtoka volt, őket nemzetünk egyszerűen „asszonynak” nevezett, éppen úgy, mint az ifjabb királyt „uramnak”. Azt, hogy e falu valaha koronabirtok volt, igazolja az is, hogy a királyi alapítású váradelőhegyi (másként váradhegyfoki) premontrei prépostsághoz tartozott. Egy monda a falu nevét onnan származtatja, hogy itt tartották az egyház védőszentjének, Nagyboldogasszonynak búcsúnapján az évenkénti vásárokat, amelyet Boldogasszony-vásárának vagy egyszerűen Asszonyvásárának (Forum Reginae) neveztek.
A falu már helyzeténél fogva alkalmas volt nagyobb sokadalom befogadására. Eredetileg ugyanis nem a mai helyén állt, hanem lentebb, a Nagyvárad–Szatmárnémeti országút két oldalán: e nagy kereskedelmi út a falun vezetett keresztül, s az üzletelő embereknek megállóhelyül szolgált. A településen a korai középkorban már templom is állt. Valamikor az 1200-as években egy „Puszta falu” nevű emelkedésen említik először az Istennek szánt kegyhelyet. János nevű papja már pápai tizedet fizetett. Egyházi birtokká IV. László idejében vált, majd II. István a Váradelőhegyi premontrei prépostságnak adományozta. Az új templomot 1894-ben a premontrei prépostság építtette Benedek Ferenc apát idején. Puszta falu egykori középkori temploma minden bizonnyal elpusztulhatott.
A cigányság a Kárpát-medencében
A cigányság a 15–16. században kezdett tömegesen bevándorolni a Kárpát-medencébe. Zsigmond király engedélyezte először átvonulásukat az országon. Többnyire karavánokba verődve kóboroltak. A Magyar Királyságban először egy 1489-es oklevél említ „zenével foglalkozó cigányokat”, mégpedig Beatrix kétszeres magyar királyné – Hunyadi Mátyás magyar király és II. Ulászló második feleségének – zenész cigányaiként. Török időkben az oszmánokat vasművesekként szolgálták. De zenészként, tűzmesterként, fegyverkovácsként vagy borbélyként is számon tartották őket. E kóborló nemzetet Mária Terézia császárnő próbálta először rendelettel letelepíteni és megrendszabályozni, de eredménytelenül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!