
Az árusok többségének csak mellékfoglalkozás a gazdálkodás, de egy állandó vásár sokat segítene
Fotó: Kádár Hanga
Aki a hétvégén benézett a kolozsvári Fogoly utcába, megismerkedhetett Vilma néni levenduláinak ezerféle hasznával, és egészséges, friss, házi zöldségekkel, gyümölcsökkel tölthette fel hűtőszekrényét. A harmadszorra megrendezett Bejön a vidék! vásáron jártunk.
2017. május 27., 10:282017. május 27., 10:28
Pásztor Krisztina levendulás standjánál nagy a forgalom: a Vilma néni levendulása név alatt készülő finom és illatos termékek hamar a várfal hűvösében járó vásárlók kedvenceivé válnak. Nem titok, hogy a levendula az egyik legsokoldalúbb növény, és ha létezik ezerféle felhasználási módja, akkor azt Pásztor Krisztina biztos ismeri. Ő ugyanis Magyarkapuson, saját ültetvényén termeszti a népszerű, értékes növényt. Elsősorban gasztronómiai célra dolgozza fel növényeit, de elmondása szerint idén már az illóolajat sem kell máshonnan hoznia, hiszen ebben az évben kivirágzik az erre alkalmas termés is.
A házi készítésű finomságok mindenkinek ínyére vannak
Fotó: Kádár Hanga
A bőség zavarában a kiállító igazítja el az érdeklődőket. Türelemmel magyarázza, mi hogyan és milyen céllal készült, mire jó. Közben fapálcikákkal és saját készítésű, hangulatos papírpohárkákban kínál kóstolót a forrásvízzel elegyített szörpökből. Enyhén kesernyés, telítetten zamatos, cukor és méz nélküli, mégis édes narancslekvárt ízlelgetünk, de kiderül, az eperdzsem is ezerszer különlegesebb és finomabb levendulával. A vásárlók leginkább a szintén édeskés, szörpsűrűségű liktáriumért rajonganak, amely gyomorbántalmakra, légzés- és mozgásszervi problémákra kitűnő természetes orvosság.
„A gyerekek hajlamosak utálni és elutasítani minden gyógyszert, de a köhögésre is alkalmas liktáriumot szívesen lenyelik” – újságolja Pásztor Krisztina. A kínálat azonban nem áll meg itt: a sültek ízét – főként a bárányét – különösen kiemelő levendulás fűszersót, desszertekhez, elsősorban fagylalthoz alkalmas levendulás porcukrot, teát, szintén levendulás fürdősót, párologtatható, illetve ízületi és izomfájdalmat megszüntető, bedörzsölhető olajakat is találunk a megszokott illatpárnácskák és a különleges kávézacc alapú mosakodó por mellett.
„A liktárium mellett a gyógyolajakért, az élő növényekért, a szörpökért és teákért visszatérő vásárlók ráéreznek a gyógynövények hatásaira, de sok termék úgy készült el, hogy egy-egy érdeklődő javaslatára kezdtem el kísérletezni, a végén pedig eredményes és hasznos finomság vagy gyógyszer született belőle” – meséli Pásztor Krisztina. Hangsúlyozza: a kellemes illat mellett a levendula számos egyéb hasznosítható tulajdonsággal rendelkezik, nem érdemes csak a szárított, illatozó növény szintjére lealacsonyítani. A magyarkapusi termesztő munkájának eredményességéhez az is hozzájárul, hogy internetes honlapot vezet, illetve telefonon is lehet rendelni készítményeiből.
A levendula-liktárium többek közt kitűnő természetes idegnyugtató
Fotó: Kádár Hanga
„Ha csak ezzel foglalkoznék, meg is tudnék élni belőle. Azonban nem ez az elsődleges keresleti forrásom, főleg, hogy két munkahely mellett inkább szeretetből és nem kötelességtudatból foglalkozom vele. Ha valami szeretettel készül, láthatóan sokkal nagyobb az érdeklődés iránta, hiszen ezt valahol a vásárlók is érzik” – mondja Pásztor Krisztina. Úgy véli, a vásárok nyújtják a kistermesztők számára az egyik legnagyobb lehetőséget. Beszélgetésünket közben megszakítják a kíváncsi vásárlók, akik közül nem eggyel fordult elő, hogy csak egy kis zsályáért érkezett, a végén azonban tele szatyorral távozott a levendulás asztaltól.
Tóth Mihály és Lengyel Zsolt nem elégedett a forgalommal. Bár az epret már kora reggel elkapkodták, az asztalon még halmokban áll a hagyma, saláta, bab, befőttek és jó néhány üveg tisztán gyöngyöző pálinka is.
„Bár a gyümölcs mindig kelendő, kistermelőként nem lehet csak ebből a foglalkozásból megélni. Rendszeresen kijárunk a vásárokba, de mindkettőnknek van állandó munkahelye is, ugyanis csak így tudjuk a normális megélhetést biztosítani” – mesélik a fiatal detrehemtelepi termesztők. Leginkább vásárokon tudják értékesíteni árujukat, ugyanakkor egy állandósított vásár sokban segítené munkájukat. Kiderült, az árusok legnagyobb része csak mellékfoglalkozásként tekint a gazdálkodásra, többségük a nagygazdákkal nem tudja felvenni a versenyt.
Horváth Annamária azonban elégedett mosollyal újságolja, hogy délig az összes házikenyere elfogyott, az ötven kötés zöldhagymából csak nyolc maradt, de sokat eladott paszulyból, dióbélből, petrezselyemből és házi laskából is.
„Miután megszűnt a gyári munkahelyem, állandó foglalkozásommá vált a termesztés és vásározás, de csak nyugdíjjal kiegészülve és rendszeres piacra járással lehet megélni belőle, bár így is nehézkesen” – mondja a harasztosi gazdasszony. A kolozsvári vásáron való részvétel többszörösen is megéri, mert egyrészt a Fogoly utcabeli standokért nem kell fizetni, a kincses városban pedig valamivel drágábban tudja kínálni portékáját, mint vidéken. Bár akad olyan aranyosszéki gazda, aki idén nem mutatta be terményét a városiaknak – néhány stand ugyanis üres maradt –, az arra járókhoz hasonlóan mi is tele szatyorral távozunk a várfal alól.
Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke, a vásár főszervezője lapunknak elmondja, a korábbi években rendszeresen beszélt mezőségi gazdákkal, az egyértelmű problémát pedig mindenkinél az értékesítés jelentette, így szükségszerűvé vált a vásár megszervezése. Fontosnak tartja, hogy helyi magyar gazdákat szólítsanak meg, de a rendezvény nyitott bármely erdélyi termelő és állattenyésztő számára is.
„Sokszor az időjáráson múlik a vásár sikere vagy bukása, de a megfelelő időzítés is komoly kihívás, olyan időpontot kell ugyanis találnunk a megszervezésre, amelyen lehetőleg más esemény nem rontja ennek a népszerűségét, ami Kolozsváron nem egyszerű feladat” – mesélte a szervezés körüli nehézségeket a politikus. Sok termelőnek még sincs ideje a kijelölt napon eljönni, de a szervező szerint a bizalom hiánya is gondot okoz, hiszen van olyan termelő, aki nem igazán hisz az új kezdeményezésben, nem tudja, hogy megéri-e részt venni a vásáron. A Kolozsváron értékesítő kisgazdák, termelők bevallása szerint ez a vásár hiánypótló és hasznos, a korábbiakon részt vett személyek rendszerint nagyon várják a következő lehetőséget – emelte ki Fancsali Ernő.
„Nem sok olyan vásár van, amelyen teljesen ingyen vehetnek részt az árusok, már csak ezért is megéri eljönni. A harmadik vásár eredményei után bátran elmondhatom, mind a szervezés, mind az értékesítés szempontjából kifizetődő Kolozsvárra hozni a portékát” – fűzi hozzá a szervező. Évek óta bővítik a gazdakataszterüket, amelyre szükség is van, ugyanis Kolozs megyében nem készül minden olyan termék, amelyre a vásárlók igényt tartanak, így más megyék kistermelőit is megszólítják, de sokan hívás nélkül is szívesen jelentkeznek.
„Jelenleg azon igyekszünk, hogy a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával gyakoribb eseménnyé bővítsük a piacot. A legújabb terv az, hogy havi szinten szervezzük majd meg a Bejön a vidék! eseményt a kincses városban, szélesebb választékkal, és remélhetőleg nagyobb vásárlói érdeklődéssel” – fogalmaz az esemény szervezője.
Kádár Hanga
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!