A jövőből nézhetjük a múltat

A BMW rajongói szerint a német márka autói kínálják a legsportosabb vezetési élményt a hétköznapi szedánok és kombik között – talán emiatt sem véletlen, hogy a cég müncheni főhadiszállása éppen az Olimpiai Park tőszomszédságában található. A négy hengert mintázó felhőkarcoló immár a város egyik jelképévé vált, de mellette két másik épület is vonzza a tekintetet. Az ultramodern BMW Welt élményközpontban egész napos tematikus program várja az új autójukat átvevő családokat, míg a BMW Múzeum kávéscsészére emlékeztető épületében a márka gazdag történetével ismerkedhetnek meg a látogatók.

 Prémiumszegmens

A prémiumszegmensben vitézkedő BMW mindig is híres volt az innovációról, valószínűleg ez ihlette meg a múzeum kialakítóit is: vérbeli high-tech világban találjuk magunkat, ahol a veteránkorú autókat és motorokat futurisztikus épített környezet veszi körül. Az információs és jegyárus pultot elhagyva mintha a Csillagok Háborúja egyik űrhajójába csöppennénk: mindenhol fémes hatások és szűrt fények, az emeleteket, félemeleteket és beugrókat pedig „lebegő” folyosók kötik össze. A labirintusszerű elrendezés elsőre átláthatatlannak tűnik, de a nyilacskák és eligazító feliratok segítik a tájékozódást.

A kiállítótérben egyből alapos ízelítőt kapunk a ránk váró élményről: valóságos motorkerékpár-függönnyel találjuk szemben magunkat. A bajor márka ugyanis a kezdetektől fogva gyárt kétkerekűeket is, a múzeumban pedig a legfontosabb modellek több emeletnyi magasságú üvegvitrin mögött kaptak helyet. Adagolva részesülünk a hatásból, hiszen az adott sort csak akkor láthatjuk testközelből, ha a megfelelő szintre érünk.

A legelső szobában stílszerűen a legfontosabb „elsők” láthatók: a Bayerische Motoren Werke (Bajor Motorgyár) története 1917-ben indult, amikor az aprócska cég új fejlesztésű repülőgépmotort mutatott be a porosz hatóságoknak, 1919-ben pedig már magassági világrekordot állítottak fel a BMW IV erőforrással szerelt géppel. A háború után a gyár a civil szféra felé vette az irányt, és 1923-ban elkészítette első közúti járművét, az R 32 elnevezésű motorkerékpárt. A múzeumban mellette a BMW 3/15 PS autó két példánya látható: ez volt a cég első négykerekűje.

A bajor vállalat 1928-ban, nem sokkal a gazdasági világválság kitörése előtt vásárolta meg a Fahrzeugfabrik Eisenach autógyárat, amelyben 1929-ben, Austin licenc alapján kezdett aprócska járműveket összeszerelni. A kockázatos lépés végül bevált, a következő tíz évben a BMW autó-üzletága látványos fejlődésnek indult. Mindez néhány fontos technikai újításnak is köszönhető: az alumíniumvázat, az aerodinamikus BMW 328 sportautót, vagy a könnyű építésű BMW RS 255 versenymotort már a következő szobában láthattuk. Az autózás műszaki hátteréről szól a designterem is, ahol egy félbevágott makett is illusztrálja a formatervezés menetét.

 A motor istene

A márka rajongói számára egy BMW legfontosabb eleme a motor, aminek két külön termet is berendeztek: az egyikben az utcai sportkocsik erőforrásai sorakoznak, a másikban a különböző BMW versenyautók motorjait állították ki – a maga idejében mindegyik a legmodernebb megoldásokat vonultatta fel. A versenysikerekre amúgy is nagy hangsúlyt fektettek a múzeumban. Külön termet kapott a Forma–1-es szerepvállalás bemutatása, hiszen 1983-ban Nelson Piquet egy Brabham-BMW volánja mögött szerezte meg a világbajnoki címet. Az 1985-ös BT 54 versenygép mellett, a falra „kiszögezett” 2009-es Sauber-BMW-t lehet testközelből szemügyre venni, amely a bajorok eddigi utolsó F1-es betontorpedója. Nem feledkeztek meg a sikeres motorkerékpárokról sem, hiszen a BMW terepen, a Dakar Ralin és a versenypályán, a Superbike-sorozatban is az élvonalba tartozik.

Érdekes színfolt a hirdetéseket bemutató terem. A puritán szobában kivetítők sorakoznak, amelyeken a különböző BMW-reklámokat nézhetjük meg, de ha a látogató türelmes, meglepetésben lehet része: a kivetítők egyszer csak elhalványodnak, majd plakátok gördülnek le, amelyek a húszas évektől napjainkig mutatják be, miként változtak a nyomtatott hirdetések. A technikai változások mellett a plakátok a közízlés átalakulásának lenyomatai is – míg a két háború között ipari hangulatú posztereken hirdették a különböző járműveket, a 20. század végére már a frappáns szövegekben és a látványos fotókban bíztak az értékesítők.

A márka azonban ennél szorosabb kapcsolatban is áll a képzőművészettel. A BMW Art Car program keretein belül a világ prominens művészei 1975 óta vesznek részt a BMW modelljein alapuló műalkotások elkészítésében – vagyis a saját ízlésük alapján festenek át egy-egy járművet. Az elmúlt 38 évben olyan világhírű művészek tettek hozzá egy-egy darabot az immár 17 darabos kollekcióhoz, mint Frank Stella, Roy Lichtenstein, Ernst Fuchs, Andy Warhol vagy éppen a legutóbbi járművet, a 2010-es BMW M3 GT2 versenyautót „kicicomázó” Jeff Koons. A BMW Múzeum egyik erkélyén folyamatosan látható egy-egy „művészautó”, jelenleg éppen az olasz Sandro Chia 1992-es BMW M3-asa. A kidekorált autók a világ számos híres múzeumában és galériájában bemutatkoztak már a párizsi Louvre-tól a New York-i és bilbaói Guggenheim Múzeumig.

A tökéletességre törekednek

Végeláthatatlannak tűnő mozgólépcső viszi fel a látogatót a BMW Múzeum legfelsőbb szintjére, ahol az időszakos kiállítások kapnak helyet. A félhomályos teremben külön pódiumokon állnak az impozáns négykerekűek: az elegáns körítés nem véletlen, hiszen a BMW Múzeum az autósvilág egyik legnagyobb sztárját, a Rolls-Royce márkát látja vendégül. A világ legismertebb luxusautó-márkáját éppen 15 éve vette meg a BMW, és tíz éve mutatták be az együttműködés első modelljét, a Phantom limuzint. A 2014 márciusáig nyitva tartó, Tökéletességre törekvés címet viselő tárlat 15 Rolls-Royce típust vonultat fel, amelyek 1914 és 2012 között készültek. A sor természetesen az első modell, a legendás Silver Ghost egy példányával indul. Ez a típus alapozta meg a márka hírnevét, és teszi ma is, hiszen az 1907 és 1926 között legyártott 7874 darab többsége jelenleg is üzemképes. A kiállítás egyik legérdekesebb autója azonban az 1926-is Phantom 1 10EX nyitott sportmodell (képünkön), amely gyakorlatilag egy kísérleti jármű – a 150 éve született Sir Henry Royce ugyanis kíváncsi volt, mérnökei miként terveznek meg egy könnyű építésű gyors négykerekűt. A kiállításon nemcsak a különböző monumentális luxusautók sorakoznak, de a jellegzetes hűtőrácsokból, és hűtődíszekből is összeállítottak egy történeti áttekintést, illetve az autóipar változásai mellett a felső tízezer divatjának átalakulásába is bepillantást nyerünk a különböző ruhák, cipők, ékszerek és díszek révén.