Zúg az erdő, zúgnak a zöldek

Váratlan, de nem kiszámíthatatlan fordulattal a hazai „zöld” civilek célkeresztjébe került a háromszéki Rétyen fűrészüzemet építő osztrák vállalatóriás, a Holzindustrie Schweighofer (HS). A vállalat Kománfalván (Comăneşti), Szászsebesen (Sebeş), Radócon (Rădăuţi) és Szeretvásáron (Siret) működtet további fafeldolgozó üzemeket. A 2008-ban alapított radóci egység évente 1,35 millió köbméter gömbfa feldolgozására képes, a 2003-as alapítású szászsebesi gyártelep ugyancsak évi 1,35 millió köbméter gömbfát tud feldolgozni, az 5 hektáros szeretvásári egységben préselt és ragasztott lemezeket és brikettet gyártanak, a kománfalvi, 2009-ben átvett egységben az összeszerelhető – DIY (do-it-yourself) típusú – bútorokat forgalmazó üzletek számára gyártanak elemeket, míg a rétyi üzemet 800 ezer köbméteres éves kapacitásra tervezték. Így nem kellett különösebb erőfeszítéseket tenniük a zöldeknek, hogy célpontot találjanak, de a legutóbbi fejlemények arra utalnak, hogy a nagypolitika is vette a lapot, és a hazaiak legnagyobb túlélője, Victor Ponta a legjobb úton van afelé, hogy – néhány hónappal egy megalázó elnökválasztási vereség után – győzelmet arasson Klaus Johannis államfő felett.

A HS elleni offenzíva már korábban elkezdődött, a háromszéki is több mint két éve, a rétyi építkezés bejelentése óta tart, de összehangolt civil össztüzet igazából május 9-én láthattunk, amikor országszerte tüntettek a környezetvédők az erdők védelmében. Az erdőirtások ellen tiltakozó környezetvédők Románia több nagyvárosában vonultak az utcára, és az államfő által a parlamentnek megfontolásra visszaküldött erdőtörvény elfogadását sürgették. Civil szervezetek internetes felhívására Bukarestben több mint kétezren vonultak a kormány, majd az elnöki hivatal székháza elé „Mentsük meg az erdőket”, „Ne a multik írjanak erdőtörvényt”, „Minden párt az erdőket tarolja” feliratú táblákat emelve a magasba. Kolozsváron megbénították a városközpont forgalmát a tüntetők, akik egyebek közt „Ébresztő Románia” és „Kifelé a Holzcal az országból” jelszavakat skandáltak. Sepsiszentgyörgyön is több mint ezren vonultak a kormánybiztosi hivatal elé, „Védjük meg a gyermekeink jövőjét, a Természetet”, „Stop Schweighofer”, „Állítsátok le”, „Állítsátok meg Székelyföld letarolását” feliratú táblákkal. A Székely Hírmondó című napilap által idézett Toró Attila fotóművész, erdővédő aktivista elmondta: a tüntetés fő célja nyomást gyakorolni a döntéshozókra annak érdekében, hogy az erdőtörvényben rögzített 30 százalékos felvásárlási küszöb ne módosuljon, vagy ha igen, csakis csökkenő irányba. A környezetvédő szervezetek egyik legfőbb ellenfelüknek az osztrák Holzindustrie Schweighofert tekintik, amely – tavalyi közlése szerint – az országban kitermelt fa 15 százalékát, évente mintegy 2,4 millió köbméter fát vásárolja és dolgozza fel Romániában.

A dolog pikantériája, hogy Klaus Johannis államfőt a tüntetők azzal vádolták: a romániai erdők kifosztásában érdekelt külföldi lobbi nyomásának engedve halogatja az erdőtörvény kihirdetését. Az államfő a tüntetések következtében Facebook-bejegyzésében „legitimnek” nevezte a zöldek aggodalmát, és megígérte, a nemzetbiztonsági tanács napirendjére tűzi az illegális erdőirtások ügyét. Johannis ugyanis korábban visszaküldte a parlamentnek az erdőgazdálkodási törvényt, amelyben – az uniós versenyszabályokra hivatkozva – éppen azokat a zöldek által üdvözölt cikkelyeket kifogásolta, amelyek megakadályoznák, hogy egy cégcsoport monopolhelyzetet alakíthasson ki a favásárlás során. Márpedig a zöldek ettől óvják az országot, és többek közt ezért harcolnak a HS ellen.

Victor Ponta kormányfő az erdők védelmében meghirdetett tüntetések részvevőit egy szombat délelőtti nyilatkozatában azzal nyugtatgatta, hogy a parlamenti többség „megfontolás” után is olyan erdőtörvényt fog megszavazni, amely súlyos büntetéseket szab ki a törvénysértő kitermelőkre, és megakadályozza a monopóliumok kialakulását a romániai faiparban. Ponta most előnyben van, mivel másodszorra az államfő nem tagadhatja meg egy törvény kihirdetését, még akkor sem, ha azt változatlan formában fogadja el a parlament, így kénytelen lesz a szociáldemokraták akaratát elfogadni – amivel nem kis politikai tőkét kockáztat.

E kétes kimenetelű harc jelei már korábban megmutatkoztak, hiszen Johannis 2015. március 23-án küldte vissza a parlamentnek az erdőtörvényt, az ezt követő online kommentháború kulcsszavai szerint az elnök az osztrák lobbi hatása alatt húzza az időt. Április folyamán közel egyórás riportfilmmel jelentkezett az Antena3 hírtelevízió, a film része volt az a rejtett kamerával készített videofelvétel is, amelyet az illegális fakitermelés ellen küzdő nemzetközi szervezet, az Environmental Investigation Agency (EIA) képviselője készített. A riportban azt állították, hogy a HS képviselői tudatosan fogadnak el illegális vágásból származó rönkfát megvásárlásra, illetve plusz juttatást ígérnek a rejtett kamerás felvételeket készítő, magukat külföldi befektetőknek kiadó EIA-képviselőknek.

Megszólal a filmben Doina Pană PSD-s képviselő, korábbi víz- és erdőgazdálkodási miniszter is, aki elmondja: a nagy fafeldolgozó cégek tevékenységének következtében körülbelül 50 ezer munkahely szűnt meg. Március végén ugyanő nyilatkozta: „a HS lobbizhatta ki az államfőnél, hogy ne hirdesse ki az erdészeti törvényt”. Pană nyílt levelet is intézett Klaus Johannishoz, amelyben felemlegette, hogy az osztrák vállalatóriás „már a kidolgozás fázisában is kifogásolta a törvényt, és később annak parlamenti megszavazását is megpróbálta meggátolni.” És ez nem is az utolsó lépése volt a Ponta-kabinetnek, május 8-án Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter Suceaván bejelentette: vizsgálódnak a HS egységeinél, és más fafeldolgozó egységeknél, farostlemezgyáraknál, de a formaldehiddel dolgozó cégeknél is. „Ellenőrizzük az osztrák céget, de a beszállítóit is, hogy meglássuk, miképpen jut a faanyag a HS-hez. Nem lesz megbocsátás azok számára, akik megszegték a törvényt” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Graţiela Gavrilescu, aki egy nappal korábban közölte: kifejezett utasítására zajlanak vizsgálatok a HS-nél.

Kormányzati össztűz a gyanús kitermelőkre
Több mint félszáz lehetséges büntetőjogi visszaélést tárt fel a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete, amely az állami erdőgazdálkodási hatóságnál (Romsilva) és a megyei erdészeti igazgatóságoknál vizsgálódott. Az ellenőrző testület már az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA) is értesítette az ügyben. Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint a testület a Beszterce-Naszód, Máramaros, Suceava, Neamţ és Mehedinţi megyei igazgatóságon végzett ellenőrzést az állami tulajdonban lévő erdőkben folytatott kitermelés és fakereskedelem kapcsán, míg a Romsilvánál egy 2009-ben törvénytelenül elfogadott szabályzat miatt vizsgálódtak. Az eljárás nyomán szerzett bizonyítékok arra utalnak, hogy az intézmények összesen 52 büntetőjogi kihágást követtek el: többek között okirathamisítást, hamis iratok használatát, hamis tanúvallomást, feljelentés elmulasztását, magánszemélyek és közérdek sérelmére elkövetett hivatali viszszaélést, valamint hivatali mulasztást. Az ellenőrző hivatal azt is kiderítette, hogy a 2009-es szabályzat elfogadása nem tartozott a Romsilva vezetőtanácsának hatáskörébe, ezt ugyanis kizárólag a mezőgazdasági minisztérium tehette volna meg. Az előírás az állami tulajdonban lévő erdők kitermelésére vonatkozik: a licitre jelentkező cégek számára már nem kötelező, hogy hivatalos dokumentumot mutassanak be a fizetőképességükről, illetve arról, hogy tartoznak-e az államnak, holott ez az előírás szöges ellentétben áll a kormány vonatkozó rendeletével. A Romsilva szabályzata ily módon gyakorlatilag lehetővé tette olyan vállalkozások jelentkezését is az erdőkitermelésre, amelyek nem tudták bizonyítani, hogy rendelkeznek a szükséges anyagi feltételekkel és munkaerővel a tevékenység elvégzésére.