Medvelesen Zetelakán: a vadőrök által etetett macikat turisták százai csodálják
Fotó: Szüszer Róbert
Az elmúlt hetekben két, medvékkel kapcsolatos hír is sokkolta a közvéleményt: Tusnádfürdőn fényes nappal filmeztek medvét, amint a főutcán sétált, Brassótól nem messze pedig vonat ütött el egy medvebocsot. Közben Erdély-szerte nő a medvekárok nagysága.
2017. június 23., 22:272017. június 23., 22:27
2017. július 06., 21:252017. július 06., 21:25
Annak manapság már nincs hírértéke, hogy itt-ott medvék bukkannak fel a szemeteskukák környékén eledel után kutatva. Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke – az egyik legnagyobb európai vadásztató cégnek számító sepsiszentgyörgyi Abies Hunting tulajdonosa – elmondta: azáltal, hogy felfüggesztették a nagyragadozók (medve, farkas, hiúz és vadmacska), valamint a siketfajd és a szalonka kilövését, a vadgazdálkodás a feje tetejére állt. „A nagyvadak elszaporodtak, egyre több kárt okoznak, és az emberek egyre tűrhetetlenebbnek tartják a helyzetet, ami érthető. A vadászok kezéből azonban kivettek minden eszközt, amivel beavatkozhattak vagy kordában tudták tartani a települések közelében csatangoló, háziállatokra vagy éppen emberre támadó vadakat. Ma már nekünk, vadászoknak annyi közünk van a medvéhez, mint a gólyához, vagyis semmi” – nyilatkozta a szakértő.
A kommunista diktatúrában kevesek kiváltsága volt a vadászat. Elsősorban az élvonalba tartozó politikusok engedhették meg maguknak az ilyesfajta „kikapcsolódást”. Az ország elsőszámú vadásza nyilván Ceauşescu volt, aki előszeretettel kapta puskavégre az öreg hím medvéket. Rendszeresen – nem egyszer magas rangú külföldi vendégeivel – járt a székelyföldi vadászterületekre, a vadakat pedig napokig éheztették, hogy többet időzzenek a lesnél elhelyezett élelemnél, és az ország fővadásza könnyen leteríthesse a zsákmányt. Ceauşescu olyannyira magának követelte a vadállományt és a trófeákat, hogy 1974-ben betiltotta a külföldiek romániai vadásztatását. Napjainkban az egyik leghíresebb vadászbirtok a Bihar megyei Bályokon terül el, ahol Ion Ţiriac egykori teniszcsillagnak, az ország leggazdagabb emberének illusztris vendégei – köztük Wolfgang Porsche, az ismert autókonszern tulajdonosa, Klaus Mangold, a Daimler Chrysler elnöke és Adrian Năstase exkormányfő – több száz vaddisznót ejtenek el évente.
Tavaly októberben az egyik kereskedelmi televízió oknyomozó riportjának hatására – amely visszaéléssel gyanúsította a nagy ragadózókra vonatkozó kilövési kvótákat megállapító szakértőket – az akkori környezetvédelmi miniszter bejelentette: felfüggeszti a nagyragadozók trófeavadászatát. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a rendelet leginkább a székelyföldi megyék lakosait érinti, hiszen országos viszonylatban a medveállomány fele itt él. „Állatvédő vagyok, de egyensúlyban kell tartani az állatvédelem mellett az emberek érdekeit és a javak védelmét. Reális felmérést szeretnénk az elkövetkező időszakban a vadállományról, ugyanis Kovászna megyében a hivatalos adatok szerint 650–700 medvét, reálisan pedig 1300 példányt tartanak számon a szakemberek. Megyénkben mostanig 45 kilövési engedélyt adtak ki, ezt a számot legalább 60–70-re kellene emelni, hiszen a környezetvédelmi igazgatóság adatai szerint évről évre nő a vadak által okozott kár, és nő az emberi sérülések száma is” – nyilatkozta tavaly Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
A szakember szerint nemcsak arról van szó, hogy a tiltás nyomán a vadászegyesületek elestek bevételeik mintegy negyven százalékától, és ezért kevesebbet költhetnek a vadállomány gondozására. A legfőbb probléma az, hogy a tilalom nyomán az egy évvel ezelőtti létszámhoz képest jelenleg ezer példánnyal népesebb – és több mint 11 ezerre rúg – a medveállomány az országban. Ezért Székelyföldön szinte mindennapossá váltak a medvetámadások. Számos településen – köztük a turisták által is felkapott Tusnádfürdőn – ma már úgy mászkálnak a vadállatok, mint máshol a kóbor kutyák, a lakosok félnek, ám az önkormányzatok és a hatóságok tehetetlenek. „Elterjedt nézet, miszerint a vadászat káros és természetromboló, de ha vadászok nem lennének, egyéb bajok zúdulnának ránk, például elszaporodna a vadorzás. A vadászoknak nem érdekük a medvék kipusztítása, sőt felelősséggel állítom: nem lehet kipusztítani a nagyragadozót, a vészharangkongatás kimondottan a zöldek és állatvédők célja” – vélekedik a vadgazdamérnök. Szerinte a városi lakosság elszakadt a valóságtól, nem fogja fel, mekkora veszéllyel jár a vadfajok elszaporodása, a politikusok többségének pedig nincs bátorsága, hogy a választóikkal szembemenve megakadályozzák a kilövési kvóták felfüggesztését.
Az európai jelentőségű növény- és állatfajok, illetve élőhelyek fennmaradását szolgáló Natura 2000-es besorolású székelyföldi védett területek gondnokságai tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában, amelynek fő témája a medvekérdés volt – írja a Székelyhon.ro. A találkozón elhangzott, hogy Székelyföld sok Natura 2000-es besorolású természetvédelmi területtel rendelkezik, az említett szervezetek pedig többek között az ilyen területeken élő védett fajok védelméért felelősek. Ide tartozik például a barnamedve is, ez pedig különleges eset, ugyanis a többi védett fajtól eltérően – amelyek általában ártalmatlanok – a barnamedve okozhat károkat.
„Az utóbbi időben megnőtt a medvekárok száma, ez azonban nem új dolog. A medvekárokat több évtizede tartják számon, és általában nyáron, illetve kora ősszel nő meg a számuk. Ennek oka, hogy az állatok készülnek a télre, zsírt halmoznak fel. Mostanság azonban azt látjuk, hogy nemcsak az említett időszakban, hanem máskor is több medvekár keletkezik. Problémát jelent az is, hogy nem ismerjük az állatok pontos számát, ugyanis a használatban levő módszerek nem mindig adnak megbízható adatokat. Romániában sok helyen a vadásztársaságok túlbecsülték a medveállományt a nagyobb kilövési kvóták reményében. Székelyföldön viszont a vadásztársaságok becslései a valósághoz közelebb állnak.
Egyelőre úgy látjuk, a medvék okozta károk megelőzésére kidolgoztak hatékony módszereket, de az államnak sokkal többet kellene tennie ezek széles körű alkalmazásáért ” – mutatott rá Demeter László biológus.
Négy szervezet – a Pogány-havas Kistérségi Társulás, az Accent geoökológiai szervezet, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park és a Zöld Folyosó Egyesület – partnerségben egy sajtóprogramot is kidolgozott, amely által rendszeresen megosztanák véleményüket a Natura 2000-es területeket érintő témákban.
Vége a cirkuszi állatshownak
Romániában több tízezer állatvédő csatlakozott ahhoz az internetes petícióhoz, amely az állatok szerepeltetésének betiltását követelte, miután januárban a bukaresti Globus Cirkusz tizenegy „nyugdíjba vonult” állata – két tigris, két vietnami malac, négy macska és három kutya – pusztult el egy tűzvészben. Akkor a bukaresti önkormányzat határozatot hozott arról, hogy a fővárosi cirkusz nem foglalkozhat többé vadállatok idomításával. Azóta a külföldi partnerek állatidomár-számait sem fogadják a román fővárosban. Ugyanakkor a tiltakozások hatására a képviselőház is törvényt fogadott el, amelynek értelmében néhány kivételtől eltekintve ezen túl nem szerepeltethetnek állatokat előadásaikban a romániai cirkuszok és vándortársulatok. Az erről szóló törvényt június 13-án fogadta el a román képviselőház. A törvény a kutyákat, lovakat, delfineket és néhány egzotikus madárfajt sorolt a kivételek közé. Az állatokat attól függetlenül tilos szerepeltetni, hogy fogságban vagy természetes élőhelyükön születtek, és mennyire idomították be őket. A törvény Remus Cernea és Vier Pfoten kezdeményezte még 2015-ben. A képviselők közül 201-en igennel, heten nemmel szavaztak, 58-an tartózkodtak. A törvény megsértéséért három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetés vagy pénzbírság jár. A törvény kihirdetését követően másfél évük van az érintett intézményeknek, hogy állatkertekben vagy rezervátumokban helyezzék el a tulajdonukban lévő, előadásokon már nem szerepeltethető állatokat.
A világon eddig 21 – köztük sok európai – ország teljesen vagy részlegesen betiltotta az állatok szerepeltetését a cirkuszokban. A hollandok élenjárók voltak, a parlament már 2012-ben betiltotta a vadállatok cirkuszi használatát. A többi európai ország, ahol eddig tilalom lépett érvénybe a vadon született állatok cirkuszi használatára: Észtország, Lengyelország, Görögország, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Ciprus, Ausztria, Belgium. Írországban Galway, Dél-Dublin, Drogheda, Arklow, Wicklow Waterford, Monaghan, Clonakilty, Cork város és Fingal megyében már keresztülvitték az indítványokat, ami annyit jelent, hogy nyilvános területen egyetlen cirkuszt sem engednek fellépni, amelyben vad- és háziállatokat szerepeltetnek. Bulgáriában nem szerepelhetnek cirkuszokban: főemlősök, nagymacskák és tevék. Portugáliában az egész országra vonatkozó tilalom van érvényben nagymajmok cirkuszi használatára. Spanyolországban helyi rendeletek tiltják a vadállatok cirkuszi használatát számos városban. Svédországban bizonyos állatfajok cirkuszi használatát tiltották be, Katalóniában pedig – a vadállatok cirkuszi szerepeltetése mellett – már a bikaviadal is tilos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!