
A múlt hét egyik kevésbé felkapott híre szerint a román legfelsőbb bíróság jogerős ítéletben érvénytelenítette azokat az iratokat, amelyekkel az egykori tulajdonos a román államnak adományozta a csucsai Boncza-kastélyt, Ady Endre és felesége, Boncza Berta egykori otthonát.
2015. november 01., 15:162015. november 01., 15:16
A hír mellett, amelyet a bíróság honlapja mentén az MTI hozott, akár nyugodtan el is mehetnénk: újabb ingatlan került vissza az örökösökhöz, vélhetnénk. A visszaszolgáltatással kapcsolatban azonban több, legalábbis elgondolkodtató és egyelőre megválaszolatlan kérdés is felmerülhet.
A történet
A kastélyt 1920-ban vásárolta meg Octavian Goga költő és egykori miniszterelnök Boncza Bertától, majd Goga halála után a költő özvegye, Veturia Goga 1966-ban a román államnak adományozta a birtokot azzal a feltétellel, hogy élete végéig ott maradhasson. Az özvegy 41 évvel élte túl férjét, 1979-ben halt meg 96 éves korában. A birtok az 1989-es romániai rendszerváltozás után a múzeumot fenntartó Kolozs megyei önkormányzat tulajdonába került: a Goga családnak nem voltak gyermekei, 2005-ben oldalági örökösök indítottak pert – Veturia testvérének dédunokái, Florin-Gheorghe Mureşanu, Radu Mureşanu és Eugenia Mureşanu igényelték és kapták vissza a birtokot a múlt heti jogerős bírósági ítélet szerint. A bíróság indoklásából egyelőre nem derül ki, minek alapján érvénytelenítették Goga özvegyének adománylevelét, mint ahogy egyelőre arról sem sokat tudunk, mi lesz a birtokon található Goga- és Ady-múzeum sorsa.
Ugyan Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat RMDSZ-es alelnöke az MTI-nek azt nyilatkozta, a jogerős ítélet indoklása alapján fognak a továbbiakról dönteni, kérdés, az új tulajdonosok milyen funkciót szánnak a kastélynak. Vákár szerint a törvény értelmében az új tulajdonosnak tíz évig meg kell őriznie az épület jelenlegi rendeltetését, s azt sem tartotta kizártnak, hogy az önkormányzat tárgyalásokat kezd az örökösökkel a birtok megvásárlásáról.
Mint ismeretes, az egykori Boncza-birtok ma többnyire a Goga család emlékét őrzi: Ady Endre és felesége, a kései Ady-versek Csinszkája 1915 és 1917 között lakott időszakosan a birtokon álló egyik épületben, a kastélyt azonban, megvásárlása után, az 1920-as években Goga a dél-romániai udvarházakra jellemző brâncovenesc stílusban építtette át, a telekre egy szilágysági faluban lebontott 16. századi ortodox fatemplomot is felépítettek, és a dombon épült meg az a mauzóleum, melybe Octavian Gogát és Veturia Gogát temették el.
Mindennek ellenére Csucsa számunkra szimbolikus töltettel bír, az 1967-ben megnyílt első Ady-kiállítás, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából 2014-ben felújított Ady-emlékkiállítás meglátogatása ott szerepel a kötelezően meglátogatandó irodalmi zarándokhelyeink között, s nem tudni, az új örökösöknek mennyire lesz fontos a magyar irodalmi vonatkozások továbbéltetése, az Ady–Goga-barátság történetének tisztázása.
Kiaknázatlan lehetőségek
A tavaly megnyílt Ady-kiállítás– minden hiányossága ellenére – jó kezdete lehetett volna egy különös írói barátság alakulástörténetének a feltárására, s félő, az új örökösök számára ez már nem lesz prioritás: „Ady Csucsán töltött életszakasza nem olyan hosszú és meghatározó, hogy erre egy teljes koncepciót lehetett volna építeni, hiszen ebben az időben Ady legfőbb gondja az volt, hogyan játssza ki Csinszka éberségét, és jusson alkoholhoz” – mondja Biró Annamária irodalomtörténész, aki a kiállításról hosszabb tanulmányt is közölt a magyarmuzeumok.hu portálon. Az irodalomtörténész szerint a jelenlegi tárlat a szegényes kontextus ellenére megpróbál új jelentést tulajdonítani Ady csucsai hónapjainak, bemutatja azt a baráti kört, amelyik ez időben megfordult nála, kiállítja az itt írott verseket, de ami a legfontosabb, Ady költészetét a román látogatók számára is hozzáférhetővé teszi azáltal, hogy minden versszöveg olvasható és hallható románul is.
A Goga- és Ady-múzeum együttes megtekintése különleges, máig kiaknázatlan lehetőség az irodalomtörténet számára: az Ady–Goga-viszony történetét dokumentálva ugyanis – mondja Biró – fel lehetne építeni a 20. századi változó, konfliktusoktól sem mentes román–magyar viszonyt, ezáltal Csucsát olyan vonzó hellyé lehetne tenni, amely képes beszélni az etnikumközi problémákról is, s nem mellesleg azt is megtudhatnák az oda látogatók, hogy a Goga-birtok sorsa nem 1920-szal kezdődik, megismerhetnék a kastély Trianon előtti történetét is.
A kastélyban található Goga-emlékszobában szó sincs Adyról, az Ady-kiállítás pedig egyelőre csak az Ady álláspontját tükrözi: hogy mi történt a két egykori jó barát között, arról természetesen sokat lehet olvasni, mondja Biró Annamária, rekonstruálhatók azok a viták, amelyek eleinte a Goga szerint jellegét vesztett és felhígult modern magyar irodalomról, a „magyar fajra” jellemző korábbi költészetről szóltak, amely vitába nemcsak Ady, hanem a Nyugat és a Világ szerzői, román részről pedig a Budapesten megjelenő Luceafărul című lap szerkesztői is beszálltak. „Az első viták elcsitulása után viszonyuk barátivá szelídül, egészen addig, amíg az első világháborús körülmények közepette Goga egyre inkább jobbra tolódó, majd a későbbiekben egészen szélsőségessé váló politikai nézeteit Ady már nem tudja tolerálni, még ha be is látja, hogy tulajdonképpen mindketten jót akarnak saját nemzetüknek.” Ekkor írja egyik elhíresült levelében Gogának: „poéta gyilkolhat, ha szeret, de gyilkosokkal nem cimborál”.
Konfliktusok metszéspontján
Biró Annamária szerint a mostani visszaszolgáltatás épp ezt a mai napig ideologikusan megítélt vita újragondolását teszi függővé: arról is többféle forgatókönyv létezik, hogyan került a kastély Gogáékhoz. A források szerint Csinszka ajánlja fel megvételre a kifosztott épületegyüttest (1917-es elköltözésük után Csinszka még a háborús viszonyok között is el tudta vitetni a bútorokat és legkedvesebb tárgyaikat Pestre, majd a kastély és a melléképületek a fosztogató falubeliek martalékává vált), ráadásul a valós értékénél jóval magasabb összegért. Goga – feleségének, Veturiának tiltakozása ellenére – megveszi, újjáépíti a kastélyt, és nemsokára odaköltözik. Több helyütt olvasható, hogy ezáltal diadalt ül költőtársa fölött, tettei azonban, az irodalomtörténész szerint, nem ezt bizonyítják: üdvözlőlevelet, támogatást küld az 1924-ben Zilahon és Érmindszenten rendezett Ady-emlékünnepségekre, belügyminiszterként pedig megmenti Ady szüleit az agrártörvények miatti birtokvesztéstől.
A jelenlegi tárlatokon mindezekből a látogató semmit sem tudhat meg: megnézheti a Petőfit, Madáchot fordító Goga könyvtárát, benne Ady minden kötetének díszkötéses sorozatával. „Tipikusan kelet-közép-európai feszültségekkel teli történetet lehetne bemutatni – állítja Biró Annamária –, ha még azt is belevennénk, hogy a harmincas évekre teljesen antiszemitává vált Goga kezdetekben a budapesti magyar irodalom zsidó jellege miatt lázadt, mire Ady irigységgel vádolta, és az értékes román irodalmat kimondottan erdélyinek tekintette, vagyis azt állította, hogy a román irodalom is csak ebben a soknyelvű közegben tudott európaivá fejlődni.”
Félő azonban, a múlt heti bírósági ítélet jó időre elodázza, hogy újragondoljuk a magyar irodalom és történelem (1923. november 25-én Goga kezdeményezésére itt találkozik Averescu tábornok a Magyar Párt képviselőivel, és kidolgozzák, majd aláírják a csucsai paktumot) egyik igen szimbolikus s közel sem problémamentes helyének és a két költő viszonyának történetét. Pedig az épületek, az egykori lakók, konfliktusok olyan jelentéstöbbletet hordoznak, amelyet kár lenne kihagyni.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
szóljon hozzá!