Összekevert, identitás nélküli Európa a cél

A magyar miniszterelnök értékelése szerint ma egy kampányfőpróba zajlik Magyarországon, ez kavarta fel az állóvizet és „töltötte meg ricsajjal a nagyhetet”. A felsőoktatási törvény módosításával összefüggésben érthetőnek tartotta, hogy Soros György nemzetközi és hazai hálózata tiltakozik, mivel „megfizeti az embereit”. Annak megértése azonban még előttünk van – folytatta –, miért van az, hogy magyar akadémikusok, tudósok, hazai egyetemeken tanító professzorok nem azért lépnek fel, hogy az ő egyetemeik is megkapják azokat a jogokat, amelyeket a CEU élvez, hanem amellett állnak ki, hogy Soros megtarthassa a privilégiumait.

Orbán Viktor a tiltakozásokat egy nagyobb konfliktus „mellékhadszíntereként” jellemezte, az igazi sorsdöntő konfliktust pedig abban azonosította, hogy milyen népesség lakja Európát a jövőben. A magukat civilnek nevező, de valójában NGO-knak mondott nemzetközi hálózatok hazai fiókintézményei olyan Európát képzelnek el, amelyben részleges lakosságcsere történik, idegen népelemeket engednek be a világ más részeiből. Orbán szerint az európai életszínvonalra vágyók akadálytalan befogadásával az érintettek vállalnák a terrorizmus, a közbiztonság romlásának kockázatát és azt, hogy egymás mellett fog élni egy muzulmán és egy keresztény társadalom Európán belül. „Ők úgy képzelik, hogy majd jól össze fogunk keveredni egymással, és ebből egy új minőség jön létre” – fejtette ki. Szerinte Soros György hálózata azért dühös Magyarországra, mert megállította a migránsáradatot, amelyről ők már papíron bebizonyították, hogy nem lehet megállítani.

A zavarosban halászás klasszikus esete

Orbán Viktor utalt arra, hogy „a Soros György világához tartozó Kofi Annan” a 2000-es évek közepén a bevándorlás szükségességéről és bátorításáról értekezett az Európai Parlamentben (EP). Meg is történt az áttörés, „amely a balkáni útvonalon átszakította az államhatárokat, és ellenőrizetlen, félkatonai jelleggel megszervezett muszlim tömeget nyomott be, hozott föl Soros György segítségével Európába”. A miniszterelnök szerint nem kell elfelejteni, hogy egy pénzügyi spekulánsról beszélünk. Az üzletember abból szerezte a milliárdjait, hogy egyes országok bankrendszereit megtámadta, s pénzügyi spekulációkkal nagy vagyont gyűjtött. „Itt a zavarosban halászás klasszikus esetéről is szó van” – vélekedett.

A konfliktus kiélesedésének időpontjáról szólva azt mondta: az EU júniusig le akarja zárni a vitát, el akarja fogadtatni az új, mindenkire kötelező bevándorlási szabályokat. „Néhányan ellenállunk” – mondta, példaként hozva a visegrádi négyeket és Romániát, amely meg akarja őrizni a keresztény kulturális identitást. Egy döntő összecsapás készülődik – fogalmazott azzal összefüggésben, hogy április végén az EP-ben Magyarország lesz a téma, az azt követő két uniós kormányfői csúcson pedig dűlőre akarják vinni a betelepítést. „Ez a küzdelem a következő két-három hónap fő eseménye, ezzel függ össze, hogy éppen most forrósodott fel a hangulat Magyarországon” – vetette fel.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy a rendszerváltásnak voltak Soros Györgyhöz köthető hasznos momentumai: sok antikommunista fiatalt, civil szervezetet, kiadványt, szamizdatot támogatott. Ezzel nem is volt semmi baj, s azzal sem, hogy Soros György a 90-es évek után megpróbálkozott néhány pénzügyi manipulációval – mondta, példaként említve, hogy „az OTP-t akarta zsebre vágni, aztán később spekulált a magyar forint ellen”. Még azzal is együtt tudna élni – folytatta –, hogy létezik a Soros-egyetem, amely liberális aktivistákat képez ki a délszláv és a közép-európai térség politikai élete számára.

Soros és a migránsok

„A liszt azért dőlt ki, mert a So­ros-féle birodalom beleállt a migránsok támogatásába” – magyarázta a miniszterelnök, aki szerint itt most már a magyar emberek biztonságáról, határvédelemről, közbiztonságról, terrorizmusról van szó, és itt nincs pardon. Szimpla hazugságnak nevezte, hogy a kormány bezárna egy egyetemet. Úgy értékelt: egy demokratikus kultúrához méltó, megegyezni akaró és biztonságot nyújtó alapállásba helyezkedtek, és egyáltalán nem ütöttek meg ellenséges hangot.

Kiemelte, az országnak ma nemzeti kormánya van, amely nem a provokátorokat, hanem a becsületes embereket védi. Ezt szembeállította a szocialista-liberális kormány politikájával, amikor a rendőri és közhatalmi szervek inkább a bűnelkövetők oldalán álltak, azokat mentegették.

Beszélt a civil szervezetekről is: a kormány támogatja a munkájukat, mert egyes szociális, egészségügyi, környezetvédelmi feladatokat jobban elvégeznek, mint ahogy azt az állam tenné. Ezeknek semmi közük azokhoz a magukat civilnek nevező lobbiszervezetekhez, amelyek az emberek befolyásolására törekednek – szögezte le. Utóbbiakkal kapcsolatban azt az igényt fogalmazta meg, hogy mindenkinek tudnia kell, ki kinek a pénzén beszél, milyen céllal teszi.

Orbán Viktor mulatságosnak nevezte, hogy egyes demonstrálók „borzalmas dolgokat skandálnak”, becsületbe vágó, súlyos dolgokat vágnak az ország és vezetőinek fejéhez, miközben azt állítják, nincs demokrácia. Kiemelte, hogy a magyar rendőrök – szemben a legtöbb nyugat-európai országéval – a végsőkig türelmesek, csak azt szeretnék, ha balhé nélkül érnének véget az utcai megmozdulások, és nem lépnek fel válaszeszközökkel. Ezért tiszteletet érdemelnek – mondta. Beszámolt arról is, hogy erős a gazdaság, az ország a saját lábán áll és ellen tud állni minden nemzetközi pénzügyi zsarolásnak, azonban ha 6–7 éve érte volna a migrációs válság, akkor lehet, hogy maga alá temette volna.

Schmidt Mária: Soros György az egész világon káoszt teremt
Soros György Európa destabilizálására, az Európai Unió szétbomlasztására törekszik, miközben az Egyesült Államok elnökét és Orbán Viktor miniszterelnököt is meg akarja buktatni – állapította meg Schmidt Mária történész a Látószög blogon megjelent tanulmányában. Schmidt szerint Soros György célja a „migrációs nyomás fenntartásával és fokozásával kettészakítani az uniót, a behozott, integrálhatatlan muszlim tömegekkel destabilizálni Európa nyugati felét, keleti felét pedig pénzügyileg kiszárítani”. Az így ellenállásra képtelen kontinensből aztán igazi nyitott társadalmat szervezhetnek majd Soros szervezetei a „civilek, az összes ballib segítségével” – teszi hozzá.
Soros és hálózata mindenhol hasonló recept szerint működik. „Szemelj ki egy megszerzésre érdemes üzleti célt. Küldd oda a civiljeidet, destabilizáld a területet, szervezz hozzá megfelelő médiahátszelet, kreálj káoszt, és ha megvan, te legyél az, aki megszervezi a segítséget az újjáépítéshez, és közben kimazsolázza a legjövedelmezőbb üzleteket” – fejti ki. A történész szerint „mindenki előtt világos, hogy Soros hálózata állt a színes forradalmak mögött Ukrajnában, Grúziában, de Janukovics megbuktatásában is benne volt a keze, ahogy az arab tavaszban is”.

Orbánt és Trumpot is meg akarja buktatni
„Orbánt is meg akarta és akarja buktatni, meg persze Trumpot is” – hangsúlyozza, ehhez a módszere is mindenhol azonos. „Befolyást vásárol az értelmiségi világban, a tudományos, az egyetemi és a pénzügyi megmondóemberek között és a médiában. Politikai pártokat, civil szervezeteket épít ki, vesz át. Hálózatot szervez belőlük, és fedőszervekként használja őket. Káoszt és nyugtalanságot szít. Minden eszközzel meggyengíti a regnáló hatalmat. Szerinte „Soros huszonöt éve képzi, neveli aktivistahálózatát és médiáját, amelyek segítségével ezekből a demonstrációkból kiindulva, ezekre hivatkozva megpróbálja a rendszert destabilizálni. Radikális utcai harcosaival rendzavarást provokál, hogy káoszt teremtsen” – hangsúlyozza az egyetemi tanár, hozzátéve, fontos az is, hogy az a képzet keletkezzen: a regnáló hatalom mindjárt megadja magát vagy már meg is dőlt, nem ura a helyzetnek.
Schmidt szerint nálunk ez az érvelés csak a fiatalokra hat, az idősebbek túl jól ismerik a „haladókat” és azokat, akik a történelmi szükségszerűségről papolnak. Amikor a gazdasági válságot, a pénzügyi összeomlást, a rend felszámolását sikeresen előidézték, Soros a rendteremtő szerepében lép fel. Segélyt, kötszert és gyógyszert ad, megosztja az észt, befektet(!), kivásárol és stabilizál, és ami a lényeg: új politikai garnitúrát hoz helyzetbe, amelyik a „nyitott társadalom” magasztos célját követi, vagyis Soros kottájából játszik.
Schmidt Mária írásában olyan spekulánsnak nevezi Soros Györgyöt, aki mások tönkretételével keres pénzt. „Régiónkban aránylag kis pénz befektetésével óriási befolyásra tett szert. Akkorára, hogy saját értékelése szerint sikerült a szovjet birodalomból Soros-birodalmat létrehoznia”.

CEU, az utánpótlásképző bázis
Schmidt felidézi, hogy Soros György alapítványa 1984-ben kezdett Magyarországon működni, és mások mellett őt is támogatta. „Soros nálunk próbálta ki, hogyan, milyen hálózatot kell létrehoznia ahhoz, hogy érdekeit minél hatékonyabban képviselhesse”. Ezután azonban „egyértelművé vált számára, hogy a nemzeti elkötelezettségűek, az olyanok, mint Antall vagy Boross, vagyis az MDF és a szocialisták nemzeti szárnya, majd a Demokratikus Charta ügyében tanúsított ellenszegülése óta a Fidesz is holmi ósdi, nemzeti érdekekre hivatkozva hátráltatják üzleti tevékenységét”. Schmidt Mária arról is írt, hogy Soros hálózata a mai baloldali ügyek mellé állt, ezért már „Soros és a baloldal egy és ugyanaz”.
Schmidt aláhúzza: 2010-ben a Fidesz győzelme nem várt akadályokat gördített a hazánkban 2002 óta terjeszkedő Soros-birodalom elé. A magyarországi ellenszél azért is bír különös jelentőséggel, mert „Soros emberbaráti operációja innen indult, és a CEU révén itt van utánpótlásképző bázisa is” – fejti ki a szerző, aki szerint „ha a CEU-ra ugyanazok a törvények vonatkoznak majd, mint a többi egyetemre, az azt jelentené, hogy Soros György mégsem mindenható”. Ez pedig amilyen jó hír a számunkra, annyira tűrhetetlen az ő és aktivistái számára – jegyzi meg. Schmidt kitér arra is, hogy amikor a Közép-európai Egyetem Budapestre költözött, sokan ezt a „nyugatosodás, az amerikai egyetemi szabadság és színvonal Budapestre érkezéseként” üdvözölték. „Nagyon hamar kiderült azonban, (...) mindössze annyi történt, hogy a marxisták újabb, most már nyugati képviselői is megérkeztek hozzánk”.
„A mából visszanézve Soros támogatása felért egy halálos öleléssel” – fogalmaz Schmidt írásában, amelyet azzal zár, hogy bár Soros György „egy világbirodalmat gründolt össze”, de egyszer az ő hatalma is véget ér.