
Fotó: Barabás Ákos
Hosszas folyamatot igényel az anyanyelv-használati törvény alkalmazása. A gyakorlatba ültetés a kidolgozandó alkalmazási módszertanon, illetve az önkormányzati jó példákon is múlik – ismerte el Korodi Attila RMDSZ-képviselő. Az egészségügyi illetékesek üdvözölték a jogszabályt, de Korodi szerint az orvoshiány és az alkalmazási eljárás megnehezíti a gyakorlatba ültetést.
2017. április 21., 10:312017. április 21., 10:31
2017. július 06., 22:502017. július 06., 22:50
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjeként múlt héten jelentette be, hogy az alsóház elfogadta a szövetség törvénykezdeményezését, miszerint azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja az 5000 főt vagy a 20 százalékot, kötelesek az adott kisebbség nyelvét is beszélő személyzetet alkalmazni az egészségügyi és szociális intézményekbe. „Az erdélyi magyarok jogos elvárása vált valóra, hiszen Románia még mindig nem ültette gyakorlatba a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájában foglaltakat, amelyet 1995-ben írt alá” – mutatott rá a törvény jelentőségére Korodi Attila, aki szerint a törvénykezdeményezés elfogadtatása újabb előrelépés az anyanyelvhasználat terén. Elmondta, azzal, hogy a 20 százalékos küszöb mellé az 5000 fős határérték is bekerült, olyan települések egészségügyi és szociális intézményei is kötelesek lesznek magyarul tudó dolgozókat foglalkoztatni, mint Arad, Kolozsvár, Brassó vagy Temesvár. A képviselő emlékeztetett az olaszteleki magyar lány esetére, akit tavaly hiányos román nyelvtudása miatt aláztak meg a kolozsvári gyermekgyógyászaton. Az RMDSZ az esetet követően panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), amely ezer lejre bírságolta a kórházat.
A jogszabály Maros megye számára is fontos, mondta Vass Levente képviselő, az egészségügyi bizottság tagja, aki szerint ezzel a megye szórványtelepüléseinek egészségügyi intézményeiben is biztosított az anyanyelvhasználat. Csép Andrea a szociális bizottság tagjaként hozzátette: az öregotthonokban, árvaházakban szintén alkalmazni kell a 2018. január elsején életbe lépő jogszabályt, amelyet még Klaus Johannis államfőnek is alá kell írnia.
Segíthetnek a jó példák
Korodi Attila szerint a törvény gyakorlatba ültetése az alkalmazási módszertantól függ, amelyet a kormánynak kell kidolgoznia, de sok múlhat az önkormányzatok által felmutatott jó példákon is. Az egyetemi regionális kórházakat leszámítva ugyanis az egészségügyi intézmények a helyi vagy megyei önkormányzatokhoz tartoznak. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője reméli, hogy ezek jó példával fognak elöljárni. Szerinte számos településen jó az együttműködés a magyar és a többségi képviselet között. Az önkormányzati jó példa akkor fontos, ha a kormány nem az elvárt módon jár el a módszertan kidolgozásakor. Mint kifejtette, a legjobb az lenne, ha az intézmények tolmácsot alkalmaznának, de a törvény abban a szellemben íródott, hogy az orvosi vizsgálat, kezelés a beteg anyanyelvén történjen.
„De nézzük a tele felét a pohárnak: ha a törvény nem lenne, semmi esély nem lenne erre. Most, hogy megvan, már csak azon kell dolgozni, hogy minél jobban lehessen alkalmazni” – jelentette ki kérdésünkre Korodi Attila. Elismerte ugyanakkor: ahhoz, hogy a törvényt olyan településeken lehessen gyakorlatba ültetni, mint a többnyelvű helységnévtáblák körüli hercehurcáról hírhedt Kolozsvár, még sokat kell dolgozni.
Perek sora várható
A törvény gyakorlatba ültetését a romániai kórházak számára előírt alkalmazási procedúra is gátolja – hívta fel a figyelmet Gheorghe Carp, a nagyváradi megyei sürgősségi kórház menedzsere. Míg Nyugaton az egészségügyi dolgozók interjún vesznek részt és az intézmény elvárásainak kell megfelelniük, Romániában kötelező versenyvizsgát kiírni, ahol a speciális követelmények kizárónak hatnak. „Ha a kórház vezetősége kiír egy versenyvizsgát, és az szerepel benne, hogy magyarul is tudni kell, mindenki neki ugrik, mert ez diszkriminációnak minősül” – hívta fel a figyelmet egy lehetséges akadályra a kórházmenedzser, aki szerint a parlamentnek ezt is szabályoznia kellene.
Korodi Attila szerint épp azért volt szükség a törvényre, hogy ez a fajta pozitív diszkrimináció meglegyen. Az igényt, hogy a jelentkező tudjon magyarul, ugyanúgy meg kell jeleníteni, ahogy különböző munkapozíciókban megkérik az idegen nyelv ismeretét. Elismerte ugyanakkor, hogy emiatt számos perre lehet számítani. Erre a helyi közigazgatási törvény alkalmazásakor is sok példa volt, ha a zömében magyarok által lakott településeken a közalkalmazotti vagy intézményvezetői állások kiírásakor megkövetelték a magyar nyelv ismeretét.
A képviselő úgy vélte, a következőkben még sok egyeztetés, vita várható a témában, az RMDSZ-nek mind helyi, mind országos szinten sok tennivalója van. De míg a szövetség a parlamentben együttműködik a kormánykoalícióval, kormányzati szinten ez már nem mondható el, így nem tudni, mennyire fognak beleszólni az alkalmazási módszertan kidolgozási folyamatába.
Az orvoshiány a legnagyobb akadály
Az illetékesek indokoltnak tartják és üdvözlik a képviselőház döntését, bár úgy vélik, az alkalmazási eljárás mellett az orvoshiány is nehezítheti a gyakorlatba ültetését. „Kell lennie valakinek a kórházakban, aki tud magyarul. Vannak betegek, főleg idősek, akik csak magyarul tudnak” – ismerte el Gheorghe Carp, a nagyváradi megyei sürgősségi kórház menedzsere, hozzátéve, hogy Nagyváradon – ahol a magyarság számaránya 26 százalék – nincs annyi magyarul tudó orvos, ahány indokolt lenne. Sok magyar szakember úgy döntött, a közeli Debrecenben vagy Budapesten vállal munkát, illetve nyugat-európai országok egészségügyi rendszerében dolgozik. „Gyerekkoromban a nagyváradi kórházakban az alkalmazottak 60 százaléka beszélt magyarul, ma már jó, ha 10 százalékuk tud” – emlékezett Carp, aki román nemzetiségűként maga is jól beszéli a nyelvet. Elmondta, ha nincs is elegendő szakember, az esetek többségében meg tudják oldani, hogy az a beteg, aki csak magyarul tudja elmondani panaszát, magyar vagy magyarul tudó szakemberhez kerüljön. Szakorvos hiányában pedig akad magyar alkalmazott, aki tolmácsol.
A törvény előírásai ellenére ugyanannyi orvos lesz, mint eddig – mutatott rá egy neve elhallgatását kérő fiatal kolozsvári orvos is. A gyerekkórház sürgősségi osztályán dolgozó, magyar nemzetiségű szakember szerint a kincses városban is kevés a magyar orvos, mivel – akárcsak román társaik – sokan a kitelepülés mellett döntenek, és szerinte a marosvásárhelyi egyetem végzősei körében sem jobb a helyzet.
Hiányos a magyar orvosok jelenléte
Az utóbbi szűk két évben oly sokat emlegetett migrációs válság csak a jéghegy csúcsa – jelentette ki dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) közegészségi tanszékének oktatója. Elmondta, az orvosok, az egészségügyi személyzet az átlagosnál nagyobb mértékben hagyta el hazáját. „Amíg minden harmadik Marosvásárhelyen végzett magyar orvos elvándorolt, a magyar páciensek, betegek, főleg idősek lényegesen kisebb mértékben hagyták el szülőföldjüket. Érthető, hogy nemcsak orvoshiány áll fenn, hanem sok esetben egyenlőtlen, hiányos a magyar orvosok jelenléte. Amennyiben az egyetemi képzésben részt vevő hallgatók, illetve a lakosság nemzetiségi arányát vesszük figyelembe, a Marosvásárhelyen tevékenykedő magyar orvosok, szakorvosok, intézetvezetők aránya alulképviselt. Egy kezemen megszámlálhatom a magyar sebészeket” – részletezte a vásárhelyi helyzetet az egyetemi oktató. Elmondta, a kivándorlás megfékezéséhez gyakorlati intézkedésekre, kedvezőbb munkakörülményekre, jobb szakmai és anyagi megbecsülésre van szükség. Kedvező folyamatnak tűnik szerinte, hogy az utóbbi időben egészségügyi beruházásokra került sor, emelkedtek a bérek és támogató elképzelések működnek, azaz több a visszatartó erő.
Messze még a dél-tiroli példa
„Örvendek az RMDSZ által kezdeményezett törvénynek és annak, hogy ezt a többség megszavazta, mert ez a magyar beteg természetes igényét fejezi ki, és az alapvető kisebbségi jogokhoz tartozik” – fogalmazott Ábrám Zoltán hozzátéve, hogy a sokat emlegetett példa a dél-tiroli helyzet, ahol az orvosnak tudnia kell németül is, olaszul is. A kisebbségi anyanyelvhasználat kiteljesítése igénylésének a létjogosultsága már a 90-es években felvetődött, hiszen többszörösen hátrányos helyzetbe kerül az a beteg, aki még anyanyelvén is nehezen tudja kifejezni problémáit. Holott a gyógyítás alapfeltétele a megfelelő, őszinte és helytálló anamnézis.
A MOGYE oktatója szerint a beteg azt az orvost választja, választaná, akivel kedvezőbb a kommunikáció, az együttműködés. „Nyilván az orvos-beteg kommunikációnak nincs nemzetisége, de van nyelvezete. Ezért az orvosnak, hogy pácienseit méltó módon elláthassa, ismernie kell a beteg anyanyelvét. Ez a gyakorlatban részlegesen megtörténik, sok román orvos magyarul is képes megszólítani a pácienseit” – ismerte el Ábrám Zoltán. Hozzátette, ez fordítva is igaz, minden MOGYE-n végzett magyar orvos elsajátította a román szaknyelvet, tehát szakszerűen képes értekezni a román beteggel. „Én bizonyos elvárásokat egészen természetesnek tartok, hiszen senkit sem kényszerítenek arra, hogy ott dolgozzon az egészségügyben, ahol nem tesz eleget a betegek által támasztott igényeknek és a társadalmi, jogi elvárásoknak” – mutatott rá az egyetemi oktató. Úgy vélte, a törvény alkalmazása hosszasabb folyamatot igényel. „Egyelőre a létező adottságokból kell kiindulni, és a lényeges az, hogy a beteget ne alázzák meg anyanyelve miatt, sőt valamilyen formában biztosítsák annak használatát. Aztán előkerülhet megint a dél-tiroli példa, ahol az egészségügyi dolgozótól elvárt a kétnyelvűség” – összegzett Ábrám Zoltán.
A múlt héten elfogadott törvényt azután kezdeményezte az RMDSZ, hogy tavaly a kolozsvári gyermekkórházban az ügyeletes orvos megalázóan viselkedett egy románul nem tudó olaszteleki kislánnyal. Egy évvel korábban, 2015 márciusában a nagyváradi gyermekkórházban történt hasonló esetről számolt be egy édesapa.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.