Másodkézből felszerelt román hadsereg

Az ukrajnai fejlemények óta Európa keleti része keményen fegyverkezik. Moszkva idén 50 százalékkal növelte a fegyverkezésre fordított összegeket, tavalyhoz képest Litvánia másfélszer, Lengyelország és Észtország 20, illetve 15 százalékkal, Ukrajna pedig 20 százalékkal. A román honvédelmi tárca teljes költségvetésének 79 százaléka az állomány javadalmazását teszi ki, és a teljes katonai költségvetés 10,7 százaléka fordítható a fegyverzet korszerűsítésére. Mindez az Európai Védelmi Ügynökség (European Defence Agency), valamint a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adataiból derül ki. A román honvédelmi kiadások nem felelnek meg a NATO-kritériumoknak, amely kimondja, hogy a honvédelemre fordított kiadások legalább 20 százalékából a fegyverzet korszerűsítését kell finanszírozni.

A román sajtó egyre többet foglalkozik azzal, hogy a tábornokok mire költik a honvédelmi büdzsé kevéske pénzét, mekkora a békeállomány, mennyire korszerű a fegyverzet, egyszóval háború esetén Románia képes lenne-e megvédeni önmagát. A válasz nem szívderítő: az utóbbi negyedszázadban Románia kormányai 45 milliárd eurót költöttek a honvédelmi tárca finanszírozására, ez azonban a román katonaság felszereltségén nem látszik meg.

Utolsók között a NATO-ban

A honvédelmi minisztérium költségvetésének egyötödét kellene évi rendszerességgel fegyverkezésre költeni, de ezt a küszöbértéket 1990 után egyetlen alkalommal sem teljesítette Románia. A honvédelmi tárca legtöbbet fizetésekre és rutinműveletekre költött. A SIPRI adatai szerint a katonai költségvetés soha nem haladta meg a Bruttó Nemzeti Össztermék (GDP) 1,85 százalékát, holott a kötelező NATO-küszöb 2 százalék lenne. Beiktatása után Klaus Johannis román államfő kijelentette: „Ha mi nem vigyázunk a biztonságunkra, azt egyetlen szövetséges vagy partner sem tudja garantálni számunkra”. Johannis arra kérte az összes politikai pártot, hogy legalább tíz évig tartsák be a 2 százalékos küszöböt a honvédelem számára. Igaz, Románia nem kivétel: az idei SIPRI-jelentés szerint a 28 NATO-tagország közül csak öt ország tartja tiszteletben a mindenki számára kötelező finanszírozási kritériumokat.

A román honvédelmi költségvetés a NATO-tagországok között a legkisebbek közé tartozik. Ha a lakosság számarányához viszonyítjuk a katonaság évi büdzséjét, akkor a végeredmény riasztó: az utolsó előtti helyen állunk Európában, utánunk Bulgária zárja a sort. Egy 2013-as adat szerint az 1,85 milliárd eurós büdzsé 80 százaléka ment fizetésekre, és haditechnika vásárlására mindössze 200 milliót költöttek. A 2006–2013-as időszakra kivetítve a 14,13 milliárd euróból mindössze 1,7 milliárd euró szolgálta a haditechnika felújítását.

Harmincéves használt repülők

A honvédelmi beruházások legmediatizáltabb tétele az a 12 darab, másodkézből – vagy inkább harmadkézből – vásárolt F-16-os vadászrepülő, amelyet Portugáliából szerzett be a szaktárca 628 millió euró értékben. Tíz román pilóta és technikus tanulja az F-16-osok kezelését egy portugáliai katonai bázison: az árban az ő képzésük és a gépek felújítása is benne van. Hat gépet már korszerűsítettek: a szakértők szerint kategóriájának ez a legsikeresebb vadászgépe. A Harci Sólyom – a hivatalos neve F–16 Fighting Falcon, de a pilóták gyakran Vipernek nevezik – negyedik generációs, egy hajtóműves vadászbombázó repülőgép, amelyet a General Dynamics fejlesztett ki, és jelenleg a Lockheed Martin gyártja. Eredetileg könnyű nappali vadászgépnek tervezték, azonban a mikroelektronika fejlődése folyamatosan tette lehetővé egyre fejlettebb fegyverek és berendezések integrációját, így napjainkban szinte minden fegyverfajtát bevethet, napszaktól és időjárástól függetlenül. Kategóriájának legsikeresebb repülőgépe, a legyártott gépek darabszáma a jelenlegi megrendelésekkel együtt eléri a 4300 darabot.

A Románia által megvásárolt gépek az Atlantis programmal kerültek Portugáliába 1990-ben, de már akkor is használt állapotban.

Az F–16 többcélú vadászbombázó repülőgép. M61 Vulcan beépített gépágyúja mellett rakéták és bombák széles választékát hordozhatja. „A tervezés kezdetétől fogva az F–16-ost költséghatékony »igáslónak« szánták, amely sokféle célra használható, magas hadrafoghatósággal. Elődeinél sokkal egyszerűbb és olcsóbb, de fejlett aerodinamikai kialakítása és korszerűbb avionikája – többek között a világon először alkalmazott számítógépes vezérlőrendszer, a »fly by wire«, ami miatt az Electric Fighter becenevet is kapta – nagyobb teljesítményt eredményez” – írják róla a szakértők. Tény, hogy ez a több évtizedes, de időközben korszerűsített vadászgép ma a román haditechnika egyik legmodernebb és legköltségesebb darabja.

A békeállomány

A román honvédelmi miniszter október közepén jelentette be, hogy a hadsereg önkéntes tartalékosok jelentkezését várja. A 18 és 55 év közötti jelentkezőkre évi 15 napos kiképzés vár, négy évre kötnek szerződést, és erre az időszakra zsoldot kapnak, amelynek összege a beosztásukkal azonos besorolású hivatásos katonák zsoldjának a tíz százaléka. Mircea Duşa miniszter az után jelentette ezt be, hogy a szenátus elfogadta az önkéntes tartalékos rendszer bevezetéséről szóló törvényt, amelyet az államfőnek kell kihirdetnie. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a kiképzés alatt fizetik az önkéntesek társadalombiztosítását, valamint munkaadójuk kárpótlást kap az államtól a hiányzás okozta jövedelemkiesésért. Mircea Duşa szerint az alkotmány 2003-as módosításakor – amikor a kötelező katonai szolgálatot eltörölték – semmilyen törvényes keret nem maradt a tartalékállomány felfrissítésére. Romániában szerencsére sok fiatal tanul katonai középiskolákban vagy főiskolákon és egyetemeken. A katonaság évente 1500 fiatalt alkalmaz.

A román hadseregnek körülbelül 75 ezer aktív katonája, közel 80 ezer tartalékosa és további 15 ezer civil alkalmazottja van. 2010-es adatok szerint 117 798 férfi, és 111 607 nő érte el a katonaköteles kort (18 év). Mintegy öt és fél millió, 15–49 év közötti személyt tartottak nyilván hadra foghatónak. 1990-ben még 300 ezer aktív katonája volt az országnak, az állomány a NATO-csatlakozás után csökkent a mai szintre.

Rendszerváltás előtti haditechnika

Katonai források szerint a haditechnika 80 százalékát 1990 előtt gyártották, ami azt jelenti, hogy a varsói szerződés tagállamainak a szintjén vannak vagy inkább alatta. A haditengerészet két fregattját 2010-ben 500 millió euróért újították fel, az egyetlen román tengeralattjáró 20 éve nem járt víz alatt. A katonaság az országutakról rég eltűnt, a hetvenes és nyolcvanas évekből származó, román gyártmányú buszokkal és teherautókkal szállítja kiképzésre katonáit.

A helyzet pikantériája, hogy mindeközben Romániában egyre jobb üzlet a fegyverexport, de az adatok titkosítása miatt nem lehet tudni, hogy hova szállítják a megbízhatónak tartott román gyártmányú gépfegyvereket. A kilencvenes években Románia a világ első tíz fegyverexportőre között volt. Egy rövid idejű visszaesés után újból fellendült az iparág: 2000-től idén júliusig 1,2 milliárd euró értékben adott el Románia külföldre haditechnikát.