
Fotó: Thomas Campean
2015. június 12., 21:172015. június 12., 21:17
Tájrombolásnak beillő árvízvédelmi mederszabályozást végzett az Olt Vízügyi Igazgatóság a Kis-Homoród patak Homoródkarácsonyfalva közelében található szakaszán. A patakmedert mélyen legyalulva geometriailag teljesen szabályos, kopár csatornává alakították. A szabályozási munkálatok során 15 méter szélesre és legalább 4 méter mélyre szélesítették a keskeny patakágyat, a kijelölt területen belül nem kímélve a derékvastagságú fákat, de a legkisebb bokrokat sem, gyökerestől kitermelték a növényzetet több száz méteres szakaszon. A terület egy 40 ezer hektáros Natura 2000-es madárvédelmi zóna közepén fekszik, noha éppen egy védettségmentes zónában. Mivel azonban a munkálatok 14 kilométeres helyszíne belenyúlik a védett övezetbe, csak a Natura 2000-es terület kezelője és a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség jóváhagyásával végezhették volna el a munkálatokat, ám elmulasztottak engedélyt kérni.
A megyei környezetőrség magánszemélyek és civil szervezetek bejelentése nyomán áprilisban indított kivizsgálást, amelynek végén 30 ezer lejre megbírságolta a vízügyi igazgatóságot. A munkálatokat azonban nem állíthatta le, sőt, egy sürgősségi, illetve a katasztrófavédelmi munkálatok helyszínére vonatkozó törvény miatt még a keletkezett környezeti károk mértékét sem mérhette fel a hatóság. A megyei környezetvédelmi ügynökség döntése értelmében a mederszabályozási munkálatok folytatásához szükséges környezetvédelmi engedély feltételeként a vízügynek a Karácsonyfalva mellett elvégzett durva medergyalulás helyszínére vonatkozóan is helyreállítási tervet kell készítenie. A mederszélesítés során kitermelt több évtizedes part menti fákat azonban már lehetetlen pótolni, így a munkálatok helyszíne természetvédelmi szempontból menthetetlennek tűnik.
Égeres ligeterdők: part menti kincsek
Pedig mesébe illően gazdag a Nagy-Homoród menti Ilona-völgy élővilága, egy igazi tündérkert a meredek dombok és szelíd lankák közt kígyózó patakvölgy. A Homoród hűs vizében Petényi-márnák, kőfúró csíkok és ördöghalak élnek, hódok és vidrák osztoznak az égeres ligeterdők árnyékolta vizes élettéren, a part mentén pedig a jégkorszakból fennmaradt virágfaj nő. Az már-már teljesen hétköznapi, hogy a fenyvesek és lomberdők fái közt barnamedvék és farkasok járnak, a levegőben pedig védett ragadozómadár-fajok vadásznak. A patak azonban egyre több civilizációs sebből vérzik.
A viszonylag rövid, alig több, mint tíz kilométeres szakaszon élő védett állat- és növényfaj okán a szakértők egész Székelyföldön kiemelkedő gazdagságú és minőségű élőhelynek tekintik az Ilona völgyét. A völgy azonban nemhogy európai, de országos szintű védettséget sem élvez. A lenyűgözően gazdag biodiverzitású terület így nagyon sérülékeny, a patak mentén egyre több helyen láthatóak a civilizációs beavatkozások nyomai.
Imecs István biológus tanulmányt készített a Homoród Ilona-völgyi szakaszának élővilágáról, amelyből egyebek mellett az is kiderül, hogy a hód és a vidra is állandó lakójává vált a keskeny völgyben csobogó vizeknek. A kutató szerint kiemelkedő az élőhely minősége. „Talán egész Hargita megyében nincs még egy ilyen, a halpopuláció és a parti növényzet szempontjából érintetlen állapotban megmaradt patakvölgy, tízes skálán elérné a nyolc-kilenc pontot” – állítja a biológus. A patakba valószínűleg sok helyen belefolyik a szennyvíz, így értékelése a víz minőségére nem is terjed ki.
Meglepő, ám a völgy egyik legnagyobb természeti értékét a part mentén foltokban, de helyenként hosszabb összefüggő szakaszokban is fellelhető égeres ligeterdők képezik. Imecs elmondása szerint ezek Natura 2000 prioritású élőhelyek Európa-szerte nagyon ritkának számítanak, ezért az unió annyira kiemelt figyelemmel kezeli a védelmüket, hogy egy égerfás ligeterdő kivágásának ügye az Európai Bizottságig is eljuthat. Ha most zajlana Romániában a Natura 2000-es területek kijelölése, az Ilona völgye is gond nélkül védelem alá kerülhetne, hiszen sok olyan Natura 2000-es terület van, amelyen negyedannyi védett állat- vagy növényfaj sem él. Az elsősorban a patak élővilágára koncentráló kutatás nyomán a bő tíz kilométeres szakaszon tíz halfaj jelenlétét dokumentálták, ezekből három védett: az ördöghalnak is nevezett botos kölönte, a Petényi-márna és a kőfúró csík. Ezek mellett megtalálható két keszegféle – a sujtásos, valamint a szélhajtó küsz –, a fejes domolykó, a kövi csík, a paduc, a fürge cselle és a fenékjáró küllő is fellelhető a patakban.
Hódok és ragadozók
Állandó lakók immár a hódok és a vidrák is, a megfigyelések alkalmával a kutatók mindkét faj jelenlétéről egyértelmű nyomokat találtak. Valószínűleg egyetlen hódcsalád él az Ilona völgyében, ami átlagban hat egyedet jelent: az életük végéig egy párt alkotó szülőket, valamint első és másodéves utódaikat. A völgy alsó szakaszán telepedtek meg, de életterüket egyre inkább kiterjesztik a felsőbb szakasz irányába. Vidrát egyelőre még a hódnál is ritkábban látni a vízmosta kövek közt alázúgó patak medrében, a nyomok alapján mindössze egy-két példány élhet belőlük az Ilona völgyében. Pontos számukat nehéz felbecsülni, mert a vidra egyetlen éjszaka alatt is nagy távolságokat képes megtenni.
A bővizű borvízforrásokat rejtő, erdőkkel borított, meredek dombok közt kígyózó szűk völgy egy ökológiai folyosót képez, amit a szigorúan védett nagyvadak, barnamedvék és farkasok egyaránt használnak, egyelőre viszonylag zavartalanul, mivel a völgyben nincs aszfaltút, a patakkal párhuzamosan futó erdei úton pedig gyér a forgalom. A terepszemlék során több védett madarat is feljegyeztek a kutatók, a völgy titokzatos erdeiben uráli baglyok is élnek. A méltóságteljes ragadozó a legnagyobb baglyok egyike, hossza a fél métert is meghaladhatja, szárnyfesztávolsága pedig az egy métert. A biológus két másik védett madár, a hegyi billegető és a fehértorkú vízirigó jelenlétét is feljegyezte a tanulmányban, de a Natura 2000-es madárvédelmi terület közelsége miatt valószínűleg más védett madárfajok is feltűnnek időnként a patakparti fák ágain.
Nem kevésbé izgalmas a völgy növényvilága sem. Ki gondolná például, hogy a patakparti virágok némelyike a jégkorszak óta itt él. Ilyen a szibériai hamuvirág, egy jégkorszaki maradványnövény. „Az is nagyon érdekes, hogy van egy olyan folt a patak mentén, ami a megfelelő mikroklímája révén egy jégkorszakbeli ritka növénynek biztosít élőhelyet” – magyarázta a biológus, aki szerint valószínűleg több helyen is megtalálható a védett növényfaj a patak mentén.
Felhők a völgy fölött
Az emberi tevékenység, a civilizációs beavatkozások azonban szinte pillanatok alatt véget vethetnek a természet által ősidők óta dajkált paradicsomi állapotnak: a tanulmány készítője több veszélyforrást is azonosított, ezek némelyike eltűnéssel fenyeget egyes halfajokat, a patakot pedig kiszáradással. A patakba engedett szennyvíz mellett a nyaralótulajdonosok által elvégzett mederátalakítások jelentik a legnagyobb veszélyt a vízi élővilágra. Mederlépcsőket építenek, kibetonozzák, kikövezik a patakpart falait, ez felgyorsítja a víz folyását, eltűnnek a kövek, megszakad a kapcsolat az egyes patakszakaszok között, emiatt pedig a halak nem tudnak felúszni a felsőbb szakaszokra – vázolta az összefüggések láncolatát a szakember. Ő ugyan nem lát bele a patakparti építkezések engedélyezési folyamatába, de jogi háttér biztosan nincsen hozzá.
A völgy alsó szakaszán elvégzett medermunkálatok miatt már most tapasztalható az Ilona völgyében a patak felgyorsulása, aminek következtében tavaly ősszel és idén kora tavasszal végzett terepszemléken is azt tapasztalták, hogy a víz szintje csökkent, mintha szárazság lenne. Ha ebből a vízhozamból a homoródfürdői törpe vízi erőművel még kivennének 70–80 százalékot, teljesen eltűnne a patak – állítja Imecs. A korábban nagy civil felháborodást keltő vízi erőmű ötlete azonban még akkor is gondot okoz, ha be sem indítják: az oldalába épített hallépcső ugyanis a rendeltetése szerinti használatra alkalmatlan, így a biológus szerint számolni kell azzal, hogy egy-két éven belül a gát fölött a patak vizéből eltűnhetnek egyes halfajok, mert ha lesodródnak a vízzel, többé már nem tudnak felúszni. Ugyanakkor az erőmű jobb oldalán fogják be a patak vizét, az a gát alatt ugyanazon az oldalon folyik tovább, a hallépcső viszont a bal oldalon van, így a sodrást követő halak meg sem találják az amúgy is használhatatlan vízlépcsőt – ecseteli a szakember.
A szaporodó veszélyforrások miatt a vizes élőhelyek megőrzése egyre nagyobb kihívást jelent Hargita megyében is: a patakok szemét- és szennyvízcsatornaként való használata, gátakkal történő felfogása, betonmedrekbe való terelése, az illegális kőkitermelések, kotrások miatti károk egyre csak halmozódnak, hatásuk néha nemcsak összeadódik, de egyenesen többszöröződik. A szabálytalan mederszabályozások, néha még a szakhatóság által hivatalosan végzett árvízvédelmi munkák során is súlyos környezeti károk keletkeznek, a környezetvédelmi szervek pedig gyakran már csak szembesülnek a romlással, megakadályozni képtelenek.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!