
Fotó: Boda L. Gergely
Kampánytémává vált a közoktatás helyzete. Az erdélyi magyar szavazók bizalmáért küzdő RMDSZ átfogó tanügyi reformot ígér, amelyben többek között versenyképesebb tananyagot szeretne. Tanárokat és szülőket kérdeztünk arról, mi a jó és mi a rossz a mai közoktatásban.
2016. november 13., 15:512016. november 13., 15:51
Szatmári Bence
A közoktatás megújítása kiemelt szerepet kap az RMDSZ idei kampányprogramjában. Erről elsőként Szabó Ödön Bihar megyei képviselőjelölt beszélt. Úgy fogalmazott: az elmúlt 25 évben az anyanyelvi oktatás rendszerének felépítését sikertörténetként kell elkönyvelni, ugyanakkor ma már új feladatokkal kell szembenéznünk. Jobb iskolákra van szükség, amelyekben megfelelő képzést kell a gyerekeknek nyújtani. Az RMDSZ szerint a tanügy megújulásához jobban felszerelt iskolák, magasabb tanári bérek és versenyképesebb tananyag kell. Összeállításunkban tanügyi szakembereket és szülőket kérdeztünk arról, hogyan kellene átalakítani a tananyagot ahhoz, hogy az a diákok képzésének érdekeit szolgálja.
Csökkenteni a túlterhelést
Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója a jelenlegi tanügyi programot túlzsúfoltnak tartja. Véleménye szerint az iskolák feladata az lenne, hogy magas szintű általános műveltséget biztosítsanak a diákok számára, ezzel szemben a leadott tananyag gyakran az egyetemi szintű oktatáséval vetekszik. A kollégiumi vezető szerint a tanügy legfontosabb feladata a tanulók versenyképessé tétele, ám ezt nem csak száraz információk átadásával lehet elérni. A sűrű program miatt a gyermekeknek már alig marad szabadidejük, így az iskolán kívüli tevékenységek rendszerint háttérbe szorulnak. A nap végére a diákok elfáradnak, kedvetlenné válnak és leginkább pihenésre vágynak. A jelenlegi tanterv főként a képességvizsgára és az érettségihez szükséges tantárgyakra összpontosít, míg például a rajz és a zeneoktatás háttérbe szorul. Ennek következménye az, hogy a tanulók egyoldalú, néha hiányos tudást kapnak. Az igazgató szerint alapvető célnak kellene lennie, hogy az oktatási rendszert mind a gyermekek, mind a tanügyben dolgozók számára élhetővé tegyék.
Pásztor Gabriella volt tanügyi államtitkár – jelenleg a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója – régi igénynek tartja a tanügy reformját, de azt is tudja, hogy a tanterv megreformálása hosszú és nehézkes folyamat. Pásztor két fontos elemet emelt ki, amely megkönnyítheti a tanulást: az egyik az e-tankönyvek bevezetése, a másik a korszerű informatikai laborok létrehozása. Fontos lépés lenne a tehermentesítés is, így a tanulók már az iskolában elvégeznék házi feladataikat, ezzel több szabadidőt teremtve maguknak. Ez az oktatási módszer a nagyváradi Szacsvayban jól működik, azonban fontos leszögezni, hogy az állam anyagilag nem támogatja. Az igazgatónő az óraszámcsökkentés mellett a transzdiszciplinaritás megvalósításában látja a megoldást: ennek lényege, hogy nem tantárgyakra lebontva történik az oktatás, hanem bizonyos témaköröket összevonnának, és összefüggéseket vázolnának fel a diákok számára.
Mérni kell az iskolaérettséget
A Kolozs megyei Tanítók és Óvónők Tanfelügyelője, Batiz Elly-Erzsébet szerint a jelenleg hatályos tanterv teljes megváltoztatására kevés az esély, hiszen a jelenlegit is csupán néhány éve vezették be. Finomhangolásokra viszont szükség van, ugyanis szembetűnő hiányosságokkal, túlkapásokkal találkozunk. A kolozsvári szakember jelentős problémának tartja, hogy a harmadik és a negyedik osztályos tanulóknak nincsenek megfelelő tankönyveik, sokallja az elemi osztályosok óraszámát, valamint túlterheltnek találja az iskolai személyzetet. A tanári képzésben is gondok vannak, mert nincs megfelelő szelekció: bárki oktatóvá válhat, ha elvégzi a szükséges főiskolát vagy egyetemet. Ennek egyik nagy hátránya, hogy a tanítók sokszor nem képesek a száraz tananyagon túl az iskola másik fő szerepének, az életre történő nevelésnek is eleget tenni.
A speciális oktatást igénylő gyermekek száma is folyamatosan nő, amellyel a mai oktatási rendszer nem tud lépést tartani. Batiz Elly a szülő-iskola viszonyban is hiányosságokat lát: úgy véli, megfelelő kommunikációval jobb eredményeket lehetne elérni. A tanfelügyelő kitért az iskolaérettség mérésére is. „Elengedhetetlennek tartom ennek bevezetését, hiszen sokszor a gyermekek – bár elérték a beiskolázáshoz szükséges életkort – szellemileg, érzelmileg vagy szociálisan nem elég érettek az elemi oktatásra” – fogalmaz a tanfelügyelő. Az óvodai oktatás helyzetét kielégítőbbnek, jobbnak tartja, elsősorban az elmúlt hat évben bevezetett reformoknak köszönhetően.
Több szakmunkásképző osztályt
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő mind a működési, mind a tartalmi alapelveken változtatna. A működési feltételeknél kiemelte: a tehermentesítés miatt minden tanintézmény megérdemel egy igazgatót és egy aligazgatót, bármekkora is legyen a tanintézet. A közoktatás tartalmi részének átalakításánál több szempontot is szem előtt tartana. Az előkészítő osztálytól a negyedikig főként az írás, az olvasás és a számolás biztos elsajátítására építene, az elméleti képzést csak ötödiktől kezdené el. A nyolcadik osztályt követő képességvizsgát fontosnak tartja, de egy specifikus felvételit még beiktatna a 9. osztályba való bejutáshoz akár a líceumban, akár a szakmunkásképzőben való továbbtanulásról legyen szó. Ezt azért tartja lényegesnek, mert magas médiájuknak köszönhetően sokan bejutnak színvonalas osztályokba, de ott az iramot nem bírják, és lemaradnak társaiktól. Mivel a szaklíceumokban az elméleti oktatás mellett gyakorlati képzés is folyik, ennek oktatási idejét egy-két évvel meghosszabbítaná. Görbe kiemelte: szükség van a szakmunkásképző osztályokra, mivel az ország jól képzett munkaerőnek híján van. A szakmunkásképző befejeztével nem feltétlenül szükséges, hogy a végzősök felvételi vizsga nélkül iratkozzanak a líceum valamelyik osztályába, mint ahogyan az ma működik. Jelenleg a szakmunkásképző tananyaga a líceum 9. és 10. osztályáéval azonos, ami sok esetben túl nehéz a diákoknak, ezért sokan abbahagyják a továbbtanulást.
Idegen nyelvként a románt
A megszellőztetett tanügyi módosításokkal kapcsolatban a szülők véleményére is kíváncsiak voltunk. Egy nagyváradi kétgyermekes családapa szerint rövid időn belül két igen fontos változásra lenne szükség: növelni kell a tornaórák számát, a románt pedig a magyar gyerekek számára idegen nyelvként kell tanítani. Úgy véli, a kevés testnevelőóra miatt a gyermekeknél háttérbe szorult a sport szeretete. Míg régen az iskolákban komoly sportegyesületek működtek, mára ezek feledésbe merültek; aki pedig sportolni szeretne, az csak egyesületeknél teheti meg. A szülő véleménye szerint a tömegsport ma már nem ismert a gyermekek számára.
„Magyar iskolákban ma rossz módszer szerint oktatják a román nyelvet. A gyerekek sokszor nem értik a románt, így az iskola befejezése után hatalmas hiányosságokkal kerülnek ki az életbe. Szerintem az angol nyelv tanítási módszerét kell alkalmazni a román esetében is, hiszen tapasztalataim szerint az iskola befejeztével a gyermekek sokkal jobban beszélik az angolt, mint az ország hivatalos nyelvét” – fogalmazott a nagyváradi édesapa.
Egy nagyváradi édesanyának a véleményét is kikértük. Ő elsősorban azt kifogásolta, hogy több tantárgyat európai mércével mérve is igen magas szinten követelnek a romániai iskolákban. Példaként a matematikát említette: az iskolákban olyan szintű tananyagot adnak elő, amelyet nyugat-európai egyetemek első két évén oktatnak. A szülő szerint az sincs rendben, hogy a romániai oktatásban túlteng az elméleti tananyag, amelynek a tanulók egyáltalán nem látják a gyakorlati hasznát. „Nem tartom helyesnek a mai líceumi szakosodásokat sem: a diákoknak egy olyan alapot kell nyújtani, amivel mindenbe bele tudnak kóstolni. A gyermekek nagy része 14-15 évesen még nem tudja azt, hogy néhány év elteltével mivel akar foglalkozni, a szakosodás miatt pedig az iskolai évek alatt számos témakörrel egyszerűen nem is találkozhat” – fogalmazott a nagyváradi édesanya.
E néhány vélemény is jelzi, hogy tanárok és szülők részéről mekkora igény van a változásra. Az irány adott, a szakma és a szülők is pontosan körül tudják írni, mi a jó és mi a rossz a tanügyben. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy jelentős eredményekhez hosszú idő szükséges. Kérdés, hogy amennyiben az RMDSZ 2016 decemberében bejut a bukaresti parlamentbe, megteszi-e a kellő lépéseket, hogy a kampányában meghirdetett tanügyi változásokat életbe léptesse.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!