Információs grenadírmars

Csak a Rolling Stones-dalokat nem ismerők számára: valamikor 1965-ben Mick Jagger és a már akkor sem túl mutatós társai szükségét érezték annak, hogy a Satisfaction nagy sikere után megerősítsék rosszfiú imázsukat, és eldalolták, hogy „Tűnés a felhőmről! – Get Off of My Cloud!” – a nóta 99. emeletéről. Véletlen vagy sem, az információtechnológia boszorkánykonyháiban azóta megszületett felhő (angolul: cloud computing) tekintélyes része a föld alatt van. Nem új találmány, úgymond kész-félkész anyagokból alakult ki, mint a grenadírmars, amelyet a tegnapi krumplitokány maradékához hozzákevert tegnapelőtti laskából álmodtak meg másnapos katonaszakácsok, de piszok jó nevet kapott.

Ebbe a 21. századi felhőbe mindenkit invitálnak, a felhő, az információtechnológia 21. századi gyermeke ugyanis nem (csak) hardver vagy szoftver, kábel, vas, processzor vagy távközlési kütyü, interfész vagy drót nélküli hozzáférés soha-nem-látott szerverekhez, amelyek gyakorta föld alatti kiszuperált atombunkerekben kapnak helyet. És nemcsak szolgáltatás, nemcsak üzlet, hanem mindezek keveréke – és még több is.

Felhők gyülekezése

A felhők még meg sem jelentek fogalomként a szakirodalomban, amikor szerte a világon néhány számítástechnikus felfigyelt arra, hogy az óriások gyűjtögetnek: dollármilliárdokra kezdtek vásárolni szervereket, tárolóközpontokat, adatfarmokat, miközben a menedzsmentjük szót sem ejtett arról, hogy mégis mire készülnek. Azt már azonban lehetett tudni, hogy ezt a hatalmas erőforráshegyet valamiféleképpen megosztják majd, hogy – hozzáférhető áron – a kicsik is részesüljenek belőle. A felhő alapú szolgáltatások alapötlete egy szakmai kényszerből – vagy hajlandóságból? – származik: az informatikusok szeretnek mindent használható és kezelhető darabokra, illetve rétegekre bontani, azt meg senki sem róhatja fel, hogy ezekből bármit is értékesítsenek, ha arra vevő kerül.

A ma hozzáférhető csomagokból anélkül vásárolhatunk hardvert (szervert, PC-t vagy annak egy meghatározott felületét, esetleg gépidőt), szoftvert (ez lehet felhasználói, alkalmazói vagy operációs rendszer), tárolóhelyet, hogy egyetlen számítógépet látnánk. Mindezek egy felhőben lehetnek, egy olyan entitásban, amelyhez sokan és sokféleképpen kapcsolódunk, de a rendszer felépítése, működése, architektúrája számunkra lényegtelen, és az is, kivel osztozunk rajta, ki végzi a karbantartását stb. Egy dolog nagyon fontos: hogy ha én vásárolok valamit egy felhőből, azt biztosan és bármikor, változatlan körülmények között elérjem.

Szolgáltatásban szerver

Mit lehet a felhőből vásárolni? Sok mindent. A szolgáltatási modellek közül a legrégebbi a szolgáltatásként vásárolt szoftver, ezt követte a szolgáltatásként vásárolt platform, majd az infrastruktúra, és ez mind-mind az üzemeltetési költségek csökkentéséről szól. Mindezt persze a szolgáltatók finomítják, és testre szabják a klienseik számára.

„A szoftverjogok, licenszek elérhetősége és kihasználtsága, a szerverek szerepe a PC-kel szemben, és mindez Kelet-Európában – ez a felhőhöz, a felhő alapú szolgáltatáshoz vezet” – fogalmaz Csenteri Levente, a Magyar Telekom tulajdonában lévő Combridge Kft. menedzsere, aki szerint ez főként a kis cégeknek, elsősorban a startupoknak jó. Az információtechnológia minden rétegét, egész palettáját – kezdve a szervertől, a PC-n keresztül a szoftveren át akár a támogatási szolgáltatásokat is beleértve – ott találjuk a felhőben, állítja a szakember, és rámutat: mindezt az internet a maga letisztult és egyszerű, de robusztus protokolljaival teszi lehetővé.

A világháló révén csatlakozhatunk a felhőre, ahol lehet vásárolni kész szervert, konfigurálni különböző méretekben, változatokban, menet közben lehet módosítani, bővíteni vagy egyszerűsíteni. Lehet benne alkatrészeket cserélni, adattárolót beletenni vagy kivenni. Hasonlóképpen szoftvereket is, és mindezt megvásárolhatjuk a felhőből anélkül, hogy főállású informatikus mérnököt tartanánk – magyarázza Csenteri. „Szolgáltatásban vásárolom a szervert, a szoftverjogokat, a PC-t, a rendszermérnöki támogatást, és ez fontos egy startup számára, mert akkor kezdhet egy emberrel, majd alkalmaz még egyet, hármat, négyet. És nem kell kezdő beruházásként egy szervert, mellé pedig három-négy munkaállomást vásárolnia, mert az tekintélyes, saját zsebből fizetendő induló összeget feltételez” – mondja a példát.

Ha mindezt felhő alapú szolgáltatásként béreljük, a szerver, a PC és a licensz árának csak egy részét kell kifizetni, és főként itt, Közép-Kelet-Európában ez tűnik a legjobb megoldásnak – érvel a sepsiszentgyörgyi szakember.

Bérlakás-párhuzamok

Csenteri szerint nyilvánvaló előnyeik ellenére a rohamosan fejlődő felhő alapú szolgáltatások elterjedésének van egy akadálya Kelet-Európában: a mentalitásunk. „Nem bízunk abban, amit nem tudunk megfogni, simogatni, letörölni róla a port, pedig a felhő nem más, mint információtechnológiai bérlakás. Ha családot alapítok, nem kell feltétlenül megvárnom, hogy legyen pénzem házépítésre, lakásvásárlásra, bérelni is tudok, vagy akár elmehetek szállodába. Ha másik városba utazom, ott nem kell feltétlenül házat vásárolnom, bérelhetek egy lakást, szobát vagy szállodai helyet. Hasonlóképpen van ez az informatikai eszközökkel is: attól függően, hogy milyen szintű szolgáltatást szeretnék bérelni, milyen minőséget, lehet azt skálázni, módosítgatni. Ez a hatalmas rugalmasság a felhő alapú szolgáltatások nagy előnye, amellett, hogy nem kell megvásárolni a teljes készletet, az infrastruktúrát. Visszatérve a bérlakás-párhuzamra: itt, Közép-Kelet-Európában a legmagasabb a saját tulajdonú ingatlanok aránya. Miért? Mert szeretem a magaménak tudni a lakásomat, pedig nem feltétlenül kell az életemhez a háztulajdonlás. Az informatika világa is hasonló: a gátja a felhő alapú szolgáltatások robbanásszerű fejlődésének, hogy szeretjük, ha a miénk a PC vagy a szerver” – világít rá sajátosságainkra a szakember.

Másrészt a kevésbé kézzelfogható szoftvereket bizony kalóz módon kezeljük – gyakori a szoftverlopás még itt, a végeken –, de ennek okait még aligha sikerült tisztázni, a zsebeinkhez képest borsos áruk, meg a gyakori frissítések ára nem magyarázza meg teljesen a viszonyulásunkat. Márpedig a felhő a szoftvergondokra is tökéletes megoldást kínál.

Értékkoncentrálás

De mennyire „megfogható” a felhő? „Nem mindig az. Természetesen lennie kell egy fizikailag megfogható komponensnek, létező infrastruktúrának, amelyeket a jutányosabb hozzáférhetőség érdekében koncentrálnak. Az üzembiztonság szempontjából is fontos, hogy az infrastruktúrát, a fizikai eszközöket, a szervereket adatközpontokba gyűjtsük, az azok professzionális üzemeltetéséhez szükséges feltételeket ott teremtjük meg, például a nagy sávszélességű internet-hozzáférést, az egyenletes hőmérsékletet és páratartalmat. Oda koncentráljuk a felhőben ugyancsak megvásárolható támogató szakértelmet is, néhány jól képzett mérnök egyazon helyen hatékonyabban dolgozik, mintha különböző cégeknél és helyeken lenne.

Koncentrálódik a szoftver is, mert a gyártók olyan koncepcióban fejlesztik ezeket, hogy szerverre telepítve egy-egy felhasználónak abból a megfelelő darabkát lehessen kiosztani. Ez jelentős erőforrás-hatékonyságot eredményez” – vezet be egy működő felhő belsejébe Csenteri Levente.

Kakaó a laptopban

Mi történik a könyvelésemmel, ha elküldöm egy adatfarmra? Csenteri Levente erre is megnyugtató válasszal szolgál. „A kérdés úgy is felvethető: mi történik a könyveléssel, ha az egy laptopon van, amelybe a gyerek beletölti a kakaót. Az adatbiztonságot azonban nemcsak a kakaó veszélyezteti, vannak a hackerek is, akik folyamatosan kutakodnak, és egészen biztos, hogy egy PC-n lévő adat sokkal inkább hozzáférhető, mint egy adatfarmon lévő, ahol állandó biztonsági mentés van” – vázolja a helyzetet a menedzser. Lehetőség szerint mindenre tekintettel vannak: földrengésre, katasztrófákra, hackerekre, és üzleti modelltől függően tekintélyes és erőteljes tűzfalakat is kínálnak. Minden a kliens igényein múlik, szolgáltatásként minden megvásárolható.

Egy új kliensük példáján szemléltette, milyen szolgáltatásokat biztosítanak például a kis- és középvállalkozók számára. „Nem túl nagy a vállalat, 5-6 telephelye van az országban. Vásárolt egy szervert, azon futtat egy alkalmazást, ahol a különböző üzleti folyamatait követi, ahhoz hozzáférést vásárolt hat különböző helyszínre – ez távközlési szolgáltatást jelent –, a hat helyszínen ülő alkalmazottak informatikai eszközök segítségével, tipikusan egy PC vagy egy laptop révén férnek hozzá a szerverhez. Mi erre azt mondtuk, hogy az egészet ki tudjuk váltani egy bérelt megoldással. Az igényei folyamatosan nőnek, tehát egy nagy, erős szerver partícióját konfiguráltuk a számára, a hat helyszínt a mi kommunikációs hálózatunk segítségével kapcsoljuk rá, ahol a dolgozók központilag ellenőrizhető módon férhetnek hozzá. Ez biztonsági szempontból sokat jelent, mert nincs számítógép, amelyre bármit rá lehet tölteni, a munkahelyen a munkával foglalkozhatnak, és szavatolt az adatbiztonság.”

Csenteri Levente szerint egyelőre kevesen mernek egy ilyen koncepciót elfogadni, de aki igen, a felhőt választja. Vásárol egy terminált a felhő alapú szolgáltatótól, amely, ha elromlik, küldenek újat – nem kell javítani, karbantartani, biztosítják, hogy az informatikai és kommunikációs infrastruktúra mindig rendelkezésre álljon a munkához, egy csomagban. Nem kell vírusok után kutakodni, rendszergazdát megfizetni. A szakember szerint a felhő a jövő, mert ha felhő alapú szolgáltatásban vásárolják az informatikai és kommunikációs infrastruktúrát, csak a munkára kell koncentrálni.

A menedzser

„Építész, majd közgazdász, de semmiképpen sem informatikus, vagy távközlési szakember vagyok” – állítja magáról Csenteri Levente. Egy induló távközlési cégnél diákként talált munkát, majd a távközlésben ügyfélszolgálaton, műszaki támogatási területen, HR-területen dolgozott, később lett kereskedő, a legutóbbi 12 évet menedzserként töltötte. „Ma menedzsernek tartom magam, két-három céget vezetek, érdekes és motivál az üzletkötés, az üzletfejlesztés” – mondja magáról. Angol nyelvtudása mellett a bulgáriai vállalat vezetőjeként autodidakta módon próbálja a nyelvet is tanulni, ebben cirill olvasótudása segíti, akárcsak Szerbiában. Titkárnő és sofőr nélküli menedzser, bár sokat utazik, próbál keveset autózni, inkább tömegközlekedéssel, metróval, vonattal, repülővel közlekedik.