
Vegyszermaradványokat találtak a bevizsgált zöldségek és gyümölcsök egynegyedében a romániai piacon. Miközben jövőtől uniós szinten egységes lesz az ellenőrzés, a teljes körű hazai felzárkózás még várat magára.
1970. január 01., 02:001970. január 01., 02:00
2015. május 22., 19:542015. május 22., 19:54
Az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal áprilisi ellenőrzése nyomán végzett laboratóriumi vizsgálatok kiderítették: a Romániában forgalmazott zöldség, gyümölcs és gabona negyede tartalmaz növényvédőszer-maradványokat. A 3500 minta alapján az almában találták a legtöbb vegyszert, a vizsgált gyümölcs 80 százaléka importból származik. Az átlagosnál magasabb vegyszerszennyezettségi mutatókat találtak a Törökországból behozott citrusfélékben, elsősorban a citromban és a grépfrútban. A 70 százalékban ugyanonnan importált paradicsom sem vizsgázott túl jól: a gyümölcs húsában 3-5 féle növényvédőszer maradványaira bukkantak. A drágábban kínált biozöldségben és biogyümölcsben is találtak szermaradványokat. A szakemberek szerint azonban a bevizsgált zöldség- és gyümölcsminták kevesebb, mint egy százalékában volt a határértéknél valamivel magasabb a szermaradvány.
A szúrópróbaszerűen végzett laborvizsgálatok egyelőre csak a nagybani zöldség- és gyümölcsforgalmazókra korlátozódnak. Jövő évtől az Európai Unió egész területén egységes szempontok szerint ellenőrzik nemcsak a húst, a tejtermékeket és a bort, hanem a gyümölcsöket és a zöldségeket is. Míg a hús-, a tej- és a gabonafeldolgozóknak, illetve pékségeknek Romániában is belső élelmiszer-ellenőrzési procedúrájuk van – amit az erre hivatott állami ellenőrző szervek nyomon követnek –, a zöldségekben és a gyümölcsökben lévő szermaradványok ellenőrzése sokkal esetlegesebb és felületesebb. Egyes élelmiszer-ipari szakemberek szerint biztonságosabb ma húst, tejterméket, befőttet, különféle konzerveket vagy kenyeret fogyasztani a romániai kereskedelemből, mint friss zöldséget és gyümölcsöt, amelynek származási helye és a beszerzési útvonal esetenként kérdéses.
Laborhiány
„A zöldségekben, gyümölcsökben található szermaradványokat speciális felszereltségű laboratóriumokban lehet kimutatni. A rendszerváltás után hosszú ideig csak két ilyen laboratórium működött az országban, de lényegesen mára sem javult a helyzet” – magyarázza Orbán Sándor nyugalmazott kolozsvári növényvédelmi szakember. A hatalmas friss árufelhozatal miatt csak szúrópróbaszerű ellenőrzésekre futja a hatósági kapacitásból. Az EU-n kívüli országokból származó áru szigorúbb elbírálás alá esik, az uniós tagországokban előállított mezőgazdasági termékek esetében pedig elméletileg a rendszeres belső ellenőrzés szűri ki a szennyezett árut. Az áruházláncok, de a kisebb üzleteket kiszolgáló nagybani kereskedők is zömében olyan zöldség- és gyümölcstermesztőktől vásárolnak friss árut, ahol betartják a növényvédelmi előírásokat is magukba foglaló technológiai szabályokat.
Vegyszermaradványt csak olyan esetben nem lehet kimutatni gyümölcsben, zöldségben, ha a termelő szigorúan betartja a növényvédőszerek esetében előírt várakozási időre szóló előírásokat, azaz a terméket az utolsó permetezéstől megszabott határidő után szüreteli és forgalmazza. A szakhatóság a permetezési napló adatai alapján ellenőrzi a rendszert Nyugat-Európában és Magyarországon. Néhány évvel ezelőtt Romániában is történt hasonló próbálkozás a permetezési napló kötelezővé tételére, ennek rendszeres ellenőrzésétől azonban a piaci őstermelők esetében eltekintettek. Szakemberek szerint még mindig biztonságosabb az EU belső piacáról vásárolni friss zöldséget, gyümölcsöt, mint unión kívüli országból, ahol esetenként teljesen mások a szabályok. A Törökországból importált zöldségekben, gyümölcsökben sorozatosan előforduló szermaradványok miatt a bukaresti szakminisztérium többször állított már le primőrszállítmányokat, a visszatérő ellenőrzések azonban újabb és újabb eseteket tárnak fel.
Biztonságosabb növényvédő szerek
A nehezen lebomló, súlyosan környezetkárosító, nehézfémeket tartalmazó növényvédő szereket az elmúlt évtizedben kivonták az Európai Unió tagországaiból. Csak a réztartalmú szerek maradtak forgalomban, de a nagy mennyiségű rezet tartalmazó készítmények – mint például a kékkő – helyét átvették az ötször-tízszer alacsonyabb réztartalmú vegyületek. Az évtizedekkel ezelőtt használt igen veszélyes DDT, vagy a Pitezin és a Triazin alapú gyomirtók forgalomból való kivonása új éra kezdetét jelentette a növényvédelemben. Előretörtek a természetbarát vagy a természetre kevésbé ártalmas és a sokkal hamarabb lebomló szerek. Az új generációjú rovarirtókban alapanyagként megjelent a természetbarát nikotin, amely kis adagban nem ártalmas az emberi szervezetre.
Hasonló újítások a növényvédelem minden területén terjedőben vannak. Orbán Sándor szerint semmilyen gyümölcs vagy zöldség fogyasztása nem jelenthet rizikófaktort az emberi szervezetre, ha a termelők betartják az előírt élelmiszer-biztonsági várakozási időt. „Szermaradványokat általában csak akkor találnak a növényekben, ha a gyártó cég által előírt dózist a termelő meghaladja, és ezzel arányosan az élelmiszer-egészségügyi várakozási időnek is ki kellene tolódnia, ezt viszont a farm nem veszi figyelembe” – magyarázza a szakember.
Ami felszívódik, le is bomlik
A kétféle permetező szer, a kontakt és a szisztémikus (felszívódó) közül sokan ez utóbbit kedvelik, mert hatékonyabb. Miközben növényvédő hatást fejt ki, a vegyszer a növényi nedvek keringése révén felhígul és felbomlik. A szer maradványait nitrogén, szén vagy egyéb elemek formájában a növényi sejtek beépítik, így a várakozási idő után már nem mutathatók ki. A sokféle felszívódó vegyszer között gyakoriak a növények növekedési csúcsaiba vándorló szerek, amelyek már permetezés után néhány napra nem jelentenek veszélyt, így várakozási idejük is rövidebb. Uborkatermesztés esetén gyakoribb az ilyen szerek használata, hiszen a folyamatos szüretre berendezkedett termelő nem várhat két-három hetet, a szokványos várakozási idő lejártát, ezért ez a zöldségfajta bizonyos szerekkel történő permetezés után három nappal már biztonságosan forgalmazható.
A kontaktszerek nem szívódnak fel, hatásukat a gyümölcs héjára tapadva fejtik ki, a szisztémikus szereknél sokkal lassabban bomlanak le. Alapszabály, hogy bármilyen zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, előzőleg alaposan meg kell mosni, a szőlőt és az epret pedig néhány percig áztassuk tiszta vízben. „Tudni kell, hogy az unióban szigorúak a vegyszerhasználati szabályok – sok, növényvédőszert be sem engednek a tagállamok piacára –, ami tovább erősíti az élelmiszer-biztonság iránti bizalmat. A rendszeres ellenőrzések alkalmával kimutatnak ugyan vegyszermaradványokat, de ezek az esetek döntő többségében a megengedett szint alatt maradnak. Ha az EU területén egy cég által szállított zöldség, gyümölcs vagy egyéb élelmiszer-rakományban a megengedettnél magasabb szennyezettségre bukkannak, azonnal beindul a tagállamok közötti riadóztatás. Magára valamit is adó kertészeti vagy élelmiszer-feldolgozó vállalat nem vállalja annak kockázatát, hogy termékeit kiutasítsák a piacról, ezért a termelők többsége igyekszik betartani az előírásokat” – szögezi le Orbán Sándor növényvédelmi szakember.
Mennyi a veszélyes?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjának tájékoztatója szerint, ha szermaradékot csak határérték alatti mennyiségben mutattak ki az élelmiszerből, fogyasztása nem jelent kockázatot. E határértéket az egészségügyi kockázat legkisebb mértékénél is alacsonyabban határozzák meg. Valamennyi engedélyezett növényvédő szer hatóanyagára megadják azt a mennyiséget, amelyet életünk során – akár naponta – elfogyasztva sem betegednénk meg (ez a megengedhető napi bevitel), valamint azt az értéket, amely egyszeri alkalommal történő, nagy mennyiségű zöldség, gyümölcs fogyasztása esetén sem okozhat egészségkárosodást (akut referencia dózis). Ha esetleg a határértéket kis mértékben meghaladó szermaradékot tartalmazó terméket fogyasztottunk, az még nem veszélyezteti az egészséget. A kockázat függ a növényvédőszer-maradék mértékétől, az elfogyasztott mennyiségtől és a testtömegtől is. Bizonyos szermaradékok mosással, hámozással teljesen eltávolíthatók, mások esetében a mennyiség csökkenthető ily módon. Például a réz- és a kéntartalmú szerek kontaktszerek, a növény lemosásával gyakorlatilag teljesen eltávolíthatók. Egyes szerek maradéka azonban nem a zöldség, gyümölcs felületén, hanem annak belsejében van, vagyis a mosás, hámozás nem távolítja el azokat. Az alapos mosás – és nem csak a felületi öblítés – azonban mindig ajánlott. Javasolt ezeket a termékeket két percig tiszta vízben áztatni úgy, hogy az egyes darabok egymástól történő elkülönítésével a teljes felületükről eltávolítható legyen minden szennyezés, ezt követően pedig még egyszer tiszta vízben átmosni, majd folyóvízzel leöblíteni.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!