
Stephen Hawking legújabb jóslata nem túl biztató: a világ egyik legokosabb embere szerint ezer év múlva kihal az emberiség, hacsak nem költözünk el a Földről. A Marsra-való áttelepülést már nemcsak a NASA, de számos magánvállalkozás is megvalósíthatónak tartja.
2016. december 09., 15:282016. december 09., 15:28
A világhírű brit fizikus, Stephen Hawking novemberben a New York Postnak elmondta, nagyjából egy évezrede van hátra az emberiségnek. Hawking egyre nagyobb esélyt lát a nukleáris háború kitörésére, de a mesterségesen előállított vírusokkal és a globális felmelegedéssel is alátámasztotta kijelentését. Stephen Hawking szerint az egyetlen esélyünk az, ha az emberi fajt áttelepítjük egy másik bolygóra.
Bár tavaly nyáron a NASA felfedezett egy olyan bolygót, amely a Földhöz hasonló életkörülményekkel rendelkezik, az odautazás egyelőre csak tudományos-fantasztikus körülmények között lehetséges. A Kepler-452b nevű bolygó egy másik naprendszerben található: ha egyáltalán létezne az emberszállító utazáshoz megfelelő űrjármű, akkor is 1400 évbe telne, míg célba érnénk. A rokon bolygó nagyjából akkora távolságra helyezkedik el saját napjától, mint a Föld a mi napunktól, ezért lehetséges, hogy akár élet is kialakuljon rajta. A Mars azonban sokkal elérhetőbb cél, és úgy tűnik, valósággá válhatnak a fantasztikus filmek.
Az oxigéndús levegőis megoldható
A jelenleg rendelkezésünkre álló technológia által 6–9 hónap alatt lehetne eljuttatni embereket a Marsra. Az új lakhely körülményei azonban problémát jelenthetnek, a vörös bolygón sokkal nagyobb káros sugárzásnak lennénk kitéve, mint a Földön. Viszont radioaktív védelemmel ellátott épületekben elképzelhető az élet. Gondot jelenthetnek a gyakori porviharok is, ugyanakkor a Mars gravitációja jóval kisebb a bolygónkénál, bár Ashley Dove-Jay űreszköz-tervezőmérnök szerint addig nem tudjuk meg, hogy milyen technológiával lehetne megoldani a problémát, amíg hosszabb távon ember nem próbálja ki a marsi körülményeket. A napenergia viszont a vörös bolygón is ugyanúgy hasznosítható.
Már középiskolában megtanultuk, hogy közel és távol is a Föld az egyedüli élőhely számunkra, amely elegendő oxigént biztosít az emberi élethez. A kísérletező szakértők azonban egyre több megoldással rukkolnak elő. A Josh Richard ausztrál fizikus vezette, egyetemi hallgatókból álló kutatócsoport már tavalyelőtt kifejlesztett egy olyan módszert, amellyel oxigén és hidrogén molekulákra lehet bontani a vizet, a levegővel tehát nem lenne probléma. A tervek kivitelezésének lehetőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a
NASA már 2014-ben engedélyezte annak az űrrakétának és kilövőállomásnak a megépítését, amely 2033-ban a Marsra juttatna egy csapatot. A Space Launch System (SLS) nevet kapott gépezet az amerikai űrkutatás hétmilliárd dollárjába kerül majd. A rakéta első tesztjét 2018-ban hajtanák végre, az emberek fellövését a 2030-as évek elejére tervezik, ők azonban még nem civilek, hanem szakképzett asztronauták lesznek. A Skynews szerint az SLS végleges formájában a világ legerősebb rakétája lesz: összesen 143 tonnányi súlyt képes majd az űrbe szállítani.
Nyolc év múlva indulhat az első kolónia
A National Geographic csatorna novemberben indította el új, Mars – Utunk a vörös bolygóra című dokumentumfilm-drámáját, amely az első hat, Marsra költöző asztronauta mindennapjait kíséri figyelemmel a felkészülés első pillanataitól kezdve a 2033-ra tervezett, vörös bolygóra történő landolásig. Bár az elmúlt években többször is küldtek űrszondát a vörös planétára, a szakértők nincsenek megelégedve az eszközök által közvetített adatokkal és fényképekkel. Úgy gondolják, a leghitelesebb és legalaposabb információkat emberek tudnák gyűjteni a helyszínen. A hatrészes drámasorozat egyik kiötlője, Stephen Petranek szakújságíró is Stephen Hawking véleményét vallja: a Marsra való átköltözés az egyetlen lehetőség arra, hogy az emberi faj hosszú távon fennmaradjon. A film forgatása alatt mesterséges földöntúli körülmények között próbálják ki a ruházatot, az eszközöket, elősegítve 2033-ig a biztonság kifejlesztését, hiszen egyelőre még az sem biztos, hogy az űrhajósok túlélik a landolást.
A NASA 2014-ben született kilátásait egy amerikai magán űrrepülési vállalat, a SpaceX alapítója azonban felülírta: Elon Musk idén ősszel tartott előadást egy mexikói űrhajózási kongresszuson cége fejlett rakétaterveiről. A SpaceX űrjárói árut és embereket is szállítanának, a tervek szerint nagyjából kétévente indítanának járatot a Föld és a Mars között, amikor a két bolygó együttállása a legkedvezőbb. Musk azt reméli, az első csapatot már nyolc év múlva ki tudják lőni. A sietség egyelőre nem tűnik rizikómentesnek, a vállalat alapítója szerint ugyanis életveszélyes lehet a nem mindennapi utazás. A SpaceX vezetője belátható időn belül kolóniákat képzel el a vörös bolygón, de egy átlagos kelet-közép-európai állampolgár nemigen fogja megtapasztalni ezt a kalandot. A Musk által a legolcsóbbnak nevezett jegy ugyanis 200 ezer dollár körüli összegbe kerül. Cége az idén építette meg az első újrahasznosítható rakétát, így a hazatérésre is lehetne majd jegyet váltani.
Igluszerű kuckókaz első „telepesek” lakóhelye
Musk vállalatának tervei a gyakorlatban többe kerülnek, mint a NASA-é – legalább tízmilliárd dollárra becsülik –, de az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal beszállna az első kilövés költségeibe. 2018 novemberében küldenék ki az első rakétát a Marsra, eddig ugyanis csak űrszondákkal mérték fel a terepet. A Red Dragon űrkapszula egyelőre emberi utas nélkül indulna útnak, először a kilövést és landolást tesztelnék a vörös bolygó felszínén.
Az utaztatás mellett már a kitelepítettek lakásait is modellezték: novemberben a National Geographic a Greenwichi Királyi Obszervatóriummal közösen Londonban állított ki egy olyan igluszerű kunyhót, amiben az első marslakók élnek majd. A kutatók úgy képzelik el, hogy földalatti alagutakkal kötnék össze az első lakhelyeket a Marson, az oxigéntermelő gépezetek is a kunyhók alatt helyezkednének el. Az asztronautáknak tervezett mini lakás belsejében egy személynek elegendő falba épített ágy, polc, fogas található és egy föld alá vezető lépcsősor. A kuckó külső falát a Marson található anyagokból készült téglákból húznák fel, hogy az építőanyagokat ne kelljen a rakétával szállítani, az építményt pedig vákuumzáros, az űrhajóknál is alkalmazott ajtóval zárnák le.
Mars One: jövőremár kezdődik a kiképzés
Az egyik legnépszerűbb űrutazást tervező szervezet, a holland Bas Lansdorp által vezetett Mars One név alatt futó űrprogram kitervelői nagyjából ugyanazt a célt tűzték ki, mint az amerikai Elon Musk SpaceX vállalata: emberi kolóniát akarnak telepíteni a Marsra, ahol a lakók önellátó módon élnek majd. A Mars One elképzelés szerint az első kiköltözött nőknek és férfiaknak ott is kell maradniuk életük végéig. A program a Mars-misszióhoz szükséges minden felkészülési és finanszírozási folyamatot felügyel, a Mars One Ventures pedig a jogi és kommunikációs kérdésekkel foglalkozik. A 2011-ben indult Mars One elsősorban előfizetésekből, támogatásokból és adományokból oldja meg az első expedíció költségeit. A program keretében mintegy harminc neves szakember – orvosok, tudósok, űrkutatók – dolgozik azon, hogy a Marson élhető körülményeket teremthessenek maguknak a kiköltözők, bár az első emberi csoport számára bizonyos előfeltételeket űrszondákkal kell majd kialakítaniuk.
A Mars One sem garantálja az út során a teljes biztonságot, a program hivatalos oldalán tízéves kiképzési időről olvashatunk. Ám először a szervezők is egy üres rakétát küldenének fel, hogy ellenőrizzék a landolás biztonságosságát, illetve, hogy mennyire megy tönkre a gépezet. A válogatás 2013-ban indult, a kitelepedésre bárki jelentkezhet, azonban az önkénteseknek komoly szűrőpróbákon kell átesniük, szigorú követelményeknek kell megfelelniük, ezért leginkább szakképzett asztronauták jutnak el a kiképzés utolsó fázisáig, az angol nyelvtudás mellett acélos fizikai állóképességre és technikai tudásra van szükség. A kiképzéseket már a jövő évben megkezdik, az első emberi csapatot 2026-ban küldenék a Marsra. Ha az első út sikeres lesz, 2028-ban a második kolónia is követheti őket.
Nincs fürdésaz életveszélyes út alatt
A 7–8 hónapos utazás során az űrpilótáknak nem lesz lehetőségük súlytalanságban vízzel zuhanyozni, ehelyett nedves törlőkendővel oldják meg a tisztálkodást, szárított élelmiszeren és konzerveken fognak élni a ventillátorok, számítógépek és a létfenntartást biztosító eszközök, gépek folyamatos zúgása mellett. Az űrhajó folyamatos napviharveszélynek lesz kitéve. Az ember azonban már évtizedek óta járja az űrt, és eddigi tapasztalatai szerint elsősorban a landolás jelent szokatlan veszélyt. A terv tehát megvalósíthatónak tűnik, a különböző magánkezdeményezéseket látva két évtizeden belül a merészebbek már válogathatnak is, hogy melyik űrutazási társasággal látogatnak el a szomszédos planétára. Számos szakértő azonban nemcsak szakmai, de társadalmi-etikai kérdést is felvet: ha bármilyen szintű, az ottani körülményekhez alkalmazkodott életforma létezik a Marson, jogunk van-e rátelepedni, sőt, egyáltalán helyes-e új planétát honfoglalni az embernek, ha első élőhelyét ő maga pusztítja el?
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!