Csöpögtetett érettségi

Épp csak törvényileg előírt kampánycsend nem előzte meg az idei érettségi vizsga eredményeinek kihirdetését, mert amúgy vészesen kezdett hasonlítani egy igencsak zaklatott választási kampány záróakkordjaihoz. A hétfőre bejelentett eredményeket ugyanis már vasárnap részeredmények előzték meg – egyes megyék végzős diákjai és azok szülei már ekkor örvendhettek vagy szomorkodhattak – más régiók diákjai viszont csak hétfőn lélegezhettek fel, és az országos eredmények is különböző feldolgozottsági szinten láttak sorra napvilágot. Mígnem végre megszületett az 59,25 százalékos végeredmény, amely egyelőre a fellebbezések előtti állapotot tükrözi, ám azt már így is sugallja: jobb az idei „termés”. Tavaly ugyanis 54,4 százalék volt ugyanez a szám, s ez emelkedett a fellebbezéseket követően 56,4 százalékra. Vagyis tavalyhoz képest közel
5 százalékos javulás észlelhető, ami a július 11-ei fellebbezéselbírások után várhatóan további egy-két százalékkal nő.

 Éllovasok és sereghajtók

Az érettségi versenyt jelent nemcsak a diákok, hanem a megyék és iskolák szempontjából is. Ezt a megmérettetést idén Brăila megye nyerte: az 59,25 százalékos országos átlaghoz képest 77,82-t teljesített. A második Kolozs 73,91 százalékkal, a harmadik Iaşi megye 73,67-tel, míg a sereghajtó Ilfov a maga 27,93 százalékával. A „legbalhésabb” megye versenyét idén vitán felül Arad nyerte: alig rajtolt el az írásbeli szakasz, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) csúszópénz elfogadása, valamint befolyással való üzérkedés gyanújával vette őrizetbe a megyei főtanfelügyelő-helyettest, egy tanfelügyelő és egy romántanár ellen vizsgálatot indított. A vádlottak 300–500 eurót kértek és kaptak átmenő jegyekért cserében. Az ügyre úgy derült fény, hogy a nyomozó hatóság emberei előzetes bejelentés alapján szülőknek adták ki magukat, és megvesztegetés céljával felkeresték a gyanúsítottakat.

Magyar szemmel nézve az eredményeket Kolozs megye az éllovas 73,91 százalékkal, Arad zárja a sort az átlagnál közel 10 százalékkal alacsonyabb eredménnyel. A köztük lévő sorrend: Szeben 69,02 százalék, Brassó 68,22, Fehér 67,80, Szilágy 64,98, Szatmár 63,18, Beszterce-Naszód 62,42, Máramaros 62,21, Maros 58,44, Bihar 57,85 (11 százalékkal kevesebb, mint tavaly!), Kovászna 56,49 (tavaly 42,74 százalék!), Hunyad 56,21, Temes 56,09, Hargita 51,93 (közel tízszázalékos növekedés!). A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban 89,19, a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban 84,52, a Plugor Sándor Művészeti Líceumban 63,64 százalékos volt a sikeresen érettségizők aránya. A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumban a diákok 74,59 százaléka ment át. Kolozs megyében három olyan középiskola is van, ahol valamennyi diák legalább hatos átlagot ért el, ezek közül az egyik a János Zsigmond Unitárius Kollégium.
A Hargita megyei negatív véglet a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola, ahol 5,63 százalékos az átmenési arány, de a legjobb eredmény is csíkszeredai: a Márton Áron Gimnázium végzős diákjai 92,16 százalékos eredményt produkáltak. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 88,89, a Tamási Áron Gimnázium 87,32 százalékos eredménnyel zárta az idei első érettségit. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum maturandusainak 95,15 százaléka iratkozhat egyetemi felvételire.

 Román: támadó szinonimák

Az idei érettségi, akárcsak a tavalyi, úgynevezett kompetenciafelmérésekkel kezdődött, majd június 30-án az első írásbeli vizsgára is sor került. Román nyelv és irodalomból – ahogy tavaly is – két külön tételsor szólt a humán tagozatosoknak és pedagógiai líceumosoknak, illetve egy másik a reál tagozatos diákoknak a szakoktatásban és elhivatottságot igénylő szakoktatásban (sport vagy művészeti, teológiai és militáris képzést nyújtó szakosztályok) tanulóknak. Idén először az anyanyelvi vizsgát is ugyanezen felosztás szerint készítették elő. Minden írásbeli vizsgán 90 pontot lehetett összegyűjteni, ami 9-es jegynek felel meg, egyes hivatalból járt mindenkinek.

A román tételekről Gerdan Pop Ioanát, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium tanárát kérdeztük. A reálos tételsor szerinte teljesíthető volt, ha a diák jó barátságban volt a román nyelvvel. Gyengébb nyelvtudás esetén gondot jelenthetett például a szinonimák megtalálása, hisz ritkábban használt szavak rokonértelműjét kellett meghatározni. Az ismeretlen szövegre vonatkozó további kérdéseket a szaktanár hozzáférhetőbbnek ítélte, a második tétel érvelő jellegű szöveget kért az egészséges életmód népszerűsítésével kapcsolatban. A harmadik annyira könnyű volt, amennyire csak lehetett, fogalmazott a váradi tanárnő: Eminescu költészetét már általános iskolás koruk óta ismerik a dákok. A humán osztályosok tételsoraival kapcsolatban kiemelte: valóban több tanult anyagot kért számon, nagyobb tapasztalatot, szókincset kívánt. Bár a román szakos tanárnő nem ítélte nehéznek a feladatokat, azért hangsúlyozta: hatalmas különbségek lehetnek egyes diákok román tudása közt, ezért legalább arra lehetne külön figyelni, hogy közismertebb szavakat használjanak a tételeknél.

Számszerűen
Idén 151 294 diák tette próbára tudását: 122 590-en idén végeztek, 28 704-en nem először próbálkoztak. Az idei tizenkettedikesek közül az érettségire beiratkozottak – több mint 25 százalékuk ugyanis vagy megbukott, vagy nem érezte magát elég felkészültnek a feladathoz – 67,61 százaléka vette sikerrel a próbákat (tavaly ugyanez az arány 63,1 százalék volt). Országos viszonylatban legtöbben (78,90 százalék) a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgát abszolválták, bár az anyanyelvi megmérettetésre beiratkozott 6658 diák – magyarok, ukránok, törökök, szerbek – 94 százaléka felett sikerült legalább ötös dolgozatot írni. A profilnak megfelelő tantárgyból 77,72, a választható tantárgyból pedig 80,34 százalékban mentek át. 257 diákot kizártak az érettségi vizsgáról, ők és a bukók az augusztus 18-án induló érettségin próbálkozhatnak újra, vagy akár tavasszal is, miután az oktatási minisztérium sürgősségi kormányrendelet révén még egy lehetőséget kínál a diákoknak, hogy megszerezhessék érettségi diplomájukat.

Magyar: végtelen tananyag

Magyar nyelv és irodalomból a reálosoknak Áprily Lajos Hóban című versét, a humánosoknak Pilinszky János Halak a hálóban című versét kellett elemezniük az első tétel követelményei szerint. Pilinszkyt elemezni nehezebb, mint Áprilyt, ám Rácz Melinda, a Kolozsvári Református Kollégium magyartanára szerint a második, kommunikációs tételnél voltak igazán nagy különbségek: a reálosok itt, szinte behunyt szemmel is össze tudtak szedni 1,3–3 jegynyi pontot a szórakoztató irodalomról és filmről szóló szöveggel kapcsolatos követelmények teljesítésével. „Kedvenc könyve, de ha más nem, filmje biztosan mindenkinek van. Erről könnyen tudtak érdekesen és ügyesen írni a reálosok” – állapította meg a szaktanár, aki szerint viszont a humános kérdések alaposabb ismereteket kértek számon.

A harmadik tétel a választható irodalmi műveket – romantikus regények, illetve novellák – is megadta. Rácz Mária szerint ezzel az a gond, hogy Mikszáthról azt mondani, hogy romantikus, nagyon leegyszerűsítő, hisz realista sajátosságok is jellemzik, sőt a modernség is. „Aki témában volt, kiemelte a romantikus sajátosságokat, és leírta, hogy más jegyek is felfedezhetők” – vázolta a szaktanár, aki szerint a probléma nem a tételekkel van, hanem a túl nagy tananyaggal. „Az első tételnél ismert szerző ismeretlen versével mérik a képességeket. Sokan azonban el sem jutnak a kortárs magyar irodalomig, van aki épp Áprilyt vagy Pilinszkyt nem tanította. Ha egy diák tud verset elemezni, akkor ismeretlen szerző költeményével is megbirkózik, de nagyon elbátortalaníthatja, ha nem ismeri a költőt. Komoly időhiánnyal küszködünk, minőségi tanítással pedig nem lehet az elvárt mennyiséget befogadtatni a gyermekekkel” – állapította meg Rácz Mária, aki javítótanárként is nagyon elégedett volt a diákok teljesítményével. „Nem is emlékszem, mikor olvastam ennyi jó dolgozatot” – zárta szavait a magyartanár.

Múltidézés
Azoknak nyilván szimpatikusak a 60 százalék körüli arányok, akik sikerrel vették az akadályt, a további 40 százalék bizonyára mást gondol. Nekik szomorú lehet az utóbbi tíz évre visszatekintő számsor is. Tavaly 56,44 százalék érettségizett sikeresen, 2012-ben csak 44,41 százalék, és 2011-ben is csak 45,73 százalék. Ám a korábbi években biztatóbb volt az arány: 2010 – 69,30 százalék, 2009 – 81,47 százalék, 2008 – 78,30 százalék, 2007 – 82,08 százalék, 2006 – 80,48 százalék, 2005 – 84,68 százalék, 2004 – 84,59 százalék. A kép természetesen valamelyest torzít, hisz időközben szép számmal történtek átalakítások a hazai tanügyi rendszerben, a leglényegesebb ezek közül a szakiskolák megszüntetése volt.

 Történelem: a tördelés áldozatai

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum történelemtanára, Már István szerint eléggé átfogó volt az idei történelem-tételsor. „Csak a nagyon jól felkészült diákok kapnak kilences-tízest. Minden történelmi korból voltak kérdések, amelyek megkövetelték a történelmi térben és időben való tájékozódás képességét. Hiányoltam az egyetemes történelmi részt, ami minden évben szerepel az érettségi programjában, ám egyre kevésbé jelenik meg a tételekben” – állapította meg.

A szaktanár felháborítónak tartja, hogy nem figyeltek oda kellőképpen a tételek megfelelő elhelyezésére: „A magyar fordításban az első tétel utolsó kérdése nem az első lapra, hanem a második oldal legtetejére került. Így ezt a kérdést sokan nem vették észre. Az általam javított több mint száz dolgozat közül nyolcvanban nem válaszoltak erre a kérdésre. Lehet, hogy egyesek nem tudták a választ, de az biztos, sokan nem is vették észre.” A tavalyi tételnél nehezebbnek ítélte az ideit, s bár az ötöst össze lehetett szedni, a jobb jegyért számos részlettel tisztában kellett lenni. „Kérdeztek például Románia részvételéről a »keleti kérdésben«, ahol a kulcsszó Románia, amiről csak az 186o-as évektől beszélhetünk. A gyerekek meg a »keleti kérdésre« koncentráltak, ami viszont korábban, a 17. századtól kezdődik, ezért volt, aki egész mást írt, nem a 19. századi eseményeket” – mondta Már István.

Matematika: már nem mumus?

Matematikából idén is négy külön tételsor volt a matematika-informatika, természettudományi, pedagógiai és technológiai osztályt végzettek számára. A nehézségi sorrend is ez szokott lenni, ám Szász Enikő, a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum szaktanára szerint idén a természettudományi semmivel sem volt könnyebb. „Körülbelül az volt az elvárás, amire számítottak a diákok. A gyerekek szerint sem volt meglepő, egy hetesért nem kellett nagyon sokat dolgozni vele” – minősítette a matek-infós tételsort Szász Enikő, aki javítótanárként ennyi jó jegyet még soha nem adott. „A nyolcadikosok kisérettségijén szinte a matematika volt a legjobb jegy. Remélem, hogy az érettségin is megszűnik mumusnak lenni” – zárta reménykedve értékelését a matematikatanár.