Ciántechnológia: méregtelenítő szándékú levelezés

A ciántechnológiát alkalmazó aranybányászat káros következményeire és környezetromboló hatásaira igyekezett újra felhívni a figyelmet a Társadalmi mozgalmak a nagy horderejű bányászati tervek ellen címmel tartott konferencia az Európai Parlamentben. A konferencia szervezői Ana Miranda spanyol (Európai Szabad Szövetség) és Nikosz Huntisz görög (Egységes baloldal) EP-képviselők a „Valódi aranyunk az egészségünk és a környezetünk” vezérgondolat köré szőtték üzenetüket.
Köztudott, hogy az utóbbi években felértékelődött az európai aranylelőhelyek kiaknázásának lehetősége. A bányászat legtöbbször Európán kívüli nagyvállalatok révén zajlik, leggyakrabban az érintett kormányok engedélye és a közvélemény célzatos megnyugtatása mellett. A brüsszeli konferencia előadóinak célja a figyelemkeltésen túl a konkrét politikai döntések kieszközölése volt az EB-től és az érintett kormányoktól e káros technológia alkalmazásának a leállítására. Az Európai Parlament 2010. május 5-ei határozatát – amely felhívja az EB-t az említett módszer kitiltására az uniós tagállamokból 2011 végéig – eddig csak három tagországban érvényesítették.
Aikaterini Igleszi, a görög parlament képviselője a Halkidiki-félszigeti aranykitermelés körülményeit és az azt ellenző polgári mozgósítást ismertette, hasonlóan Victor Boștinaru román képviselőhöz, aki a verespataki kiaknázási kísérletek körüli helyzetet elemezte. A spanyolországi Galícia tartományban több helyszínen tervezett aranytermelés éles ellenállásba és lakossági mozgósításba ütközik. A helyzetet taglaló Pedro Alfonzo biológus szerint a négy nagy kitermelőegység közül csak a corcoestói 7,736 millió négyzetmétert érint, a 716 futballpályányi terület 95 méter mélységben ágyazódik a tájba. Az évi bányászás 23 millió tonna föld megmozgatása mellett 2,8 milliárd liter vizet emészt fel, a napi ciánfelhasználás pedig 1,49 tonnát igényel. Egy uncia arany kitermelése 72 tonna föld mozgatásával jár. Nikosz Hriszogelosz görög EP-képviselő a bányászati feltételek európai jogi aspektusait és cseremegoldási lehetőségeit értelmezte.
A konferencia politikai folytatásaként Ana Miranda felhívással fordult képviselőtársaihoz: csatlakozzanak a levélhez, amelyben Janez Potocnik EB-biztost kéri, hogy vegye figyelembe azt a tényt is, miszerint a káros következményekkel járó termelési eljárások alkalmazása mellett az érintett cégek a kiaknázás után nem gondoskodnak a környezeti károk eltávolításáról, és ez a helyi lakosság többgenerációs távlatú egészségkárosodását idézi elő. Összeurópai jellegénél fogva a kérdés csak közös erőfeszítéssel orvosolható, a kockázatok azonnali beavatkozást igényelnek az EB részéről, ezért sürgős választ vár arra a kérdésre, hogy mit kíván tenni a bizottság a tragikus következmények megelőzése érdekében – áll Ana Miranda levelében.