Brüsszelbe tart a székely autonómia ügye

Célegyenesbe fordult a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett, a nemzeti sajátosságokkal rendelkező régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezés ügye, miután megalakult a polgári kezdeményezés bizottsága. Az SZNT kezdeményezése a nemzeti sajátosságokkal rendelkező történelmi régiók önrendelkezését, autonómiáját célozza, egy Brüsszelben elfogadott törvény Romániát arra kötelezné, hogy biztosítson autonómiát a történelmi Székelyföld területén élők számára. Mint ismeretes, az Európai Unió 2012. április elseje óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
A kezdeményező bizottság eddig hét országból nyolc tagot számlál, a szervezők tervei szerint ez kilenc országra és tizenegy személyre egészül ki. A bizottság tagja a felvidéki Boldoghy Olivér, a magyarországi Dabis Attila, az erdélyi Izsák Balázs, a spanyolországi baszk Miren Martiarena, a spanyolországi katalán Jordi Xuclá, a svédországi magyar Publik Antal, az ausztriai Roland Dudda és a hollandiai Frans Jeursen. Az uniós jogszabály szerint legalább hét EU-tagállamban élő tagból kell összeállnia a polgári kezdeményezés bizottságának. Izsák Balázs SZNT-elnök szerint kezdeményezésüket akár holnap beterjeszthetnék az Európai Bizottsághoz, ezt a lépést azonban egy hónap múlva fogják megtenni. Az SZNT elnökének reményei szerint az RMDSZ által kijelölt személy is részt vesz majd a testületben. A kezdeményező bizottság tagjai közül egyesek mögött szervezet áll, de fontosnak tartották, hogy a kezdeményezést ne a viselt tisztségek fémjelezzék.
Izsák szerint ezzel olyan európai szintű mozgalmat indítanak útjára a nemzeti régiók védelmében, amely túlmutat az európai polgári kezdeményezésen. A nyelvi, kulturális, nemzeti sajátosságokkal jellemezhető régióknak egymás törekvéseit kölcsönösen támogatniuk kell, hogy érvényre juthasson a területeiken élő népek, közösségek akarata. Ehhez együttműködésre van szükség, egymás kölcsönös megismerésére, és létre kell hozni európai szintén az együttműködés intézményi keretét.
Az Európai Bizottsághoz (EB) normakontrollra, majd elfogadásra benyújtott polgári kezdeményezést – kedvező elbírálás esetén – legalább hét tagország egymillió állampolgárának kell támogatnia ahhoz, hogy az EB foglalkozzon a törvényalkotás lehetőségével. Az SZNT 18 tagállamban épített ki partnerkapcsolatokat a majdani aláírásgyűjtésre, ezen országok között hét olyannak kell lennie, amelyben teljesül a támogatók számára vonatkozó követelmény.
Noha az Erdélyi Magyar Néppárt saját kezdeményezést is benyújtott az Európai Bizottsághoz a tagállamokban élő történelmi kisebbségek széleskörű anyanyelvhasználati és egyébb jogaik védelméről, Papp Előd, a néppárt alelnöke szerint pártja mindenben támogatja az SZNT kezdeményezését. Néhány héttel ezelőtt az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és Izsák Balázs SZNT-elnök is tárgyalt az együttműködés lehetőségeiről, ami előrevetíti az erdélyi magyar politikai szereplők közötti szorosabb együttműködést. A három polgári kezdeményezés előnye: ha az Európai Bizottság valamelyiket nem fogadja el, még mindig marad alternatíva a többi lehetőség számára.

Egyesülne a nemzeti oldal

A Makfalván megtartott hétvégi Székely Majálison többen felkapták a fejüket Papp Előd néppárti alelnök bejelentésén: pártja komolyan gondolja az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyesülését. Papp Előd lapunknak elmondta, részéről nem alelnöki rögtönzés volt, hanem a fúziót kilátásba helyező néppárti elnökségi döntés. Úgy véli, az MPP  és az EMNP életében egyaránt új korszak kezdődött a tisztújító kongresszusok után. Mindenki számára világos, hogy a két párt közös tőről fakad, következésképpen a két szervezetnek egyesülnie kell. Papp Előd szerint az erdélyi magyar politikai erőviszonyok kiegyensúlyozásához elengedhetetlen a két párt egyesülése. „A makfalvi nyilvános bejelentésem előtt volt egy megbeszélésem az MPP elnökével, Bíró Zsolttal, akinek ismertettem a néppárt ajánlatát. Az ügyben június elején lesz hivatalos egyeztetés, addigra az MPP vezetősége is kialakítja az álláspontját” – fogalmazott Papp. A székelyföldi politikus elismerte, a fúziót komoly tárgyalásoknak kell megelőzniük: a két párt kapcsolata nem volt felhőtlen az elmúlt időszakban, tárgyalópartnereknek emiatt is át kell beszélniük minden apró részletet.