Betegek vesszőfutása

Ha az idős, kisnyugdíjas beteg korábban igénybe kívánta venni a 90 százalékos gyógyszertámogatást, magával vitte az orvoshoz utolsó nyugdíjszelvényét, mellé egy nyilatkozatot írt, amelyben saját felelősségére kijelentette: nincs más jövedelme. Amíg a számvevőszék éber ellenőrei le nem leplezték a „csalást”. Kiderült ugyanis, hogy nem mindenki előtt világos: bérbe adta-e az a nyugdíjas lakása egyik szobáját vagy kicsinyke földterületét? Az ily módon befolyt összeg ugyanis jövedelemnek számít, amellyel esetleg épp átlépett a 700 lejes határon, s így nem jogosult az extra támogatásra. A számvevőszék lecsapott a pénzt kiutaló Egészségügyi Biztosítóra, amely aztán számon kérte az orvosokat, akik kitalálták: hozzanak a betegek naprakész jövedelmi igazolást az adóhivataltól.

 A megoldás

Az orvosok szerint, ha a beteg tévedett, az Egészségbiztosító Pénztár tőlük követeli, hogy behajtsák a pénzt a pácienseken. Ez azonban nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. „Szóltam az egyik kedves betegemnek, hogy gond van a nyilatkozatával, mert nem számította bele minden jövedelmét. Ő készségesen elismerte, mondván, hogy azt hitte, csak a nyugdíjat kell beírnia. A pénzt is visszaadta volna, de nem volt neki, így aztán egyféle hitelvonalat nyitottam: én visszaadtam a pénztárnak, hogy hagyjanak békén, a páciens pedig néhány hónap alatt részletekben megadta nekem” – meséli dr. Sipos Erzsébet családorvos.

A Családorvosok Kovászna megyei Szövetségének elnöke szerint nem szerencsés, hogy „adóellenőröket” csinálnak az orvosokból. „Az orvosnak nincs honnan tudnia, kinek milyen jövedelme van, ezért – megkímélve magát az utólagos kellemetlenségektől – elküldi a beteget az adóhivatalba olyan papírért, amely igazolja, hogy a nyugdíjon kívül nincs más bevétele. Talán nem a legjobb módszer, de nincs jobb” – mondja dr. Şeres Lucia. Formailag nem az orvos, hanem a hamisan nyilatkozó páciens vétett a törvény ellen, tehát neki kellene fizetnie. A családorvosok vezetője szerint azonban az Egészségügyi Pénztár arra hivatkozik, hogy nekik nem a betegekkel, hanem az orvosokkal van szerződésük, tehát az orvos fizessen, aztán vasalja be az adósságot a pácienstől – akár polgári per útján is.

 ªeres doktor szerint az egészségügyi kártya bevezetése sem old meg semmit, sőt. „Az egészségügyi kártyát abból a használhatatlan adatbázisból fogják feltölteni, ami az Egészségügyi Pénztár rendelkezésére áll. Az akár most is elérhető az orvosok számára, csak éppen nincsenek benne a szükséges adatok, mert azokat a megyei pénzügyi hivatal őrzi. Most legalább elküldjük a beteget a pénzügyhöz, hoz egy papírt, de ha a kártyája esetleg helytelen adatokat tartalmaz, azt majd ki kell cserélnie, addig nem írhatunk fel gyógyszert. Az pedig nem fél napba, hanem három hétbe telik” – vázolja a háromszéki családorvosok szövetségének vezetője.

Bokszzsákhivatal

Ambrus Attila, a Kovászna megyei pénzügyi igazgatóság igazgatója szerint bokszzsáknak használják a hivatalt, hogy legyen, aki elvigye a balhét. „Nehogy már a mi érdekünk legyen, éppen most, harminc százalékos állománycsökkentés után, hogy naponta több tucat embert fogadjunk hasonló ügyekben. Többször felajánlottam az Egészségbiztosító Pénztárnak: olyan listát küldünk, amilyet parancsolnak, ha kell, előre megszűrve a kért szempontok szerint. Csak kérjék, írjanak egy három soros igénylést” – fakad ki.

A megyei pénzügyi igazgató egyébként úgy vélekedik, semmi értelme ennek az igazolványnak, hiszen az ilyen típusú jövedelmeket évente egyszer kell bevallani május 25-i határidővel, a tárgyév előtti esztendőre. Azaz, aki most kér egy ilyen papírt, az nem arról szól, hogy pillanatnyilag van-e jövedelme, hanem hogy 2012-ben volt-e. Ha most kiadta a lakását, arról a pénzügyi hivatal legközelebb 2015 májusában értesül” – magyarázza az igazgató.

Az Egészségbiztosító Pénztár szóvivője, Irina Curea vitatja az orvosok álláspontját, és a pénzügyi hivatal igazgatójával sem ért egyet. Szerinte fel sem merül, hogy az orvosnak kellene visszafizetnie a be nem vallott jövedelem után kapott kedvezményt. Ilyen csak akkor fordulhat elő, ha az orvos maga nem tartotta be a törvényt, azaz nem kért nyilatkozatot a betegtől. Ha kért, és a páciens esetleg valótlan adatokat tüntetett fel, azért a beteg a felelős, és valóban behajtják rajta a különbséget. De ez nem az orvos, hanem az ellenőrző szerv feladata – állítja Irina Curea.

Létezik egy országos szintű megegyezés az Országos Egészségbiztosító Pénztár és az Országos Adó- és Pénzügyi Hivatal között az adatok átadására, de az nem nyilvános, azaz az orvosok sem „látják” – jelzi a szóvivő. „Mi saját kezdeményezésre semmilyen helyi megállapodást nem köthetünk a pénzüggyel, így nem kérhetjük az említett listát sem” – mondja a szóvivő, aki egyébként azt is erősen kétli, hogy a pénzügy „csak úgy” átadná nekik a lajstromot.

Háromszéken amúgy kevés, összesen 30-40 nyugdíjast találtak, aki valótlan adatokat tartalmazó nyilatkozatot tett. Az okozott kár néhány ezer lej lehet. Sokkal kevesebb, mint amennyibe az a procedúra kerül, amellyel – a törvényes előírásoknak megfelelően – visszaszerzik a pénzt.