Bő egy hete tartanak országszerte a tüntetések a kabinet által elfogadott, a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet visszavonásáért. Miután a kormány visszalépett, a tüntetők a teljes kabinet távozását követelik.
2017. február 10., 13:562017. február 10., 13:56
Engedett a kormány a több százezernyi tüntető, az igazságügyi szakma és a külföldi partnerek követelésének, és vasárnap rendkívüli ülésen hatálytalanította a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítására vonatkozó, 2017/13-as sürgősségi rendeleteket. A visszavonásról szombaton született döntés, az erről szóló hírt Sorin Grindeanu miniszterelnök jelentette be, miután egyeztetett a koalíciós pártok vezetőivel. Döntését az ország megosztottságával indokolta. A miniszterelnök hangoztatta: annak érdekében, hogy a Btk. alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyeit javítsák, konzultációt kezd a pártokkal, és a kormány módosító javaslatait törvénytervezet formájában terjesztik a parlament elé. Rámutatott: minden olyan törvénycikkelyt, amelyet hatálytalanítottak a korábbi alkotmánybírósági döntések, ki kell javítani, mert a taláros testület döntései kötelezőek.
A kormányfő szerint nem sikerült jól elmagyarázni a kormány szándékait, és ez szerinte sok félreértéshez, félremagyarázáshoz vezetett. Ennek következményeit Florin Iordache igazságügyi miniszternek kell vállalnia – tette hozzá.
A terepet a rendeletek hatálytalanítására Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke készítette elő, aki közölte: úgy érzi, hogy már nem tudja megfékezni a PSD területi szervezeteit, akik a párt egymillió hívét akarják Bukarestben utcára szólítani. Szerinte a párt hívei azért akarnak tüntetni, mert mélységesen elítélik a „Soros által inspirált” megmozdulásokat. Ennek megelőzésére, illetve mert nem nézhetik tétlenül, hogy szerinte Johannis elnök felelőtlensége kettészakítja Romániát, meglebegtette a rendeletek eltörlésének lehetőségét.
Călin Popescu-Tăriceanu, a koalíciós partner ALDE társelnöke közben úgy vélekedett: a feszült helyzetet Klaus Johannis államfő a kormány megbuktatására próbálja kihasználni. A kormányfő bejelentését a helyzet „normalizálása” felé tett fontos lépésként értékelte Mădălina Dobrovolschi, Klaus Johannis szóvivője. „A kormány súlyos hibát követett el, és a kormány felelőssége, hogy megoldja az általa előidézett válságot. Az emberek tiltakozása legitim, demokratikus és korrekt” – jelentette ki az elnök szóvivője.
Nicuşor Dan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke „az utca hatalmas győzelmének” nevezte a rendelet hatálytalanításáról szóló kormányfői bejelentést. Augustin Lazăr legfőbb ügyész úgy vélekedett: a „ráció a rendes kerékvágásba terelte a dolgokat”, amit ő is a civil társadalom sikereként értékelt.
A kormány lemondását követelik
A kifogásolt sürgősségi rendelet hatálytalanítása után is folytatódtak a tiltakozó megmozdulások, igaz, napról napra csökkenő részvétellel: az ország nagyvárosaiban összesereglett tüntetők immár a szociálliberális kormány lemondását követelték, Sorin Grindeanu miniszterelnök azonban közölte, nem távozik posztjáról. A miniszterelnök az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte: nem hajlandó lemondani, pártja nemrég nyert választásokat, a kormányt pedig csak a parlament válthatja le bizalmatlansági indítvánnyal. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a România Tv hírtelevízió vendégeként kifejtette meggyőződését, hogy a tiltakozási hullám nem spontán tüntetéssorozat, hanem profik által szervezett politikai megmozdulás, amelynek a legitim kormány megdöntése a célja. A politikus Klaus Johannis államfőt tette felelőssé a válság elhúzódásáért, arra emlékeztetve, hogy az egyik tüntetésen való részvételével és kijelentésével hozzájárult az emberek lázításához. A PSD elnöke kijelentette: az államfőtől várja, hogy hazaküldje a tüntetőket, miután elérték a vitatott kormányrendelet hatálytalanítását.
Az államfő csak szóvivőjén keresztül reagált a vitatott kormányrendelet hírére, és nem kommentálta a PSD vezetőinek irányában megfogalmazott vádjait.
Mégsem lesz parlamenti törvénytervezet
A folytatódó tiltakozó akciók nyomására az igazságügyi minisztérium letett arról, hogy a parlament elé terjesztendő törvénytervezettel kezdeményezze a büntetőjog módosítását – derült ki a tárca hétfői közleményéből. „Az igazságügyi minisztériumot nem foglalkoztatja az, hogy törvénytervezetet dolgozzon ki a Btk. és a perrendtartás módosításra” – olvasható a közleményben, amely hozzáteszi, hogy a minisztérium jelenleg a büntetőjogot érintő alkotmánybírósági döntéseket írja össze, amelyek elemzését később végzik el. A kormány korábban azzal indokolta a Btk. módosításának szükségességét, hogy az alkotmánysértőnek bizonyult rendelkezéseket ki kell javítani.
Sorin Grindeanu miniszterelnök vasárnap még azt közölte, hogy felkérte az igazságügyi minisztériumot: sürgősen kezdeményezzen közvitát valamennyi politikai párt és a civil társadalom bevonásával a Btk. és a büntető perrendtartás módosítása ügyében, hogy az alkotmánybírósági döntésekhez és az európai irányelvekhez igazítsák a teljes romániai bűnügyi perrendtartást. Egyes hírforrások szerint a tárca már vasárnap megküldött a legfelső bírói tanácsnak véleményezésre egy olyan törvénytervezetet, amely a kifogásolt kormányrendelet minden vitatott előírását tartalmazza, kivéve azt, hogy a hivatali visszaélés csak 200 ezer lejnél nagyobb kár esetén minősül bűncselekménynek.
Újságírói kérdésre válaszolva Sorin Grindeanu hétfőn ismét megerősítette, hogy nem mond le, tovább akarja vinni mandátumát, ameddig azt a parlament meg nem vonja tőle bizalmatlansági szavazáson. (Az ellenzéki pártok által benyújtott bizalmatlansági szavazásra lapzárta után, szerdán került sor a parlamentben.) Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Florin Iordache igazságügyi miniszternek vállalnia kell felelősséget a kudarcba fulladt Btk.-módosításért, és ha nem mond le magától, a hét második felében le fogja váltani. Grindeanu emlékeztetett: a tárca államtitkárok nélkül maradt, és egyelőre szükség van Iordachéra a költségvetés elfogadásához.
A miniszterelnök továbbra is széles körű társadalmi vitát tart szükségesnek a büntetőjog kiigazításáról, de szerinte kizárólag azokra a cikkelyekre kell a módosításokat korlátozni, amelyek alkotmányellenesnek bizonyultak.
Román lapvélemények: Dragneaéknak menniük kell
A román lapokban megjelent véleménycikkek többsége szerint a büntető törvénykönyv (Btk.) korrupcióellenes szigorának enyhítésére tett kísérletével a Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kormány eljátszotta hitelét, és a példátlan számban utcára vonult tüntetők most már nem elégednek meg a vitatott rendelet visszavonásával, a tiltakozási hullám nem fog elülni, amíg a Grindeanu-kormányt nem váltják le. Az Adevărulban Mircea Morariu úgy véli, indokolt a tüntetéssorozat folytatása, mert a PSD–ALDE koalíció semmi jelét nem adta annak, hogy letett volna „a párt körül rajzó bűnözők” tisztára mosásáról. „Milyen garanciánk van arra, hogy a kormány nem fogja ugyanilyen erkölcstelen, csaló, hazug és groteszk módon folytatni tevékenységét?” – tette fel a kérdést a szerző, aki szerint a Grindeanu-kabinet jóvátehetetlenül kompromittálta magát.
Szintén az Adevărul közölte Andrei Pleşu „Nincsenek politikusaink, nincsenek pártjaink” című írását, amelyben azt állítja: Románia legnagyobb problémája az, hogy politikustársadalma jórészt korrupt, faragatlan, felelőtlen, öntelt és buta emberekből áll. A szerző úgy véli, Liviu Dragnea normális körülmények között legfeljebb egy ravasz kaszinótulajdonos lehetne, nem pedig a legnagyobb kormánypárt és az egész ország vezetője. De az ellenzéki pártokban sem jobb a helyzet, így bármennyire is reményteli a civil öntudat újjáéledése, nincs kivel helyettesíteni a hitelvesztett politikusokat.
A România Liberă vezércikkében Răzvan Chiruţa úgy vélekedik, a PSD-nek a Grindeanu-kormányt is „hatályon kívül” kell helyeznie mentorával, Liviu Dragneával együtt. A párt választásokon nyert jogot a kormányzásra, azt felelősségteljesen és átláthatóan folytatnia kell, de meg kell értenie, hogy nyugdíjemelésekre kapott felhatalmazást, nem pedig arra, hogy maffiastílusú kiváltságokat biztosítson korrupt politikusai számára – írta a lap publicistája.
A szociálliberális kormánykoalícióhoz közel álló Jurnalul Naţionalban Sabina Iosub nem jósol hosszú jövőt a PSD élén Dragneának, arra hivatkozva, hogy a fegyelmezett és eredményközpontú párt mindig leváltotta azokat a „vezérigazgatókat”, akik hibát hibára halmoznak, és nem képesek „szállítani” az elvárt eredményeket. A jobboldali Hotnews.ro portálon Dan Tapalagă és Cristian Pantazi felhívja a figyelmet arra, hogy nem szabad a válságot tovább nyújtani az előrehozott választások „meggondolatlan erőltetésével”. Úgy vélekedtek: a Grindeanu-kormány eljátszotta hitelét, hatalmával visszaélve „törvényerőre próbálta emelni a rablást”, ezért mennie kell, de a PSD a decemberi választásokon aratott nagyarányú győzelmével felhatalmazást nyert a kormányzásra, amelyet szerintük – Grindeanu és Dragnea nélkül – folytatnia kell.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!