Hirdetés

Autonóm Székelyföldet a régiók Európájában

•  Fotó: Gecse Noémi

Fotó: Gecse Noémi

Zuhogó esőben és a korábbi évekhez képest jelentősen kevesebb résztvevővel zajlott az idei Székely Szabadság Napja. A csendőrség példásan biztosította a helyszínt, incidensek nem történtek, csupán néhány zászlórudat koboztak el. A Székelyföld autonómiáját kérő petíciót átvette a román állam képviselője. 

Gáspár Botond

2017. március 22., 19:162017. március 22., 19:16

 

Mi a Székely Szabadság Napja?
A Székely Nemzeti Tanács 2012-ben döntött úgy, hogy március 10-ét a Székely Szabadság Napjává nyilvánítja, annak emlékére, hogy 1854-ben ezen a napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a székely vértanúkat. Bágyi Török János kollégiumi tanár, Martonosi Gálfi Mihály ügyvéd és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokos a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánta az elbukott 1848–49-es forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. „A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak” – írta Izsák Balázs SZNT-elnök 2012. január 6-i Legyen március tizedike a Székely Szabadság Napja című közleményében. Az elmúlt öt évben négyszer szervezték meg a megemlékezést és felvonulást, 2015-ben a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal bürokratikus gáncsoskodása miatt elmaradt. Legtöbben az első alkalommal voltak, mintegy harminc ezren.

A rendezvény célja Székelyföld területi önrendelkezé­sének kiharcolása, valamint Romániának a székelyföldi megyéket többségi román megyékkel összevonó közigazgatási átszervezésének megakadályozása volt. „Ezért vonulunk fel, ennek fényében hozzanak molinókat, táblákat, üzenetek közvetítésére alkalmas eszközöket. Más célokra senki ne próbálja meg kisajátítani a rendezvényt, a provokátoroktól, egyéb szlogeneket harsogóktól elhatárolódunk” – ismertette a szervezéssel megbízott Marosszéki Székely Tanács elnöke, László György.

A hatóságokkal való egyeztetésről elmondta, a rendezvényt a törvénynek megfelelően bejelentették a hivatalnál, a csendőrség és a rendőrség képviselőivel pedig egyetértettek abban, hogy a Postarétről a főtérig vonuló tömeget nem lehet a járdára szorítani. Nem sokkal László György sajtótájékoztatója után a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal közleményt küldött, miszerint a városháza jóváhagyta a postaréti megemlékezést, viszont legtöbb tíz személy számára engedélyezi, hogy a prefektúrához vonuljon és benyújtsa a petíciót, ráadásul a Postarétről az elvonulás kizárólag a járdán történhet. Az SZNT tájékoztatási alelnöke, Ferencz Csaba úgy vélte, életszerűtlen a városháza hozzáállása, és nem egyértelmű, mit kívánnak tőlük. A csendőrség és a forgalmi rendőrség illetékesei ezt követően megerősítették: biztosítani fogják a rendezvényt.

Esőáztatta tömeg

Ilyen előzmények tarkították az idei Székely Szabadság Napját, erre már csak amolyan ráadás volt, hogy a rendezvény napján három óra körül megeredt az eső. Hogy a tavalyi csendőrségi túlkapások, a felvonulók egyes tagjainak magatartása, az idei közleménydiverzió, vagy a zuhogó eső, netán mindez együtt okozta-e az eddigiekhez képest jelentős létszámcsökkenést, nem tudni. Az viszont tény, hogy a Postaréten alig néhány ezren voltak jelen. A tömeg többnyire idősekből állt, de voltak középkorúak és fiatalok is, családosok kisgyerekkel viszont alig. Egyesek azt mondták: a helyszínt biztosító hatóságiak elkobozták a zászlórúdjaikat arra hivatkozva, hogy azok túl vastagok és hosszúak, kihegyezhetők, így ennyivel is kevesebb lobogó volt a megemlékezésen. Más településekről, megyékből kevés autóbusz érkezett, az emberek inkább személyautókkal jöttek. A résztvevők székely és magyar zászlókat lengettek, de a többség inkább esernyőt tartott a feje fölé.

Tőkés: az önfeladás árnyékában

A Székely Vértanúk emlékművénél katalán, baszk, székely, partiumi, magyar és román zászlók lengtek, óriásbanner emlékeztetett az 1918-ban a kisebbségi nemzeteknek tett ígéretre, és volt „#kitartok, #rezist” felirat is. A megemlékezést Ötvös József református lelkipásztor áldotta meg („ne félj és ne rettegj, mert veled van Isten, bármerre jársz”). A szervezők nevében a Marosszéki Székely Tanács alelnöke, Szűcs Péter mondott beszédet („a szabadság először fejben születik meg, előbb az egyéni hegyeket kell megmozgatni”), akinek gondolataihoz csatlakozott az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, Sorbán Attila Örs („a szabadság nem jár ingyen, rögös út vezet ehhez”). Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László így fogalmazott: az erdélyi magyarságnak ma is az árulás, az önfeladás és a hatalombarát opportunizmus árnyékában kell folytatnia küzdelmét szabadságáért szülőföldje ártó szándékú területi-közigazgatási átrendezése ellen. Az EMNT elnöke Arany Jánostól idézett. „Haj, ne hátra, haj, előre! / Vérmezőről vérmezőre! / Mert ott az a virág terem, / Melynek neve győzedelem”, és hangoztatta: „ne rettentsen bennünket se halál, se félelem! Igazságos és jogos szabadságharcunkban ne hátráljunk meg!”

Az eső a jó aratás ígérete

A felszólalók mondandóját többnyire kulturáltan hallgatták a résztvevők, néha elhangzott az Autonómiát!, Székelyföld és Itthon vagyunk! rigmus. Egy makacs bekiabáló – akiről többen megjegyezték, nem fér be a fejébe az, hogy autonómia – pedig azt kiabálta: vesszen Trianon!

Tapssal, füttyel és hurrogással is tarkították a beszédeket. A magyar miniszterelnök különmegbízottja, Szili Katalin üzenetében úgy vélte, Európa nem mehet el érzéketlenül az alapvető szabadságjogok eltiprása mellett. Budafok – ahol Magyarországon elsőként tűzték ki a székely zászlót hivatalos épületre – polgármestere, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke, Szabolcs Attila szerint „minden őshonos közösségnek joga van élni, de a küzdelmet meg kell vívni, és napjainkban a többségi nemzetek sem dőlhetnek hátra, mert gyökereik száradnak, enyésznek”. Szólt még az egybegyűltekhez az Európai Szabad Szövetség (EFA) alelnöke, a belga szövetségi kormánykoalíciót vezető Új Flamand Szövetség politikusa, Wouter Patho („az Európai Unió ma inkább a tagállamok fővárosainak az érdekeit képviseli az államokat alkotó nemzetekkel szemben”), valamint a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamenti frakcióvezetője és szóvivője, Aitor Esteban Bravo („az eső annak az ígérete, hogy jó lesz az aratás, és szép lesz a székely jövő”) is. Egyetértettek abban, hogy erőszak helyett a párbeszéd az egyedüli elfogadható eszköz a székely szabadság érvényesítésére.

Tömeg a prefektúra felé

Megkoszorúzták az emlékművet és felolvasták a petíciót, amelyet a résztvevők közfelkiáltással elfogadtak, majd a csendőrség által biztosított teljes útpálya menetiránti sávján – nem csak félsávon, mint előzetesen tervezték – a tömeg szervezetten, lassan megindult a főtérre. A hangulat az előző évekhez képest oldottabbnak tűnt, a csendőrökkel is szóba lehetett állni, még mosolyogtak is. Egy-egy kisebb csoport néha rázendített egy népdalra, vagy Autonómiát!, Gyertek velünk!, Itthon vagyunk!, Székelyföld nem Románia!, Magyar iskolát!, Egyetemet akarunk! rigmusokat kiabáltak, és román nyelven elhangzott a Jandarmeria e cu noi! jelszó is. Ahogy a tömeg haladt a főtér felé, az eső úgy hagyott alább, de azért rendesen áztatta a sokaságot. Többen népviseletben vonultak, lehetett látni székely és magyar zászlóba burkolózott fiatalokat is. A főtéri felső ortodox templomnál, az útkereszteződésben a rendőrök feltartóztatták az autós forgalmat, több városi busz is ott vesztegelt szabad utat adva a vonuló tüntetőknek, a mintegy tízméterenként álló csendőrök pedig biztosították a rendezvény zavartalanságát. Időközben besötétedett, felgyúltak a fények, a közigazgatási palota előtti teret kordonokkal zárták le, itt csak a szervezők küldöttsége mehetett át, akik átadták a prefektúra képviselőjének a petíciót. A tömegben feltűnt néhány magányos provokátor, akik Romániát éltették és az autonómiát nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illették. A tiltakozók viszont nem reagáltak, az illető személyeket pedig a csendőrség elkísérte a helyszínről.

Még elhangzott néhány forradalmi nóta, induló és rigmus, skandálások, majd a Himnuszt énekelte a tömeg, végül az emberek a helyszínre érkező autóbu­szokhoz mentek, és távoztak a helyszínről. Érdekesség, hogy nem sokkal a rendezvény vége előtt az eső is elállt. Adina Chiș csendőrségi szóvivő a helyszínen lapunk megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a rendezvényen nem voltak incidensek.

Gábor Áron-díj

Az esemény záróakkordjaként a Kultúrpalotában átadták a 2008-ban alapított Gábor Áron-díjat, amelyet idén az Európai Szabad Szövetség (European Free Alli­ance) európai parlamenti frakciójának ítéltek, mert a tavalyi csendőrségi túlkapások miatt többször is felszólaltak a nemzetközi fórumokon, és levelet küldtek a romániai belügyminiszternek is.

A 2017-es petíció követelései
„Követeljük, hogy a tervezett közigazgatási átszervezés során Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott jogszabálytervezet alapján!
Kérjük, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit.
Tiltakozunk oktatási intézményeink ellehetetlenítése, önkormányzataink zaklatása, anyanyelvhasználatunk korlátozása, szimbólumaink üldözése ellen.
Szolidaritást vállalunk a jogállam érdekében az egész Romániát átfogó megmozdulásokkal.
Követeljük, hogy a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal!
Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának.
Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek” – áll az SZNT által Románia kormányának és parlamentjének, tájékoztatásképpen pedig Klaus Johannis államfőnek címzett háromnyelvű petícióban, amelyet a marosvásárhelyi Postaréten olvastak fel a március 10-i Székely Szabadság Napján, majd a felvonulást követően a prefektúrán iktattak.

 

 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke

A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok

Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok
2026. augusztus 23., vasárnap

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig

Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig
2026. augusztus 21., péntek

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?

Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják
2026. augusztus 20., csütörtök

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján

A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján
2026. augusztus 18., kedd

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben

Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak

Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak
2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
Hirdetés
Hirdetés