A megfenyegetett Tusványos

A Hargita megyei Marosfőn rendezett nyári egyetem hasonló témákra érzékeny közönsége előtt – a rendezvény elsősorban a határon túli, illetve a székelyföldi megyékben élő román közösségeket célozta – minden korábbinál nagyobb erővel buggyant ki a román hatalom magyarfóbiája. Băsescu azzal fenyegetőzött, hogy Románia „helyre teszi” Budapestet, miután az Erdélybe látogató magyar politikusok „átlépték a tisztesség határait.” Az államfő szerint Magyarország jelenleg az instabilitás forrása a régióban élő kisebbségekkel való bánásmód tekintetében.

Az elnök kitért Tőkés László tusnádfürdői kijelentésére is, amelyben azt kérte Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől: Magyarország – a dél-tiroli németekért tett osztrák gesztushoz hasonlóan – vállaljon védőhatalmi státust az erdélyiek fölött. „Az a személy, aki magyar védőhatalmi státust kér Erdély fölött, nem érdemli meg, hogy román állampolgár legyen” – fogalmazott Băsescu. A kedélyeket azonban nem csak a tusnádfürdői kijelentések borzolták fel, hanem Vona Gábor Jobbik-elnöknek a borzonti EMI-táborban tett kijelentései is. Vona arról értekezett, hogy a nemzetközi színtéren is fel kell vetni Trianon kérdését, illetve hogy Magyarországnak akár konfliktusokat is fel kell vállalnia a romániai magyarok érdekében.

Oktatás és kioktatás

A határon túli románokkal kapcsolatos politikáról szólva az államelnök felszólította a határon túli román közösségeket, hogy vallják magukat románnak, legyenek egységesek, ne osszák meg magukat több szervezet között, mert a román állam csak ebben az esetben tudja őket támogatni. Emlékeztetett: számos környező országban népszámlálások következnek. „Testvérek, valljátok magatokat románnak, ne moldovánnak, szerbnek vagy más, a kommunizmus idején kitalált identitásúnak. Románia azokat támogatja, akik románnak vallják magukat” – hangsúlyozta. Az elnök szerint az iskolaügy helyzete is gyakran a román közösségeken múlik. Igaz, külső nehézségek is vannak, mivel Ukrajnában, Szerbiában és Magyarországon is nehéz munkát találni, ha valaki csak az anyanyelvén tanul. „Ezt mondjuk az RMDSZ-es kollégáknak is, amikor magyar iskolákat kérnek: ha a fiataljaitok csak magyarul tanulnak, nem találnak munkát Bukarestben. Mit kezdenek a diplomájukkal, hiszen Románia nagy, nem csupán Hargitából és Kovásznából áll” – mondta Băsescu. Románia és Moldova esetleges egyesülése kapcsán kifejtette: bár valamennyi román párt szeretné, a moldovaiak többsége nem akarja, a kommunista párt unió- és NATO-ellenes, és az ország eurázsiai integrációját szorgalmazza.

Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet a külügyminisztériumban ismertette a magyar kormány álláspontját a Traian Băsescu által érintett kérdésekben. A közlemény kiemeli: a magyar kormány következetesen támogatja a romániai magyarság demokratikusan felvetett igényeit, amelyek összhangban állnak az európai normákkal és gyakorlattal. A nemzeti közösségek védelmében is közösek a két ország érdekei, e kérdésben is „az építő párbeszédre és együttműködésre törekszünk.”

Román tudatépítés

Egyre élesebb ellentmondás feszül a között, ahogy Bukarest a határon túli románokhoz viszonyul, illetve ahogy a Romániában élő magyar közösség igényeit és az anyaországgal fenntartott kapcsolatait kezeli – hívja fel a figyelmet elemzésében a Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport. Mint felidézik, Traian Băsescu néhány héttel ezelőtti moldovai látogatása során nem zárta ki a határmódosítás lehetőségét. „Kérjék, és megvalósítjuk!” – válaszolta egy ottani polgár felvetésére, miszerint egyesíteni kellene Moldovát és Romániát, majd arról beszélt, hogy szeretné, ha a Prut mindkét oldalán élő románoknak csak egy, közös állampolgárságuk lenne. Mivel azonban ez nem lehetséges, mandátuma lejártával „érzelmi okokból” felveszi a moldovai állampolgárságot.

A következő napokban egy határon túli román gyerekek számára megszervezett sulinai táborban arról beszélt, hogy Románia a román tudat újraélesztésén ügyködik a határon túli románok körében, akiknek az elmúlt ötven évben „rosszul tanították a történelmet”. Azért látogatott el a táborba, mondta, hogy az ottani fiatalokban is tudatosítsa a folyamat fontosságát. Természetesen lojálisaknak kell lenniük az országhoz, amelyben élnek, mivel „mi sem örülnénk, ha létezne olyan kormány, amely arra ösztönözné a Románia területén élő kisebbségeket, hogy ne legyenek lojálisak a román államhoz” – idézi a Mensura az államelnök mondandóját.

 Üzengetés Budapestre

Mindeközben a román kormány goromba hangvételű közleményekben bírálja azon erdélyi és budapesti magyar politikusokat, akik a Romániában élő magyar közösség nemzeti identitása megőrzésének fontosságát hangoztatják, és az azt előmozdító eszközöket – mint például az autonómia – keresik. Mindennek fényében kettős mércének tűnik, ahogy a kormány például a Tusványoson elhangzott felvetésekre reagált. Ott ugyanis senki sem vetette fel a határmódosítás témáját, a leghevesebb bírálatot kiváltó, a Magyarország Erdély fölötti védőhatalmi státusra vonatkozó felkérés magyarázatakor az „ötletgazda” Tőkés László épp azt szögezte le: annak köze sincs a határmódosításhoz, csupán egy, Ausztria és Dél-Tirol vonatkozásában nemzetközi precedenssel is rendelkező mechanizmust jelent. Az utóbbi nem csorbítja Olaszország szuverenitását, lehetőséget biztosít viszont a Dél-Tirolban élő német közösség nemzeti identitásának bécsi támogatású megőrzésére.

Ahogy Băsescu szerint Románia számára fontos a környező országokban, illetve máshol élő románok körében a román tudat erősítése, úgy Bukarestnek sem lehet kifogása Magyarország azon törődésével szemben, hogy erősítse a magyar nemzethez való tartozás tudatát a külhoni magyarok körében. „A magyarok Romániával szembeni lojalitását épp a román kormány ássa alá, amikor zsigeri, durva érveket nélkülöző reakciókkal utasítja el a párbeszéd lehetőségét is a magyar közösség önrendelkezéséről” – áll a Mensura elemzésében.

Vona, a kiutasított „szélsőséges”
Nemzetközi színtereken kellene felvetni Trianon kérdését, hiszen a cél az, hogy minden magyar egyetlen országban éljen – jelentette ki többek között Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Hargita megyei Borzonton az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) által szervezett 9. EMI-táborban. Ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell. Vona kijelentései heves reakciókat váltottak ki román részről. A bukaresti külügyminisztérium közleményben ítélte el a politikus kijelentéseit, a kommünikében megfogalmazottak szerint a Vona által szorgalmazott „etnikai alapú autonómia” nincs összhangban a nemzeti kisebbségeket érintő európai normákkal, és felszólította a magyar kormányt, hogy határolódjon el a politikus kijelentéseitől. A közleményben az is áll, hogy a román külügynek egy hónapon belül másodszor kell állást foglalnia „egyes magyar hivatalosságok Románia szuverén területén megrendezett nyári egyetemeken tett kijelentései miatt, amelyek a román fél szerint nincsenek összhangban a magyar-román stratégiai partnerséggel a 21. századi Európáért.” Ezzel arra utalnak, hogy Tusványoson Rétvári Bence, a magyar közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára többek között arról beszélt, hogy a tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit, amire a román külügy a tegnapihoz hasonló hangvételű közleményben reagált. A román bírálatokra a magyar külügyminisztérium szűkszavú nyilatkozatban reagált, amelyben leszögezik: a Jobbik ellenzéki párt, amely nem vesz részt a magyar kormányzat munkájában és nem is osztozik annak felelősségében.

Hadüzenet
Kelemen Hunor túlméretezettnek tartja Traian Băsescu reakcióját a magyar politikusok nyilatkozataira. A Krónikának adott nyilatkozatában az RMDSZ elnöke elmondta: „Racionálisan nem lehet megmagyarázni Băsescu nyilatkozatát, az ugyanis egyfajta hadüzenettel ér fel, ami elfogadhatatlan.” Ilyen helyzetekben az RMDSZ már több ízben is felajánlotta a közvetítést,  például annak idején a magyarigazolványok miatt kialakult nézeteltérések során segített megoldást találni, és az most is hasznos lehetne – tette hozzá Kelemen Hunor. A Tusványos esetleges betiltásáról az RMDSZ-elnök úgy fogalmazott: az unióban nem lehet megtiltani az emberek szabad mozgását és a vélemények szabad áramlását, mint ahogy „a hülyeségét” sem. „Akkor lenne hiteles a példás román kisebbségpolitikáról beszélni, ha azt a magyar kisebbség tagjai tennék, nem pedig a román kormány tagjai” – összegzett Kelemen Hunor.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a román politikusok által az utóbbi időszakban a magyar ügyek kapcsán tett kijelentések kampánycélokat szolgálnak. „Mind Tusványos, mind az EMI-tábor a nacionalista román sajtó kereszttüzébe került, amely összefüggésükből kiragadva félreértette vagy eltorzította az ott elhangzottakat. A román politikum ennek nyomán reagált az ismert hangnemben. Közelednek a 2014-es európai parlamenti és államfőválasztások, ezek a megnyilvánulások pedig a kampány egyféle előkészítő hadműveletét jelentik” – fogalmazott a Krónika megkeresésére a politikus. Toró úgy véli, az erdélyi nyári szabadegyetemeken idén sem történt semmi másként, mint a korábbiakban, csak a közelgő kampány miatt kerültek a figyelem középpontjába.