2013. május 17., 12:442013. május 17., 12:44
Lemond szenátori mandátumáról Olosz Gergely. Az RMDSZ háromszéki honatyája az ellene zajló lejárató kampánnyal indokolta döntését. „Az elmúlt hónapokban országos hadjárat indult az RMDSZ és személyem ellen egy háromszéki beruházás kapcsán. Azért támadnak, mert azt teszem, amivel a háromszéki emberek megbíztak, hogy ipart és munkahelyeket teremtsünk. Támadóim ugyan engem céloznak, de az RMDSZ-nek akarnak ártani. Ezért alapos mérlegelés után arra a következtetésre jutottam, hogy lemondok szenátori mandátumomról. Meggyőződésem, hogy döntésemmel tiszta helyzetet teremtek. A szövetséget többé nem érheti támadás személyem miatt” – mondta Olosz.
Az indoklásban említett beruházás minden valószínűség szerint az osztrák Schweighofer Holzindustrie háromszéki terjeszkedési terve, amelynek az RMDSZ politikusa kulcsfigurája volt. A Kovászna megyei önkormányzat ugyanis az Olosz lobbija nyomán döntött úgy, hogy támogatja a 150 millió eurós befektetést, amelynek keretében a Schweighofer fafeldolgozó üzemet nyit a háromszéki Rétyen (Összeállításunk a 10. oldalon).
A felső-háromszéki körzetben szenátori helyet szerző Olosz visszalépésében azonban jelentős szerepet játszik az ellene zajló több bírósági eljárás is. Mint ismeretes, 2012. októberében a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádat emelt Olosz ellen, a vádirat szerint a háromszéki politikus, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) volt elnökeként befolyását felhasználva juttatott állami, energetikai és mezőgazdasági szerződésekhez négy céget, ezért cserébe 516 ezer euró és 400 ezer lej csúszópénzt kért. Az ügyészek szerint Olosz Gergely és társai tanácsadási szerződés alapján jutottak a csúszópénzhez, amit off shore cégeken keresztül kaptak meg. Az ügyben több halasztást is regisztráltak, a következő tárgyalást május 17-re tűzték ki. Szenátori minőségében Olosz Gergely ügye a Legfelsőbb Bíróság hatókörébe tartozott, így viszont a következő lépés az immár magánember Olosz ügye bírósági kompetenciájának újra meghatározása.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!