Havran Gábor és Ványi Attila a közösbe öntik az Ér-menti búzát
Fotó: Sütő Éva
Augusztus elsején az Érmelléki Gazdák Egyesületének (ÉGE) szervezésében a Magyarok Kenyere–15 millió búzaszem projekt keretében a Kárpát-medencei búzaösszeöntés mintájára második alkalommal kerítettek sort a partiumi földek búzatermésének elegyítésére.
2021. augusztus 07., 09:312021. augusztus 07., 09:31
Immár tizenegy esztendeje, hogy a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége
(MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által közösen szervezett Magyar Örökség-díjas Magyarok Kenyere–15 millió búzaszem program a magyar gazdatársadalom össznemzeti önzetlen, segítő szándékú összefogásának jelképe. A program keretében Magyarország területéről és a Kárpát-medence magyarlakta régióiból ajánlanak fel búzát a magyar gyermekeket segítő szervezetek számára és egyéb karitatív célokra.
A búzaösszeöntésre a siteri Árpád-kori templom szomszédságában került sor
Fotó: Sütő Éva
A mezőgazdasági cégek, szervezetek és magánszemélyek által felajánlott termény az ünnepélyes összeöntést követően kerül megőrlésre.
Minden esztendőben ez a kezdeményezés adja az augusztus 20-i Szent Jobb Körmenet kenyerét is, amely a Kárpát-medencei magyar folytonosság és az új élet szimbóluma is egyben. Mint ismert, az adomány gyűjtése és elosztása nem áll meg Magyarország határainál. A nemzeti „életből” származó lisztet – ahogyan az előző években is – anyaországi, erdélyi, partiumi és kárpátaljai árvaházak, gyermekotthonok és irgalmasrendek kapják, hogy megteríthessék belőle a könyörület asztalát.
Tavaly a Részek több szegletéből is Szalacsra hozták el a gazdaszervezetek a Teremtő kegyelemteljes ajándékát, az éltető „életet”, hogy az esemény szimbolikájával eleget tegyenek a nemzeti összetartozás alapgondolatának, ami mögött ott van az egész Kárpát-medencét országló nemzetünk határokon innen és túl.
Idén a hegyközi Siterben (közigazgatásilag Hegyközcsatárhoz tartozik) három megye – Bihar, Szilágy és Szatmár – öt gazdaegyesületének képviselői hozták el ötvözni búzaadományaik jelképes részét a Kárpát-medencei mintára, amelyet Szomor Attila helybéli lelkipásztor áldott meg.
A Kárpát-medencében a gyűjtés népszerűsége és támogatottsága évről évre nő, ennek köszönhetően minden évben egyre több magyar gazda kapcsolódik be a karitatív célok érdekében. Ezért mára már nem csupán az összegyűjtött búza mennyisége, de a résztvevők egyre nagyobb létszáma és a közös cselekvés erejének felmutatása a hagyomány meghatározója.
Hagyományos aratóünnepségeket tartottak, amelyeken keresztül felidézték a régi idők szokásait, szertartásait. A múlt század elején egy régi egyházi kalendárium szerint mindig a gabonaföld keleti sarkában kezdték az aratást. Az első két kévét rögtön keresztbe fordították, s köszönőimát mondtak mellette. Máshol az aratás végén a legszebb darab búzából készítették a „Jézuskévét”. Kikeresték azt a búzatövet, amely három egyforma növésű szép kalászt termett, és piros szalaggal egybekötötték azokat. Az aratókoszorú ékessége volt a templomnak. Úgy tartották, a Teremtő gondoskodik a szegényekről és az ég madarairól is, no meg a kérges kezű kaszás emberekről, a marokszedő asszonyokról, akiknek keze munkája által Krisztus testévé, azaz kenyérré válik a búza.
Róka Szabolcs lantművész és énekmondó előadása színesítette a siteri eseményt
Fotó: Sütő Éva
Régi nemzedékek istenarcúnak nevezték a búzaszemet. Sokak szerint jól kivehető rajta Krisztus urunk arcképe. Nyaranta, ha eljött az aratás ideje, volt is becsülete minden búzaszemnek, terméstől függetlenül. Mire a malomból hazakerült a liszt, ami egész évre ellátta kenyérrel és egyéb tésztafélével a családot, az Úr arca már nem látszott ugyan, de életet adó minőségében ott volt egész esztendőn át a család asztalán nagy szekérkeréknyi pompájában.
E hagyománynak megfelelően
A történelmi hely és az Úr irgalmából született „élet” ötvözése a középkori templomudvaron mintegy hálaadás gyanánt is szolgált az idei kenyérnekvalóért.
A lelkipásztor az igehirdetés előtt szólt néhány szót a mintegy 800 éves templombelső restaurálási folyamatáról, illetve a 2018-as vihar okozta károk külső helyreállításáról, amely károkat a helyi egyházközség gyűjtéséből és más adományokból sikerült kijavítani. Az igehirdetést követően az érmelléki, a Belényes-vidéki, a hegyközi, valamint a szatmári és a szilágysági gazdaszervezetek összeöntötték adományaik jelképes hozzájárulását, amelyre Szomor Attila lelkipásztor adta áldását. Ezt megelőzően Bíró Ferenc Sándor Hegyközcsatár község polgármestere mondott rövid beszédet, amelyben kifejtette: megtiszteltetés számukra, hogy kistelepülésként ily módon kapcsolódhattak be e nemes karitatív hagyományba, amely beszövi az egész Kárpát-medencét. Az évtizedes hagyomány a jótékonyság mellett az anyaföldnek és az azt megmunkáló kezeknek állít dicsőséget, amelyek évszázadokon át megtartói voltak a nemzetnek.
Szerefi Ilona, a Nagyváradi Táncegyüttes tagja népdalokat énekel
Fotó: Sütő Éva
amely a kemény munka gyümölcsének megosztásán keresztül nyilvánul meg, ugyanakkor nemzetmegtartó ereje is van. Hiszen a Kárpát-medence magyarjai elsősorban a föld megmunkálása által maradhattak meg e vidéken. A gazdaegyesületek mellett az összeöntéshez a református egyházközség is hozzájárult a maga szimbolikus búzaadományával: szükségét érezte, hogy a maga része is benne legyen a nemzet adománygyűjtésében.
Idén augusztus 6-án Ópusztaszeren lesz a búzaösszeöntés Kárpát-medencei ünnepsége – jelentette be a napokban Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke. A történelmi jelentőségű helyre a világ minden tájáról érkeznek majd küldöttek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!