Havran Gábor és Ványi Attila a közösbe öntik az Ér-menti búzát
Fotó: Sütő Éva
Augusztus elsején az Érmelléki Gazdák Egyesületének (ÉGE) szervezésében a Magyarok Kenyere–15 millió búzaszem projekt keretében a Kárpát-medencei búzaösszeöntés mintájára második alkalommal kerítettek sort a partiumi földek búzatermésének elegyítésére.
2021. augusztus 07., 09:312021. augusztus 07., 09:31
Immár tizenegy esztendeje, hogy a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége
(MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által közösen szervezett Magyar Örökség-díjas Magyarok Kenyere–15 millió búzaszem program a magyar gazdatársadalom össznemzeti önzetlen, segítő szándékú összefogásának jelképe. A program keretében Magyarország területéről és a Kárpát-medence magyarlakta régióiból ajánlanak fel búzát a magyar gyermekeket segítő szervezetek számára és egyéb karitatív célokra.
A búzaösszeöntésre a siteri Árpád-kori templom szomszédságában került sor
Fotó: Sütő Éva
A mezőgazdasági cégek, szervezetek és magánszemélyek által felajánlott termény az ünnepélyes összeöntést követően kerül megőrlésre.
Minden esztendőben ez a kezdeményezés adja az augusztus 20-i Szent Jobb Körmenet kenyerét is, amely a Kárpát-medencei magyar folytonosság és az új élet szimbóluma is egyben. Mint ismert, az adomány gyűjtése és elosztása nem áll meg Magyarország határainál. A nemzeti „életből” származó lisztet – ahogyan az előző években is – anyaországi, erdélyi, partiumi és kárpátaljai árvaházak, gyermekotthonok és irgalmasrendek kapják, hogy megteríthessék belőle a könyörület asztalát.
Tavaly a Részek több szegletéből is Szalacsra hozták el a gazdaszervezetek a Teremtő kegyelemteljes ajándékát, az éltető „életet”, hogy az esemény szimbolikájával eleget tegyenek a nemzeti összetartozás alapgondolatának, ami mögött ott van az egész Kárpát-medencét országló nemzetünk határokon innen és túl.
Idén a hegyközi Siterben (közigazgatásilag Hegyközcsatárhoz tartozik) három megye – Bihar, Szilágy és Szatmár – öt gazdaegyesületének képviselői hozták el ötvözni búzaadományaik jelképes részét a Kárpát-medencei mintára, amelyet Szomor Attila helybéli lelkipásztor áldott meg.
A Kárpát-medencében a gyűjtés népszerűsége és támogatottsága évről évre nő, ennek köszönhetően minden évben egyre több magyar gazda kapcsolódik be a karitatív célok érdekében. Ezért mára már nem csupán az összegyűjtött búza mennyisége, de a résztvevők egyre nagyobb létszáma és a közös cselekvés erejének felmutatása a hagyomány meghatározója.
Hagyományos aratóünnepségeket tartottak, amelyeken keresztül felidézték a régi idők szokásait, szertartásait. A múlt század elején egy régi egyházi kalendárium szerint mindig a gabonaföld keleti sarkában kezdték az aratást. Az első két kévét rögtön keresztbe fordították, s köszönőimát mondtak mellette. Máshol az aratás végén a legszebb darab búzából készítették a „Jézuskévét”. Kikeresték azt a búzatövet, amely három egyforma növésű szép kalászt termett, és piros szalaggal egybekötötték azokat. Az aratókoszorú ékessége volt a templomnak. Úgy tartották, a Teremtő gondoskodik a szegényekről és az ég madarairól is, no meg a kérges kezű kaszás emberekről, a marokszedő asszonyokról, akiknek keze munkája által Krisztus testévé, azaz kenyérré válik a búza.
Róka Szabolcs lantművész és énekmondó előadása színesítette a siteri eseményt
Fotó: Sütő Éva
Régi nemzedékek istenarcúnak nevezték a búzaszemet. Sokak szerint jól kivehető rajta Krisztus urunk arcképe. Nyaranta, ha eljött az aratás ideje, volt is becsülete minden búzaszemnek, terméstől függetlenül. Mire a malomból hazakerült a liszt, ami egész évre ellátta kenyérrel és egyéb tésztafélével a családot, az Úr arca már nem látszott ugyan, de életet adó minőségében ott volt egész esztendőn át a család asztalán nagy szekérkeréknyi pompájában.
E hagyománynak megfelelően
A történelmi hely és az Úr irgalmából született „élet” ötvözése a középkori templomudvaron mintegy hálaadás gyanánt is szolgált az idei kenyérnekvalóért.
A lelkipásztor az igehirdetés előtt szólt néhány szót a mintegy 800 éves templombelső restaurálási folyamatáról, illetve a 2018-as vihar okozta károk külső helyreállításáról, amely károkat a helyi egyházközség gyűjtéséből és más adományokból sikerült kijavítani. Az igehirdetést követően az érmelléki, a Belényes-vidéki, a hegyközi, valamint a szatmári és a szilágysági gazdaszervezetek összeöntötték adományaik jelképes hozzájárulását, amelyre Szomor Attila lelkipásztor adta áldását. Ezt megelőzően Bíró Ferenc Sándor Hegyközcsatár község polgármestere mondott rövid beszédet, amelyben kifejtette: megtiszteltetés számukra, hogy kistelepülésként ily módon kapcsolódhattak be e nemes karitatív hagyományba, amely beszövi az egész Kárpát-medencét. Az évtizedes hagyomány a jótékonyság mellett az anyaföldnek és az azt megmunkáló kezeknek állít dicsőséget, amelyek évszázadokon át megtartói voltak a nemzetnek.
Szerefi Ilona, a Nagyváradi Táncegyüttes tagja népdalokat énekel
Fotó: Sütő Éva
amely a kemény munka gyümölcsének megosztásán keresztül nyilvánul meg, ugyanakkor nemzetmegtartó ereje is van. Hiszen a Kárpát-medence magyarjai elsősorban a föld megmunkálása által maradhattak meg e vidéken. A gazdaegyesületek mellett az összeöntéshez a református egyházközség is hozzájárult a maga szimbolikus búzaadományával: szükségét érezte, hogy a maga része is benne legyen a nemzet adománygyűjtésében.
Idén augusztus 6-án Ópusztaszeren lesz a búzaösszeöntés Kárpát-medencei ünnepsége – jelentette be a napokban Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke. A történelmi jelentőségű helyre a világ minden tájáról érkeznek majd küldöttek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!