
Az eredeti szépségében felújított Dudek-ház
Fotó: MCC
Felújítást követően idén nyáron avatták fel Nagyváradon a sokak által csupán Dudek-házként ismert épületet, amelyet a katolikus egyház jóvoltából ezután a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fog használni egyrészt saját célból, másrészt a Körös-parti magyar közösség érdekében. Az épületről, a tervekről kérdeztük Geréd Imrét, az MCC ingatlanokért felelős erdélyi vezetőjét.
2025. július 30., 22:532025. július 30., 22:53
– A Dudek-ház nemcsak egy épület, hanem a nagyváradi magyar közösség történelmének egyik szimbóluma is. Hogyan látja az épület jelentőségét a város szellemi öröksége szempontjából?
– A Körös utcai (Tudor Vladimirescu) Dudek-ház évszázadokon át változó funkciókat töltött be, tükrözve Nagyvárad fejlődését és társadalmi átalakulását. A volt iskolaépületet Dudek Joachim tisztifőorvos építtette az 1870-es években. 1875-ben egy bécsi bank, később 1879-ben a Római Katolikus Káptalan vásárolta meg, és iskolává alakíttatta át. Az intézmény 1880-ban nyitotta meg kapuit, és hamar a város egyik legelismertebb oktatási helyszínévé vált. Az iskolát az 1948-as államosításig a római katolikus egyház működtette. Funkcióját a kommunista diktatúra idején is megőrizte, vegyes tannyelvű intézményként működött. A rendszerváltást követően – aa RMDSZ közbenjárására – az épület újra a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye tulajdonába került.
Az ingatlan építtetője, Dudek Joachim tisztifőorvos a város egyik legjelentősebb jótevője volt. Érdemes róla megemlíteni, hogy neki köszönhetően jött létre a város első jótékonysági alapítványa, a Dudek-intézet, miután 1805. január 15-i végrendeletében a teljes vagyonát a szegényekre hagyta. A hagyaték a város jótékonysági és szociális ellátórendszerének egyik alapját jelentette. Dudek Joachim öröksége ma is tovább él a város szociális intézményeiben, személyéről pedig az MCC-központban kiállított pannó emlékezik meg.
Az épület felújítása jól szemlélteti, hogy milyen szellemiségben gondolkodik az MCC. Kiemelt megvalósításként tekintünk rá, hiszen példaértékű, hogy a helyi intézmények együttműködésével, a fiatal generáció tehetséggondozása érdekében egy ilyen projektet sikerült megvalósítani. Az épület igazán szép lett, számos partner dolgozott rajta, és meg is látszik a minőségi munka.
– A felújítás során hogyan sikerült megőrizni az épület történeti értékeit, miközben 21. századi funkciókat kapott? Milyen elveket követtek a tervezésnél?
– Az MCC és a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közötti megállapodás értelmében az MCC vállalta, hogy az épületet teljeskörűen felújítja. A beruházás legfőbb céljai közé tartozott, hogy a történelmi épület megőrizze karakterét, miközben a 21. századi oktatás és közösségi élet igényeihez igazodik.
Restauráltuk a történelmi értéket őrző elemeket, például az eredeti lépcsőház és kovácsoltvas korlátja kiemelkedő része lett a központnak, a tetőn elhelyezett bevilágítónak köszönhetően pedig kiválóan érvényesül ez az impozáns tér. Megújult a bejárat, a kapualjban pedig megtekinthetők a munkálatok során a padláson talált régi díszítőelemek is.
A tatarozás során fontos szempont volt a fenntarthatóság, a környezethez illő kivitelezés, valamint az épített örökség megóvása. A fő célok között a közösség szolgálata áll, és a központok bevonása a város életének pezsgésébe. Mindez a helyi intézményekkel, egyházakkal, magyar érdekképviselettel együttműködésben valósul meg.
– Miért döntött úgy az MCC, hogy a Dudek-házat választja nagyváradi központként? Mennyire volt tudatos a hely szellemére építő választás?
– Szerencsés egybeesés, hogy az MCC éppen akkor keresett helyet a nagyváradi központjának, amikor a katolikus egyház is új rendeltetést szeretett volna adni a Dudek-háznak. Több jószándékú embernek köszönhetően találkoztak az érdekek és az elképzelések. Az MCC számára is üggyé vált ennek az épületnek a helyreállítása, szívünkön viseljük a sorsát, és büszkék vagyunk rá, hogy folytathatjuk az évszázados pedagógiai hagyományokat.
– Milyen konkrét oktatási és közösségi funkciókat lát el mostantól az épület? Kik és hogyan használhatják majd?
– A felújított nagyváradi ingatlan oktatási-tehetséggondozási központként működik, emellett a helyi és környékbeli magyar közösséget is szolgálja nyilvános eseményei, könyvbemutatói, kerekasztal-beszélgetései által. A 2024/2025-ös tanévben a nagyváradi központ 268 diákot, közel 600 szülőt és több mint 220 pedagógust, nyilvános eseményein pedig több mint 4000 érdeklődőt mozgatott meg. Ezt a munkát szeretnénk folytatni.
Szeretnénk, ha a központ a helyi közösségi élet részévé válna: amellett, hogy a gyerekeknek biztos pontot nyújt a tanulásra, minőségi szabadidő eltöltésére, a nagyváradi és környékbeli lakosok előtt is nyitva áll nyilvános eseményei által. Említésre méltó, hogy a legfelső szinten két terem egybenyitásával sikerült egy tágas, jól felszerelt, esztétikus konferenciatermet kialakítani, amely alkalmas nagyobb létszámú rendezvények befogadására is.
– Hogyan kívánják megnyitni az épületet a város tágabb közönsége előtt?
– A nagyváradi központban eddig is rengeteg érdekes és értékes előadás, beszélgetés, könyvbemutató zajlott le. Nagy Tímea Zita képviselet-vezető és a nagyváradi MCC-s csapat odaadóan és lelkesen igyekszenek a legjobbat nyújtani a helyi közösségnek. Több helyi szervezet, kulturális intézmény, iskola és egyetem is bekapcsolódott partnerként ezeknek az eseményeknek a szervezésébe. A legkülönbözőbb témákban zajlottak itt beszélgetések a gazdaságtól a sporton át a kulturális vagy városfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekig. Emellett a Szülők Akadémiája rendezvénysorozat a gyermeknevelésben kíván támaszt és segítséget nyújtani a meghívott szakemberek által, míg a félévente megrendezett pedagóguskonferenciák a tanügyben dolgozókat mozgatják meg interaktív, gyakorlatra épülő előadásokkal és műhelymunkákkal.
– Hogyan illeszkedik a Dudek-ház felújítása az MCC hosszú távú erdélyi ingatlan- és közösségépítési stratégiájába?
– Az MCC célja, hogy ingyenes tehetséggondozási programjait minél több fiatal számára elérhetővé tegye. A diákok az elsők, ezért igyekszünk mindent megtenni azért, hogy egy befogadó, jól felszerelt, barátságos és modern környezetben élvezet legyen számukra a tanulás.
Az intézmény a központjai létrehozásával értékeket is ment. Magyarországon is nagy múltú, de sok esetben rossz állapotú, elhanyagolt vagy használaton kívüli épületeknek adott új esélyt az érvényesülésre. Ilyen például a békéscsabai Szalay-kúria, Szegeden a Bartók Béla Művelődési Ház korábbi épülete, de felújításra vár a debreceni Aranybika Szálló, Miskolci Korona Szálló és a Pécsi Nemzeti Kaszinó is. Ezeknek a szép példáknak a sorát bővíti a nagyváradi projekt is.
Az MCC házavató rendezvénye
Fotó: MCC
– Hogyan vonják be a helyi civil szervezeteket, művészeket, fiatalokat, tanárokat a Dudek-ház kulturális életébe?
– Igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani, partnerségeket létrehozni a helyi intézményekkel, szervezetekkel, hogy a diákjainknak és a helyi magyar közösségnek egyaránt a legjobbat nyújthassuk, és hosszú távon mindez a város gyarapodását szolgálja.
– A felújítás és működtetés során hogyan zajlott az együttműködés a katolikus egyházzal?
– A katolikus egyház rendkívül segítőkész volt a központ kiválasztásakor. A helyi magyar érdekképviseletet, a magyar egyházakat és intézményeket kerestük meg, hogy látnak-e alkalmas helyszínt az MCC tevékenységének. A Szent László Plébániával és a püspökséggel sikerült egy jó, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot kialakítani. Bár a legelején csak az épület bérléséről és biztonságossá tételéről tárgyaltunk, később, a helyszín felmérésekor egy hosszú távú együttműködés lehetősége is körvonalazódott, a katolikus egyház pedig nyitottan fogadta a kezdeményezést.
Hálásak vagyunk Böcskei László püspök úrnak, hogy felkarolta és támogatta ezt az ötletet, Pék Sándor plébános úrnak, aki a kezdetekben segítette az együttműködés kialakítását, és Kovács Zsolt plébános úrnak, aki szintén mellettünk állt ebben a feladatban. Különös köszönet jár az egyháztagoknak is a támogató hozzáállásért, Szabó Ödön képviselőnek az egyház és MCC közötti kapcsolat megteremtéséért, és mindazoknak, akik hozzájárultak ehhez az értékes kezdeményezéshez.
– Az avatóünnepségen elhangzott, hogy fontos az MCC és más közösségépítő intézmények – politikai, egyházi – közötti együttműködés. Milyen szerepet vállal az MCC e kapcsolatrendszerben?
– Az MCC tehetséggondozó tevékenysége ott kezdődik, ahol a hagyományos oktatás véget ér. Ha a rendszerváltás óta nem történt volna meg a magyar oktatási hálózat kiépítése a szüleink generációja által, akkor ma nem beszélhetnénk magyar tehetséggondozásról sem Erdélyben. Az MCC nem versenytársa, és nem alternatívája az intézményeknek. Inkább kiegészíti az iskolában tanultakat, és az a célja, hogy az oktatásban dolgozókkal együttműködve a lehető legjobb képzést nyújtsa a diákoknak. Kisebbségi létünkben elengedhetetlen a magyar közösség szereplői közötti együttműködés az említett szereplők és intézmények között – ehhez igyekszik az MCC is hozzájárulni.
– Az MCC célja nem az „elszívás”, hanem a helyi tehetségek helyben tartása. Milyen eszközökkel segíti elő ezt az új központ? Miként járulhat hozzá ahhoz, hogy a fiatal magyarok helyben találjanak értelmes közösségi, oktatási és később szakmai lehetőségeket?
– Kétségtelenül létezik az elszívó erő főleg Debrecen irányából. A megnyitón is megfogalmazódott, hogy olyan feltételeket kell teremteni helyben, hogy az embereknek megérje szülőhelyükön maradni, hogy mindenki megtalálja a helyét és lehetőségeit. A nagy nyugati egyetemekkel és lehetőségekkel is nehéz felvenni a versenyt, de az MCC igyekszik olyan feltételeket teremteni a tehetséges fiataloknak, hogy itthon is megkapják ugyanazt a minőséget, felkészültségi szintet, ami nemzetközileg is versenyképes. A hagyományos oktatást kiegészítve, szülőkkel és pedagógusokkal együttműködve áll össze a tananyag, emellett fontos személyes készségeket is fejlesztünk, hogy a diákok magabiztosan álljanak helyt a felsőoktatásban, majd a munkaerőpiacon is.
Nemzetközi tanulási és tapasztalatszerzési lehetőségeket is biztosítunk, hogy világlátott, felkészült felnőttekként kerüljenek ki az MCC-ből, miközben az itthon maradásra biztatjuk őket, közösségünk pedig biztos támaszt és befogadó közeget nyújt számukra, hogy mindig legyen hova hazatérniük.
– Milyen víziója van az MCC-nek a nagyváradi központ jövőjét illetően 5-10 éves távlatban?
– Az MCC és az Egyházmegye között kötött bérleti szerződés 20 évre szól. Az MCC segíteni szeretné a nagyváradi és a Bihar megyei fiatalokat abban, hogy az itt szerzett tudással felvértezve nyitott, talpraesett emberekké váljanak. A központ pedig biztos pont lenne a város életében, ahol hiánypótló rendezvények, a helyiek számára is érdekes és értékes beszélgetések zajlanak, elismert szakemberek osztják meg gondolataikat. Így próbál a Collegium Nagyvárad gazdag kulturális életében méltó eligazodási ponttá válni, a város szellemiségéhez igazodni.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
szóljon hozzá!