Részlet a Magyar Állami Népi Együttes Kolozsvári piactéren című produkciójából
Fotó: Hagyományok Háza
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora május második hetében Kolozsvárra látogat, s a kincses város környékén élő hóstáti magyarokat mutatja be. A zenei válogatásban a szerkesztő a kalotaszegi Laka „Kicsi” Aladár prímás felvételeiből szemezget.
2023. május 07., 17:472023. május 07., 17:47
A Kossuth Rádió „Hajnali”- népzenei összeállítás korán kelőknek jövő heti műsorát a Kolozsvár vidékén élő hóstátiaknak szenteli.
A Kolozsvártól keletre, északra és nyugati irányba húzódó területeket a tizenkilencedik századig Hóstátoknak nevezték. Lakói büszkén vallották magukat egyszerre városi polgároknak, de ugyanakkor földműves parasztoknak, „földészeknek” is. A hagyomány úgy tartja, hogy Bocskai István erdélyi fejedelem telepített hajdúkat a vidékre. Sokkal valószínűbb azonban, hogy inkább Erdély különböző területeiről, a közeli Kalotaszegről, Mezőségről és a Kolozsvár környéki falvakból érkeztek a betelepülők, de Hóstát népe közt találunk székely telepeseket is. Megélhetésük alapja a földművelés, az állattenyésztés és a fuvarozás volt. Noha a 18–19. században a hóstátiak lélekszáma újabb bevándorlókkal gyarapodott, mégis olyan egységes és sajátos kultúra alakult ki, hogy a romániai magyarság egyik kicsiny, de önálló néprajzi csoportjának tekinthető. Hagyományaikat és szokásaikat félvárosi mivoltuk ellenére is sokáig megőrizték, viseletükről a kolozsvári piacokon bárki könnyen felismerhette őket.
Fotó: Hagyományok Háza
A hóstáti „földészek” portái rendszerint tágasak voltak, több épületből – egy központi udvar köré szervezve – álltak. Minden portán két ház épült: az úgynevezett első ház, – ami mindig az utcára nézett –, illetve a kisház, ami a nyári konyha szerepét töltötte be. Az első épületet tulajdonképpen csak ünnepi alkalmakra használták, itt volt a tisztaszoba is. Jellegzetes darabjai a nagy, barnára festett kelengyés láda, a sok párnával felterített, díszes takaróval fedett ágy és a porcelán kancsók, csészék tárolására alkalmas festett fogas voltak. A hóstáti udvarban a hátsó rész az asszonyok birodalmának számított: rendszerint a kis házban főztek. Ennek közelében álltak az úgynevezett „rakópajták”, melyek egyszerre voltak csűrök és istállók is, és ez az épület választotta el az udvart a kerttől. A csűrökben mulatságotokat is rendeztek, de a rakópajtákban volt a cselédek szállása is. A hóstátiak, ha csak tehették, soha sem fogadtak más nemzetiségű cselédet, a szolgálók nagy része a mezőségi Székről származott. Az itt lakó magyarok ugyan erősen ragaszkodtak hagyományaikhoz, de ez nem jelentette azt, hogy gazdálkodási módszereiken ne változtattak volna. Jól példázza ezt, ahogy a 19. században, a Kolozsvár északi részében megtelepedett bolgárkertészek hatására, áttértek az öntözéses zöldségkertészetre, és átvették a kertgazdálkodás módszereit.
Életük és szokásaik a Magyar Állami Népi Együttes Kolozsvári piactéren című produkciójában is helyet kapnak.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 5.03)
A műsor interneten elérhető: mediaklikk.hu/mediatar/
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!