Részlet a Magyar Állami Népi Együttes Kolozsvári piactéren című produkciójából
Fotó: Hagyományok Háza
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora május második hetében Kolozsvárra látogat, s a kincses város környékén élő hóstáti magyarokat mutatja be. A zenei válogatásban a szerkesztő a kalotaszegi Laka „Kicsi” Aladár prímás felvételeiből szemezget.
2023. május 07., 17:472023. május 07., 17:47
A Kossuth Rádió „Hajnali”- népzenei összeállítás korán kelőknek jövő heti műsorát a Kolozsvár vidékén élő hóstátiaknak szenteli.
A Kolozsvártól keletre, északra és nyugati irányba húzódó területeket a tizenkilencedik századig Hóstátoknak nevezték. Lakói büszkén vallották magukat egyszerre városi polgároknak, de ugyanakkor földműves parasztoknak, „földészeknek” is. A hagyomány úgy tartja, hogy Bocskai István erdélyi fejedelem telepített hajdúkat a vidékre. Sokkal valószínűbb azonban, hogy inkább Erdély különböző területeiről, a közeli Kalotaszegről, Mezőségről és a Kolozsvár környéki falvakból érkeztek a betelepülők, de Hóstát népe közt találunk székely telepeseket is. Megélhetésük alapja a földművelés, az állattenyésztés és a fuvarozás volt. Noha a 18–19. században a hóstátiak lélekszáma újabb bevándorlókkal gyarapodott, mégis olyan egységes és sajátos kultúra alakult ki, hogy a romániai magyarság egyik kicsiny, de önálló néprajzi csoportjának tekinthető. Hagyományaikat és szokásaikat félvárosi mivoltuk ellenére is sokáig megőrizték, viseletükről a kolozsvári piacokon bárki könnyen felismerhette őket.
Fotó: Hagyományok Háza
A hóstáti „földészek” portái rendszerint tágasak voltak, több épületből – egy központi udvar köré szervezve – álltak. Minden portán két ház épült: az úgynevezett első ház, – ami mindig az utcára nézett –, illetve a kisház, ami a nyári konyha szerepét töltötte be. Az első épületet tulajdonképpen csak ünnepi alkalmakra használták, itt volt a tisztaszoba is. Jellegzetes darabjai a nagy, barnára festett kelengyés láda, a sok párnával felterített, díszes takaróval fedett ágy és a porcelán kancsók, csészék tárolására alkalmas festett fogas voltak. A hóstáti udvarban a hátsó rész az asszonyok birodalmának számított: rendszerint a kis házban főztek. Ennek közelében álltak az úgynevezett „rakópajták”, melyek egyszerre voltak csűrök és istállók is, és ez az épület választotta el az udvart a kerttől. A csűrökben mulatságotokat is rendeztek, de a rakópajtákban volt a cselédek szállása is. A hóstátiak, ha csak tehették, soha sem fogadtak más nemzetiségű cselédet, a szolgálók nagy része a mezőségi Székről származott. Az itt lakó magyarok ugyan erősen ragaszkodtak hagyományaikhoz, de ez nem jelentette azt, hogy gazdálkodási módszereiken ne változtattak volna. Jól példázza ezt, ahogy a 19. században, a Kolozsvár északi részében megtelepedett bolgárkertészek hatására, áttértek az öntözéses zöldségkertészetre, és átvették a kertgazdálkodás módszereit.
Életük és szokásaik a Magyar Állami Népi Együttes Kolozsvári piactéren című produkciójában is helyet kapnak.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 5.03)
A műsor interneten elérhető: mediaklikk.hu/mediatar/
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.
Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.
Miközben Románia jelentős energiatermelő kapacitásokkal rendelkezik, a lakosság magas villanyszámlákkal szembesül. A magyarországi árakkal való összehasonlítás különösen fájó, hiszen nálunk az olcsó energiatermelés előnyeiből alig érzékelünk valamit.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!