Részlet a Magyar Állami Népi Együttes Kolozsvári piactéren című produkciójából
Fotó: Hagyományok Háza
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora május második hetében Kolozsvárra látogat, s a kincses város környékén élő hóstáti magyarokat mutatja be. A zenei válogatásban a szerkesztő a kalotaszegi Laka „Kicsi” Aladár prímás felvételeiből szemezget.
2023. május 07., 17:472023. május 07., 17:47
A Kossuth Rádió „Hajnali”- népzenei összeállítás korán kelőknek jövő heti műsorát a Kolozsvár vidékén élő hóstátiaknak szenteli.
A Kolozsvártól keletre, északra és nyugati irányba húzódó területeket a tizenkilencedik századig Hóstátoknak nevezték. Lakói büszkén vallották magukat egyszerre városi polgároknak, de ugyanakkor földműves parasztoknak, „földészeknek” is. A hagyomány úgy tartja, hogy Bocskai István erdélyi fejedelem telepített hajdúkat a vidékre. Sokkal valószínűbb azonban, hogy inkább Erdély különböző területeiről, a közeli Kalotaszegről, Mezőségről és a Kolozsvár környéki falvakból érkeztek a betelepülők, de Hóstát népe közt találunk székely telepeseket is. Megélhetésük alapja a földművelés, az állattenyésztés és a fuvarozás volt. Noha a 18–19. században a hóstátiak lélekszáma újabb bevándorlókkal gyarapodott, mégis olyan egységes és sajátos kultúra alakult ki, hogy a romániai magyarság egyik kicsiny, de önálló néprajzi csoportjának tekinthető. Hagyományaikat és szokásaikat félvárosi mivoltuk ellenére is sokáig megőrizték, viseletükről a kolozsvári piacokon bárki könnyen felismerhette őket.
Fotó: Hagyományok Háza
A hóstáti „földészek” portái rendszerint tágasak voltak, több épületből – egy központi udvar köré szervezve – álltak. Minden portán két ház épült: az úgynevezett első ház, – ami mindig az utcára nézett –, illetve a kisház, ami a nyári konyha szerepét töltötte be. Az első épületet tulajdonképpen csak ünnepi alkalmakra használták, itt volt a tisztaszoba is. Jellegzetes darabjai a nagy, barnára festett kelengyés láda, a sok párnával felterített, díszes takaróval fedett ágy és a porcelán kancsók, csészék tárolására alkalmas festett fogas voltak. A hóstáti udvarban a hátsó rész az asszonyok birodalmának számított: rendszerint a kis házban főztek. Ennek közelében álltak az úgynevezett „rakópajták”, melyek egyszerre voltak csűrök és istállók is, és ez az épület választotta el az udvart a kerttől. A csűrökben mulatságotokat is rendeztek, de a rakópajtákban volt a cselédek szállása is. A hóstátiak, ha csak tehették, soha sem fogadtak más nemzetiségű cselédet, a szolgálók nagy része a mezőségi Székről származott. Az itt lakó magyarok ugyan erősen ragaszkodtak hagyományaikhoz, de ez nem jelentette azt, hogy gazdálkodási módszereiken ne változtattak volna. Jól példázza ezt, ahogy a 19. században, a Kolozsvár északi részében megtelepedett bolgárkertészek hatására, áttértek az öntözéses zöldségkertészetre, és átvették a kertgazdálkodás módszereit.
Életük és szokásaik a Magyar Állami Népi Együttes Kolozsvári piactéren című produkciójában is helyet kapnak.
Szerkesztő: Éri Márton és Maruzsenszki Andor
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 5.03)
A műsor interneten elérhető: mediaklikk.hu/mediatar/
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!