Zsibói Magyar Napok: Wesselényi szellemi örökségét viszik tovább, „soha nem hátrálnak meg” a zsibói magyarok

Arról, hogy miként indult a kezdeményezés, hogyan változott az évek során, és miért tölt be hiánypótló szerepet ma is a zsibói magyar közösség számára, Csató Sándorral, a szervező Wesselényi Társaság elnökével, illetve Sárközi Pál városgazdával beszélgettünk.

Csató Sándor főszervező, pedagógus a Krónikának felidézte, a Zsibói Magyar Napok gondolata a kétezres évek végén született meg, amikor a Wesselényi Társaság új elnöksége elhatározta, hogy a környékbeli magyar településekhez, Szilágysomlyóhoz, Zilahhoz és Szilágycsehhez hasonlóan a zsibói magyarság számára is szükség lenne egy nagyobb, minden korosztályt megszólító eseményre.

Bár három nap alatt nem lehet bepótolni mindazt, ami az év során elmarad, mégis fontos, hogy ez a rendezvény teljes egészében a kultúráé legyen – fejtette ki a főszervező.

„Bár a fiatalok száma az elmúlt években jelentősen csökkent, az itt maradt családok aktívan bekapcsolódnak a programokba. A rendezvény nem csupán kulturális eseményként, hanem igazi közösségi találkozóként is fontos a zsibóiak számára” – hangsúlyozta Csató Sándor.

– fogalmazott a társaság elnöke. Rámutatott, Wesselényi alakja azért lehet példa a mai napig, mert egyszerre testesítette meg a jó gazda, a közéleti ember és a kultúra támogatója szerepét. Ő volt az, aki elsőként óvodát létesített a környéken, és mindig odafigyelt a körülötte élő emberek jólétére. Hozzátette, ezért is törekednek arra, hogy a magyar napok tudományos és kulturális programjai teret adjanak a Wesselényi család örökségének népszerűsítéséhez. Mint mondta, idén emléklapokat is átadnak azoknak a pedagógusoknak, támogatóknak, akik az évek során hozzájárultak a közösség fennmaradásához és gyarapodásához.

Sárközi Pál városgazda, RMDSZ-es városi tanácsos a Krónikának hangsúlyozta, a szórványlét miatt Zsibón a magyar identitás megőrzése és a kulturális élet megszervezése különösen nagy kihívást jelent, ugyanakkor a helyiek számára mindennél fontosabb. Mint mondta, a 9700 lélekszámú városban

Rámutatott, a magyar nyelvű oktatás Zsibón rendkívül szűkös keretek között működik. Az óvodában és az általános iskola első nyolc osztályában van lehetőség magyarul tanulni. Az óvodában 2009 óta működik hosszabbított program, ami sok szülőt ösztönzött arra, hogy magyar csoportba írassa gyermekét.

magyar nyelvű középiskola soha nem működött a Wesselényiek városában. „Régebben, amikor még nagyobb volt a gyereklétszám, sokan Zilahon, Szamosújváron vagy Kolozsváron folytatták tanulmányaikat. Jelenleg a magyar tagozat az állami román iskolával közösen, a helyi technológiai líceum keretében működik, így a közelmúltban történt tanügyi átszervezések sem érintették a működését” – fejtette ki.

A rendszeres rendezvények közé tartoznak a városnapok, valamint a történelmi megemlékezések, például március 15-én és október 6-án. „Korábban a közösségi élet színesebb volt: rendszeresen tartottak szüreti bálokat, batyus bálokat és farsangi mulatságokat, ám ezek mára visszaszorultak. Ennek ellenére a szervezők egy-egy nagyobb eseményre még mindig 100–120 főt képesek összegyűjteni, ami a helyi magyar közösség méretéhez képest figyelemre méltó” – mondta a városgazda. Hozzátette, a magyar közösség rendezvényein sok román nemzetiségű zsibói is részt vesz, akik sok esetben családi kötelékek révén kapcsolódnak a magyar közösséghez, előfordult már az is, hogy egy eseményen a közönség soraiban több román anyanyelvű volt jelen, mint magyar.

– fejtette ki a városgazda. Megjegyezte, az önkormányzat is próbál lépéseket tenni a helyzet javítására: nemrégiben például lakásprogramot indított fiatal szakemberek számára, amelynek keretében 38 új lakást adtak át. Emellett tervben van egy új kórház építése is, amely nemcsak az egészségügyi ellátást javítaná, hanem új munkahelyeket is teremthetne a térségben.

„Ezt követően a Szilágy Megyei Tanács és a Manevi Zrt., egy magyarországi érdekeltségű cég, jogvitába keveredett a tulajdonjog tisztázása kapcsán. Az első fokú bírói döntés a megyei tanácsnak adott igazat, azonban a Manevi Zrt. fellebbezett, így az ügy jelenleg is jogi eljárás alatt áll, és a végső döntés még nem ismert” – magyarázta a városgazda. Hozzátette, a rendkívül romos állapotban lévő kastélyon az elmúlt években csak állagmegőrzési munkálatokat végeztek, a tetőszerkezet és a környező terület rendbetétele megtörtént, részben a tulajdonosok, részben a Manevi Zrt. közreműködésével, de teljes körű felújításra eddig nem került sor.